Önálló munkák

Az önálló munkák nem egyetemi, hanem a hallgatók és oktatók önállóan kezdeményezett és megvalósított projektjei, illetve olyan szakmai gyakorlatok, amelyek az MKE-hez köthetők.

GERHARD RICHTER 85
Bizonytalan terek
Elméleti hozadék
Folymatos múlt
Gender-ecset
Kolbász
MONITOR
Malomkörzés
Vendégjárás

GERHARD RICHTER 85 ‒ A Képzőművészet-elmélet Tanszék szimpóziuma

GERHARD RICHTER 85
A Képzőművészet-elmélet Tanszék szimpóziuma

Résztvevők:

Szervező: Zemlényi-Kovács Barnabás

Talán nincs még egy kortárs képzőművész, akit egyszerre övez olyan fokú, szinte osztatlan elismerés a nemzetközi szakma, esztéták, filozófusok és kritikusok körében, szerepel akkora sikerrel a művészeti piacon, ugyanakkor annyira népszerű mind a szakmaközeli, mind a laikus nagyközönség számára, mint a német festő, Gerhard Richter.

Az idén nyolcvanöt éves Richter 1961-ben költözött át Drezdából Nyugat-Németországba, ahol szimbolikusan újrakezdte életművét, melynek íve az elmúlt öt évtized során töretlennek bizonyult. A kaméleonnak is nevezett Richter mintegy 3000 darabot számláló oeuvre-jének egyedülálló diverzitása az ún. fotófestményektől a szürke monokrómokig, átfestett fényképektől az üveginstallációkig, tükörfestményektől a digitális absztraktokig látványosan ássa alá az egységes stílus máig élő kényszerének képzetét. Ez a folytonosan megújulni képes stiláris heterogenitás ugyanakkor egy olyan konzekvensen építkező programban ölt testet, melynek alapkérdései és célkitűzései a hatvanas évek elején deklarált manifesztumokig vezethetők vissza. Ilyen a fotográfia és tárgya, illetve a fotó és a festmény közti relációk ontológiai problémái, az absztrakció és a figuralitás közötti határvonalak újabb és újabb eszközökkel megkísérelt felszámolása, vagy a többek közt Warhol és Baselitz munkáival dialektikus viszonyban álló „történelem utáni” történeti festészet, amely a közelmúlt eseményeinek festészeti reprezentálhatóságára ad különböző válaszokat a fotográfia és film, majd az internet korában.

Az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszékének tanárai, óraadói, illetve jelenlegi és volt diákjai előadásaikban arra vállalkoznak, hogy különböző mélyfúrásokon keresztül hozzájáruljanak e megkerülhetetlennek tűnő életmű hazai recepciójához.

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ, 1052 Bp., Petőfi Sándor utca 5.
Időpont: 2017. december 8., 10:00–17:00
Grafika: Varga Dániel

10:00/ÉRKEZÉS

10:15
KÖSZÖNTŐ: NAGY EDINA
BEVEZETŐ: ZEMLÉNYI-KOVÁCS BARNABÁS

10:30
© MÉLYI JÓZSEF

AZ ÁTMENET.
GERHARD RICHTER MUNKÁSSÁGA
1958 ÉS 1963 KÖZÖTT.

Gerhard Richter 1961 áprilisában elhagyta az NDK-tés Nyugat-Németországban kezdett új életet. Az áttelepülésről hozott döntés előzményei közé tartozik látogatása a Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban, illetve a Documenta 2 megtekintése 1959-ben. Az előadás középpontjában a műalkotásokban tükröződő változások, a szemléletváltás jelei állnak. A vizsgálat kezdőpontja Richter 1958-as murális műve, amelyet az NSZEP drezdai székházába festett, végpontja pedig az 1963-as Party című festmény. A vizsgálat tárgya pedig valójában maga a radikális átmenet.

11:00
© BÓDI KINGA

MÜNCHEN, DÜSSELDORF, KÖLN ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZETI SZCÉNA AZ 1960-AS ÉVEKBEN. GERHARD RICHTER ELSŐ KIÁLLÍTÁSAI NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN

Gerhard Richter 1961-ben végleg maga mögött hagyta Kelet-Németországot. Nyugat-Németországban az 1960-as években sorra nyíltak a különböző profilú magángalériák és kezdtek egyre jelentékenyebb szerepet betölteni a művészeti szcénában a nagy múltú múzeumok és akadémiák mellett. A növekvő szakmai és közönségfigyelemnek, valamint a bővülő gyűjtőkörnek köszönhetően a kor vezető gale- ristái (Heiner Friedrich, Alfréd Schmela, Rudolf Zwirner, stb.) lehetőséget adtak - a már befutott nemzetközi művészek mellett - a kor fiatal német képzőművészeinek is a bemutatkozásra. Gerhard Richter 1964 és 1968 között a kor szinte valamennyi jelentős nyugatnémet galériájában kiállított, amely tárlatok meghozták számára mind a szakmai, mind a kereskedelmi sikereket.

11:30
® DOHYANNA

TEST-TRANSZFORMÁCIÓK. IDENTITÁSZAVAR GERHARD RICHTER FOTÓFESTMÉNYEIN

Meg Stuart No Longer Ready Made című 1994-es koreográfiája elején Benőit Lachambre a testhatárok szélsőségesen dinamikus elbizonytalanításával transzformálja önmagát. A zárt figurának tekintett test szétzilálódik, az emberi alak kontúrja és plasztikája eltorzul. A test belsejét és külsejét jelző határokat feloldják a kitüremkedés és a behatolás gesztusai, mígnem a test teljesen bele nem dolgozza magát az őt körülvevő térbe. Gerhard Richter hasonló hatást ér el, amikor fotófestményein dekonstruálja az emberi alakot. Előadásomban arra keresem a választ, hogy miképp lehet értelmezni a testek efféle ábrázolását különböző művészeti ágak tükrében. Pontosan milyen határokat lép át Richter, és mi köze mindennek a vörösboros nyúlpörkölt receptjéhez?

12:00/KÁVÉSZÜNET

12:30
© MUCSI EMESE

„ÉS A LEVEGŐ HŐMÉRSÉKLETE ELÉRI A HARMATPONTOT”
- GERHARD RICHTER,
A FELHŐFESTŐ

Gerhard Richter tagadhatatlan romanticiz- musának egyik kiemelkedő bizonyítéka, hogy visszatérő témái között találjuk a felhőket. Mika „felhőfestészet” előzményei Európában? Hogyan illeszkednek ebbe a történetbe Richter felhősorozatai? És végül hogyan hat a munkák lehetséges kortárs értelmezéseire a klíma- változás mint körülmény?

13:00
© FEHÉR DÁVID

“ICH MAG ALLES, WAS KEINEN STÍL HAT” STÍLUS ÉS IN/DIFFERENCIA GERHARD RICHTER MŰVÉSZETÉBEN

Gerhard Richter művészetének talán legfontosabb sajátossága, hogy nem sorolható be egyetlen stíluskategóriába sem: életművében egymással olykor ellentétes stílusok és művészetfelfogások is megférnek egymás mellett. Előadásomban a richteri stíluspluralizmus lehetséges motivációit, elméleti és történeti összefüggéseit vizsgálom, illetve arra keresem a választ, hogy művészi kézjegy és az originalitás megkérdőjelezésének milyen hatásai voltak és lehetnek a richteri életmű recepciójára. Szintén kitérek arra, hogy a kortárs német művészeti színtéren mely művészi stratégiákkal szembesíthető Richter „stílustalan” vagy „stílusok felett álló” életműve.

13:30/ EBÉDSZÜNET

14:30
© ZSÁMBOKI MIKLÓS

A TÖRTÉNELMI FESTÉSZET MINT PERFORMATÍV HELYZET

Gondolatkísérlet. A kortárs történelmi festészet értelmezése a 21. században, Gerhard Richter Október 18., 1977 és September című munkáin keresztül. Az oktatási fordulattól innen nézve a festő dolga a helyzetben érhető tetten, amelyet műalkotásával hoz létre. Richter Október 18., 1977 című képciklusa 1988-as elkészültekor sokkoló hatású volt a korabeli kritika szerint, reflexiót kiprovokálva hozta helyzetbe a német nézőt. A képeket 2002-ben a poszt-9/11 New York kontextusában a MoMA közönségének újra be lehetett mutatni, a közvetlenül az ikertornyok elleni támadást tematizáló 2005-ös Septemberre azonban mintha inkább a tehetetlenség lenne jellemző.

15:00
© ZEMLÉNYI-KOVÁCS BARNABÁS

GYÁSZFRAGMENTUMOK. ELLEN-NARRATÍVÁK GERHARD RICHTER „TÖRTÉNELEM UTÁNI” TÖRTÉNETI FESTÉSZETÉBEN*

Gerhard Richter történeti festészetének legösszetettebb szála az életművön búvópatakként húzódik végig és annak margóin követhető leginkább. A mintegy hatvan éve tartó gyászmunka, amit a drezdai Akadémián a koncentrációs táborok fényképeivel való első konfrontáció váltott ki és legutóbb a Birkenau (2014) vásznain öltött testet, egy fragmentumok mentén épülő és dekonstruálódó ellen-narratívaként írható le. Tézisem szerint az Október 18., 1977 döntései és dilemmái hátterében meghatározóan volt jelen a holokauszt ábrázolhatóságának problémája, míg a Birkenau reprezentációs stratégiája nagy mértékben az Oktober-ben kidolgozott metódusokra épül, így a két sorozat összevetése kölcsönösen árnyalhatja azok eddigi recepcióját.

*
Az előadó az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-1 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság programjának támogatásában részesült.

15:30 / LEZÁRÁS

Bizonytalan terek

http://spacesofuncertainty.info/about.html
https://www.facebook.com/spacesofuncertainty?fref=ts

Elméleti hozadék

Kiállítás a MKE és a MOME elméleti óráin született lapszéli firkákból és vázlatokból

Kreatív energiákat szabadítanak fel benned az elméleti órák?
Sokat firkálsz az előadások közben?

Az a helyzet mi, hogy mi is kíváncsiak vagyunk ezekre az értékes dokumentumokra!
Olyannyira, hogy kiállítást szeretnénk belőlük rendezni!
Várjuk a füzeteket, papírlapokat, kitépett fecniket; golyóstollal, filctollal, zsírkrétával, ceruzával készült, figuratív, nem figuratív, jó és rossz, szép és nem szép firkáitokat!

Leadás: 2013. január 5-ig digitális formátumban az email címen, vagy személyesen a szervezőknél (a fenti emailen keresztül elértek minket).

A beérkezett anyagokból a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében kiállítást szervezünk a Labor Galériában (1053, Budapest, Képíró u. 6., labor.c3.hu) 2013. februárjában.

A kiállítás szervezői: Karakas Alexandra, Lődi Virág, Schneider Ákos, Szerencsés Rita (MoME) és Istvánkó Bea, Kis Veronika Edit, Lázár Eszter, Őze Eszter, Sparing Stefánia (MKE), valamint Beck András (MoME) és Lázár Eszter (MKE) oktatók.Under Reconstruction – Újlak 1989-1995

Az Under Reconstruction kiállítás az 1989 és 1995 közt működött Újlak Csoporttal foglalkozik. Kiindulópontul az a felvetés szolgált, hogy a kiállítás médiumán keresztül vajon megközelíthető-e a rendszerváltást követő évek egyik meghatározó művészeti csoportjának tevékenysége. Hogyan válik hozzáférhetővé egy húsz évvel ezelőtti művészeti gyakorlat, különösen, ha ennek alapjait az efemer műfajok, a kibomló folyamatok és a csoportdinamika jelentették?

A technikai médiumok iránt fogékony, a szerzőiség kérdését újradefiniáló, csoportos formában alkotó Újlak Csoport a hazai installációművészet egyik legkorábbi képviselője. Tevékenységükhöz, mely a közös kísérletezésen, az egymás munkáira való reflektáláson és nagyvonalú térkezelésen alapult, szokatlan helyszíneket kerestek. A Hungária Fürdő, az Újlaki mozi, vagy a Tűzoltó utca 72-ben állt egykori gyárépület terei szolgáltatták a megfelelő terepet ötleteik szabad megvalósításához.

Az időbeli átjárás nehézségei a témával foglalkozó kurátort újfajta megközelítésekre sarkallják. A kiállítás a Csoport egykori működési stratégiáját megidézve az eredeti funkciójától megvált Flórián mozi terében valósul meg. A specifikus helyszín lehetőséget teremt egy az egész teret átszövő narratív hanginstalláció és kiállításdesign kibontására az Újlak munkamódszeréhez hasonlóan alkotó fiatal csoportok bevonásával.

Nem egy merev, végérvényes képet szeretnénk közvetíteni, hanem azt a rendkívül dinamikus szellemiséget, amely az Újlak sajátja volt. Egy statikus kiállítási struktúra helyett egy három napba sűrűsödő, eseménycentrikus programsorozat kialakítására törekszünk. Emellett a Csoporttal kapcsolatos kutatás és dokumentáció a kiállításon túl egy több elemből álló kommunikációs platform révén (Újlak-zine – honlap – városi „hangzó” emléktáblák) válik láthatóvá és hallhatóvá. Az Under Reconstruction összességében mint egyfajta efemer emlékmű funkcionál, mely folyamatosan változó tartalmakkal teremt lehetőséget az Újlak Csoport bemutatására. Projektünk másik kulcsfogalma a rekonstrukció: az ilyen jellegű megközelítések, kiállítási stratégiák újragondolásával kíséreljük meg áthidalni az idő- és térbeli távolságot, mely a kiállítótérben megjelenő anyagokat elválasztja az egykori műalkotásoktól.

Az Under Reconstruction a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet alapszakos hallgatóinak diplomaprojektje.

A projektet szervező diplomázó hallgatók: Hegedűs Gábor, Juhász Anna, Lukács Viola, Mucsi Emese, Salamon Júlia, Szalipszki Judit

Témavezető: Mélyi József, tanársegéd

A projekt megvalósításában közreműködtek: Besorolás Alatt – Kaos Camping, Harsányi Réka, Victor Maria Lima, Studio Nomad

Grafika: Sipos Balázs

Megnyitó: 2013. június 13. (csütörtök) 19.00

Helyszín: Flórián Műhely (egykori Flórián mozi – 1033 Budapest, Flórián tér 3.)

A kiállítás megtekinthető 2013. június 13 – június 16. 16.00-22.00 között.

A külső helyszíneken elhelyezett „hangzó” emléktáblák az alábbi címeken érhetők el: egykori Hungária fürdő (ma: Continental Hotel Budapest) – 1074 Budapest, Dohány utca 42-44; egykori Újlaki mozi – 1037 Budapest, Bécsi út 37; volt tésztagyár – 1094 Budapest, Tűzoltó utca 72.

Programok:

Besorolás Alatt – Kaos Camping – performansz-koncert

Időpont: 2013. június 13. (csütörtök) 20.00

Kiállítás mint rekonstrukciós gyakorlat – kerekasztal-beszélgetés

Időpont: 2012. június 14. (péntek) 17.00

Újlak – szubjektív archívum-bővítés – emlékmegosztó est

Időpont: 2013. június 15. (szombat) 18.00

Június 14-én (péntek) 16.00-tól, és június 15-én (szombat) 17.00-tól tárlatvezetéssel várjuk az érdeklődőket.

További részletekkel kapcsolatban kérjük, tájékozódjon a projekt folyamatos bővülő honlapján (elérhető: 2013. június 1-től).

További információ: www.c3.hu/ujlak

Kapcsolat: ujlakdiploma@gmail.com

Támogatók: Irokéz Gyűjtemény, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata

Folymatos múlt

FOLYAMATOS MÚLT - Kortárs reflexiók a szocializmus kulturális hagyatékára
Időpont: 2014. május 28 - június 20.

Helyszín: Fészek Művészklub | 1073 Budapest, Kertész utca 36.

Kurátor: Nagy Edina
Társkurátorok: Bene Zsófia, Feigl Nóra, Juhász Anna, Márton Zsófia, Mucsi Emese, Salamon Júlia

Kiállításunk a szocializmus hivatalos kultúrája és az erre reflektáló kortárs alkotások viszonyából indul ki és a kért vagy kéretlen hagyaték kezelhetőségének kérdését fogalmazza meg: mit kezdhetünk ma egy markáns, ideológiával átitatott korszak kulturális örökségével - akár az ötvenes évek szocreál*, akár a Kádár-korszak hasonló szemléletű, de formanyelvében eltérő művészeti produktumai esetében?
A szocializmus évtizedeivel szemben ellentmondásos a viszonyunk, amely a közelmúlttal járó érintettségből adódik és amelyet máig lezáratlan ügyek sokasága jellemez (közterületek névváltoztatása, ügynökkérdés, lex Biszku). A korszakkal szembeni magatartásformák a visszavágyódás, a megszépítő nosztalgiázás és a radikális elutasítás között ingadoznak. Ez az elfojtás, bizonyos dolgok kényszeres tagadása vagy átértelmezése paradox módon egy olyan térben és kontextusban működik, amit máig meghatároz e korszak öröksége. Hasonló mechanizmusok irányítják a kor hivatalos művészetére adott reakcióinkat is, legyen szó akár a műemléki státusz hiányáról egyes korabeli épületek esetében, vagy a múzeumi raktárakban porosodó, láthatatlanná vált művekről.
A kiállítás vezérfonalát az olyan lehetséges viszonyulások adják, mint a korszak szimbólumainak tudatos félrehasználata és vizuális tapasztalatainak átörökítése; a másolatkultusz megidézése; az elfojtás ellenében működő láthatóvá tétel; a feldolgozás tudatos stratégiája. A kiállított művek között találunk kritikai megközelítéseket, a vizualitást csak hivatkozásként használó konceptuális felvetéseket és életrajzi érintettséget feldolgozó műveket. A felkért hazai és külföldi művészek különböző generációk képviselői, így a témához való kapcsolódásuk is eltérő.
A propaganda és művészet relációját vizsgálva óhatatlanul találkozunk a szocializmus szimbólumgyártásából, a túlhasználatból fakadó anomáliákkal. A szimbólumok, a gesztusok, a szocialista realizmus jól ismert pátoszformuláinak állandó használata azonban ezek önkioltását, elértéktelenedését eredményezte. A kiállításon szereplő néhány mű ezt a paradox helyzetet tematizálja, kiútként felmutatva az újraértelmezés lehetőségét.
A kiállítás szempontjából fontosnak éreztük a tudatos helyszínválasztást. Azonban nem csupán egy, a korszakot megidéző EMBLEMATIKUS épületet kerestünk, hanem olyan, jelentésében is gazdag helyszínt, amely történetiségében is kapcsolódik a művészeti
szcénához.
Az 1901-ben alapított Fészek Művészklub belső terét a Kádár-korban korszerűsítették, a nagypolgári milio és az arra rátelepült szocmodern sajátos szimbiózisát hozva létre. A Fészek speciális szerepet töltött be a korszakban, folyamatosan „köztes zónaként”
működve a különböző kultúrpolitikai kategóriák határán.
A különböző kiállítási egységeket a Fészek Klub enteriőrjének adottságaihoz igazodó térinstalláció kapcsolja össze egymással.
Az alapjául szolgáló műanyagfonal a szocializmusban a könnyűipar húzóágazatának számító, mára nagyrészt megszűnt textilüzemek egyikéből származik. A fonal amellett, hogy anyagiságában megidézi a letűnt korszak tárgykultúráját, látványelemként átformálja a teret, és kiállítási útjelzőként is szolgál.
A társtudományok és más művészeti ágak bevonásával egy kísérőrendezvényekkel kiegészített platform létrehozására törekszünk.
Olyan kérdések megfogalmazására kínálunk ezzel lehetőséget, amelyek más közegben nem feltétlenül kerülnének kimondásra.
A kiállítás szándékaink szerint így láthatóvá teszi a közelmúlt feldolgozásának lezáratlan folyamatát, és hozzásegít az ambivalensen kezelt „örökség” újraértelmezéséhez.
*Bár a kiállítás előkészítésekor nem vettünk figyelembe évszámokat vagy jelentős évfordulókat, érdemes megemlíteni, hogy a tárlat a „szocialista realizmus” kifejezés első megjelenésének nyolcvanadik évfordulóján kerül megrendezésre. A szocialista realizmus szintagmát hivatalosan először az 1934-es Szovjet Írókongresszuson használták.

https://hu-hu.facebook.com/FolyamatosMult
http://www.mke.hu/node/34615

Gender Ecset

2012. 05. 12.-06. 24.

Válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszék hallgatóinak munkáiból

Andorka Gergő, Benkő Katalin, Benkő Lilla, Boda Melinda, Czimbalmos Kozma Andrea, Csordás Zita, Erdélyi Emese, Fajgerné Dudás Andrea, Horváth Zsófia, Jagicza Patrícia Linda, Kiss Antónia Zsanett, Kiss Viktória, Knopf Andrea, Kőrösi Viktória, Kusovszky Bea, Lőcsei Barbara, Major Ármin, Mátravölgyi Tímea, Molnár Judit Lilla, Mucza Viktória, Nemes Anna, Oláh Orsolya, Papp Virág, Piróth Tímea, Régner Viktória, Romhány Veronika, Sánta Kristóf, Schlingloff Vilmos, Sebestyén Ágnes, Szabó Ágnes Katalin, Szász Tünde, Szoboszlai Lili, Takács Orsolya, Trenovszki Mónika, Wágner Edina, Zékány Diána

Megnyitó: 2012. május 10. (csütürtök) 18.30 -kor

A kiállítást megnyitja:

Dr. habil, DLA Kőnig Frigyes a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora és Dr. habil, DLA Drozdik Orsolya

A kiállítás honlapja: http://pkhangar.blogspot.hu/

A kiállítást szervezte: Dr. habil, DLA Drozdik Orsolya

Kurátor-asszisztensek: Harle Fanny, Hegedűs Gábor. A hallgatók a szakos képzési kereteken kívül, önkéntesen vettek részt a kiállítás rendezésében.

http://pkhangar.blogspot.hu/

Kolbász

Kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Feszty-ház, 2011. december 14.

Kolbász is an exhibition initiated by international students studying at the Hungarian University of Fine Arts. In collaboration with Hungarian students, the freshfaces put together a show mainly encapsulating their impulses of the city of Budapest. The show also features other works that have been realised during the period of the last semester, together they offer a wide range of ’meaty treats’.

A’ Kolbász’ a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanuló nemzetközi diákok kezdeményezésére létrejött kiállítás. Magyar diákokkal karon öltve, a fiatal művésztanoncok részben Budapestről alkotott impresszióikat gyűjtötték össze a kiállításra. Az eredmény az utóbbi szemeszter változatos munkáit egyesítő vegyes felvágott.

Facebook csoport: http://www.facebook.com/events/past/#!/events/121704211278592/

Fotók a kiállításról: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.2625427367002.2125209.159481293

Kiállítók: Sara Bravo, Sarah Harrison, Anna Lomas, Jamie Kane, Olalla Castro, Jen Martin, Tilly Armstrong, Alba Navarro, Erlich Gábor, Silvia Bia, Bene Zsófia, Yara Leonie Semmler, Kozma Eszter, Kangiszer Dóra, Murányi Mózes Márton, Ekker Nikoletta, Pascal Mayet, Harle Fanny Rachel

A kiállítás a Mapping the Local és a Site Specific Interventions c. kurzusok keretei között valósult meg, a kiállítást rendezte: Harle Fanny, fotók: Balázs Anna

MONITOR

A MONITOR – a kritikai platform és nyitott műhely a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművészet-elmélet szakos, harmadéves hallgatói csoportjának kezdeményezése, amely a kortárs roma művészet és kultúra művészetelméleti, kultúrpolitikai és szociokulturális kérdéseit vizsgálja. A MONITOR célja egy olyan civil és kulturális platform kialakítása, ahol a különböző szakterületek képviselői, az érintett és érdeklődő személyekkel közösen alakíthat ki releváns válaszokat, megoldásokat, alternatívákat. Az elmúlt egy év során a csoport több eseményt is szervezett a témában, illetve részt vett hasonló kezdeményezésekben. A projektek során a MONITOR a téma mellett a részvétel alapú kurátori gyakorlat lehetőségeit kutatja, illetve használja.

monitor.nyitottmuhely@gmail.com

http://monitorlive.wordpress.com/

https://www.facebook.com/monitor.nyitottmuhely

Malomkörzés

A MűvészetMalom és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében egy hónapig láthatók az egyetem hallgatóinak munkái Szentendrén. Az európai uniós pénzből felújított MűvészetMalom bő másfél év után márciusban nyitotta meg kapuit és azóta mindent elkövet, hogy előkelő helyet vívjon ki a kortárs művészetet bemutató intézmények között. A kitűzött célt egy változatos, érdekfeszítő programkínálat megvalósításával próbálja elérni, ami kiállításokra, filmvetítésekre, koncertekre vagyis a művészet legtöbb válfajára kiterjed. A március óta megnyílt tárlatok a látogatót bevezették a szentendrei festészet hagyományaiba, a századforduló magyar festészetébe, valamint a nagyérdemű megismerhette a Szentendrei Grafikai Műhely munkásságát is. Míg 9-én, szombaton Deim Pál életműve, addig most pénteken a Magyar Képzőművészeti Egyetem ifjú titánjainak művészeti munkássága mutatkozott be, vagyis egy héten belül ez a második megnyíló kiállítás. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a MűvészetMalom pörög és a két tárlat egy hónapos futamidejével számolva az év hátralevő része még rengeteg izgalmat hozhat. De ne szaladjunk ennyire előre, ismerjük meg a frissen nyílt tárlatot: a Malomkörzést!

A Malomkörzés a “Művészeti Egyetemek a MűvészetMalomban” kiállítássorozat első tárlata, ami azzal a szándékkal jött létre, hogy a fiatal művészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a szentendrei intézményben. A tárlattal kapcsolatban a hagyományteremtő szándékot hangúlyozta Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, így a tervek szerint a jövőben rendszeresen megismerkedhetünk a művészetet oktató egyetemek diákjainak munkásságával. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere a fiatalság fontos szerepét emelte ki a képzőművészetben, valamint a város életében és legfontosabb adottságnak a megújulásra való képességet tekintette. Kőnig Frigyes a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora fontos adalékokkal szolgált a kiállítással kapcsolatban: a MűvészetMalomban az egyetem minden tanszéke képviselteti magát valamilyen módon, még a restaurátor tanszék is hozzájárul egy kísérőprogram keretében. A tárlat túlmutat egy egyszerű év végi diplomakiállításon, hiszen a fiatalok a nagybetűs életbe kikerülve, már mint művészek állítanak ki.

A kiállítás a MűvészetMalom romszárnyában kapott helyet, beton és vakolatlan téglafalak között, amit a következő képpen tudnék csak jellemezni: lepusztult, rideg és urban, ami éles kontrasztban áll a malom belső udvarával. Az épület egykor fűrészmalomként szolgált, ami megjelenik a tematikában is. A művek a nyersanyag, energia, átalakulás, idő, végtermék és körforgás tárgyköreire reflektálnak. Természetesen az interkativitás és a néző is szerepet kap. A művész számára fontos társadalmi kérdések is megjelennek. Erlich Gábor művében az egyetemi hallgatókat súlyosan érintő röghözkötés kap főszerepet. Egy leláncolt talárkalap, a falra ragasztott ösztöndíjnyomtatványok közül pár darab letépve, vagyis az értékítélet egyértelmű. Kurucz Petra az ítélőképességünket teszi próbára a Kognitív disszonancia című alkotásában: a hatalmas izzó impozáns méretei ellenére alig ad fényt, vagyis ami nagyobb az nem feltétlenül jobb. A legszürreálisabb élményt mégis Hermán Aliz Szín és formák című installációja okozta: egy apró, fehér vászonból kialakított térben éles fényvillanások sokkoltak folyamatosan, míg a vászon primitív foszfoerszkáló ikonokat rejtett. Ősember a diszkóban.
A humor sem maradhatott el, csak néha odafagyott a mosoly az arcra, mint páldául Nagy István Falvédő című műve esetében is csontig hatolt az irónia. Fakeretben elhelyezett szögesdrót kerítésén tisztán olvasható az üzenet: “fürge róka lábak”.

A Malomkörzés egy érdekes tárlat, ami egyszerre nevetett, megmozgat és elgondokodtat, de fontosabb kiemelni, hogy egy hagyomány alapköve is egyben, ha folytatódik az együttműködés a művészeti egyetemekkel. Kíváncsi vagyok, hogy a MűvészetMalom milyen kiállításokkal rukkol elő a közeljövőben, tudja-e tartani a színvonalat és továbbra is le tudja-e csalogatni a látogatókat Budapestről. Eddig sikerült. Az én esetemben biztosan.

http://muzgo.blog.hu/2012/09/15/malomkorzes

képi:
http://www.youtube.com/watch?v=J-7uFpntxxs
( Szentendre TV, megnyitó, Horváth Csilla)

http://www.youtube.com/watch?v=uirbPm0UnIs&feature=related
(Szentendre TV, megnyitó, körkép)

hangzó:
http://www.klubradio.hu/index.php?id=102
(Klub Rádió, Mecénás, az adás első részében, a 9. perctől)

http://tilos.hu/index.php?form=musor&id=647
(Tilos Rádió, Alkotás útja, a 6. perctől)

Vendégjárás

A Képzőművészet-elmélet alapszak hallgatóinak kiállítási projektjei 2011/2011-es tanévben:

Vendégjárás

az Erasmus-lakáskiállítás / the Erasmus flat exhibition

2012.05.17-18

A kiállítás idén is a nemzetközi és magyar diákok kollaborációjaként jött létre. Az esemény különlegessége, hogy a kiállító művészek által vezetett séta két fő állomásán – mindkettő Erasmus-osok lakta lakás – tekinthetik meg a vendégek a diákok budapesti tartózkodása alatt született munkáit.

Vendégjárás is an exhibition by a collective of international and Hungarian students. We are inviting you to a special exhibition experience, where you will be guided to the venues – each Erasmus student flats – by the participating artists where works made during their stay in Budapest will be on show.

A kiállítás honlapja:
https://www.sites.google.com/site/vendegjaras/

A kiállítás a Mapping the Local és a Site Specific Interventions c. kurzusok keretei között valósult meg, a kiállítást rendezte: Harle Fanny, web: Mucsi Emese