bezárás

Képzőművészet-elmélet Tanszék

2014-es diplomaprojekt


MONITOR

A Képzőművészet-elmélet Tanszék BA-s és MA-s diplomázó hallgatói a szakdolgozatok elkészítése mellett minden évben több, a tanulmányaikhoz kapcsolódó projektet valósítanak meg.

A Képzőművészet-elmélet alapképzési szak (BA) hallgatóinak projektje:

MONITOR live 2 – kritikai platform és nyitott műhely

helyszín: Kesztyűgyár Közösségi Ház, 1084 Budapest, Mátyás tér 15.
időpont: 2014. június 4-6.
bemutatkozó beszélgetés: 2014. június 3., 17.30
nyitva tartás: szerda, csütörtök: 14.00-20.00; péntek: 14.00-22.00

koordinátorok: Balázs Anna, Horváth Balázs, Menesi Luca, Varga Krisztina
konzulens: Kékesi Zoltán, egyetemi tanársegéd, MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék


http://monitorlive.wordpress.com/

https://www.facebook.com/monitor.nyitottmuhely

A MONITOR – a kritikai platform és nyitott műhely a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművészet-elmélet szakos, harmadéves hallgatói csoportjának kezdeményezése, amely a kortárs roma művészet és kultúra művészetelméleti, kultúrpolitikai és szociokulturális kérdéseit vizsgálja. A MONITOR célja egy olyan civil és kulturális platform kialakítása, ahol a különböző szakterületek képviselői, az érintett és érdeklődő személyekkel közösen alakíthat ki releváns válaszokat, megoldásokat, alternatívákat. Az elmúlt egy év során a csoport több eseményt is szervezett a témában, illetve részt vett hasonló kezdeményezésekben. A projektek során a MONITOR a téma mellett a részvétel alapú kurátori gyakorlat lehetőségeit kutatja, illetve használja.

MONITOR live 2 címen ez év júniusában háromnapos eseményt szervezünk, amelynek fókuszában a magyarországi cigányság történetei, történelme, valamint (ön)reprezentációja áll. Kiindulópontja egy 2001-ben Terestyéni Tamás vezetésével végzett kutatás, amelyet a MONITOR csoport aktualizált és a közelmúltban az eredeti alapján újra elvégzett. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a nemzeti kerettantervben (2013/14) meghatározott tankönyvek által kanonizált történelmi narratíva hogyan jeleníti meg a cigányságot, hogyan mutatja be a több száz éves együttélésünk történetét. A kutatás arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze, hogyan reprezentálódik a magyarországi roma közösség a történelem, az állampolgári ismeretek, az ember- és társadalomismeret, valamint az etika tankönyvekben: milyen terjedelemben, retorikában és milyen kontextusban utalnak az ország legnagyobb kisebbségére.

A MONITOR live 2 projekt alatt workshopok, viták, kerekasztal-beszélgetések során próbáljuk minél több szempont szerint megvizsgálni a fenti problémát. Az esemény végpontja egy nyitott fórum, ahol a témában jártas szakemberekkel (oktatáspolitikus, történész, pedagógus, roma értelmiségi, egyetemi hallgató stb.) igyekszünk előkészíteni és elindítani egy olyan kampányt, amely segíti a probléma minél szélesebb körű bemutatását, alternatívák kidolgozását, s amely szorgalmazná az érdemi változást. Az esemény tehát a kampány folyamatának az első állomása, amely a témával kapcsolatban aktív és felelősségteljes közösség létrehozását segíti, valamint előkészíti az akció elméleti és operatív tartalmait.

Tervezett programok: tankönyvkutatás | a roma emancipációs mozgalom történeti kronológiája | workshop | kerekasztal-beszélgetés | nyitott fórum | Független Színház | 8. kerületi séta

A MONITOR live 2 során szervezett események pontos időpontjai május közepétől elérhetőek a csoport weblapján és Facebook oldalán, valamint az ismert csatornákon.

MONITOR események:

2013. szeptember 12-15. MONITOR live 1, Labor Galéria
2013. október 13. MONITOR kiértékelés, Gólya
2013. október 17. Séta a 8. kerületben az UCCU-val
2014. január 10. {roma} Szerződés az etnikai hovatartozás eladásáról, tranzit. hu
2014. április 10-11. Tollfosztás workshop a Független Színházzal
2014. június 4-6. MONITOR live 2, Kesztyűgyár Közösségi Ház


Nem túl távoli jelen

Nem túl távoli jelenA Képzőművészet-elmélet Tanszék BA-s és MA-s diplomázó hallgatói a szakdolgozatok elkészítése

A Képzőművészet-elmélet alapképzési szak (BA) hallgatóinak projektje:
Nem túl távoli jelen

művészek: Brückner János, Fillér Máté, Kósa János, Menesi Attila, Nemes Csaba, Sugár János, Szabó Eszter, Szimán György, Takáts Márton

megnyitó: május 27., 19.00
megnyitja: Tillmann József filozófus, esszéista
nyitva tartás: május 28-tól június 6-ig, kedd, csütörtök, péntek,: 10.00-18.00; szerda: 12.00-18.00
helyszín: Stúdió Galéria, 1077 Budapest, Rottenbiller u. 35. http://studio.c3.hu/studio-galeria/
kurátorok: Ács Bálint, Darvas Angéla, Don Tamás Milán, Károly Eszter
témavezető: Mélyi József, egyetemi tanársegéd, MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék

https://www.facebook.com/nemtultavoli

Nem túl távoli jelen
Valósággá vált feltételezések és utópisztikus interpretációk

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakos hallgatóinak diploma-kiállítása a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület jelenlegi, illetve jövőbeni helyzetével, a hazai kortárs képzőművészet jövőképeivel foglalkozik. A kiállítás kiindulópontja egy 1995-ben az FKSE tagjaival készült szociológiai felmérés. A mai projekt az akkori vizsgálat kérdéseit aktualizálja: miként képzeli el a jelenkor művésze a jövő társadalmát, és miként helyezi el magát benne?

A kutatással párhuzamosan a kiállítás olyan 1995 és 2014 közt készült műveket mutat be, amelyek egyfajta víziót, jóslatot fogalmaztak meg a közeli vagy a távoli jövőről. A tárlat harmadik részében pedig az FKSE jelenlegi tagjai egy workshop keretében saját művészeti eszközeikkel reflektálnak 19 évvel későbbi – elképzelt – önmagukra, művészetükre vagy a világ jövőjére. A kiállítás egymás mellett mutatja be a személyes jövőképeket és a múltbéli feltételezéseket; a látogató megismerheti a kilencvenes évek és a jelenkor jövőre vonatkozó elképzeléseinek metszéspontjait és különbségeit.

A Budapest 2033 címmel megrendezésre kerülő kerekasztal-beszélgetésen a felkért résztvevők urbanisztikai, szociológiai, filozófiai és művészeti szempontból vázolják fel, milyen lehet a főváros helyzete 2033-ban. Szimán György az MKE Intermédia szak diplomázója az FKSE kiállítóterében a Dmitry Glukhovsky azonos című regényén alapuló Metro 2033 számítógépes játék élő végigjátszásával tesz kísérletet arra, hogy a videojátékot performatív eszközökkel emelje át a művészeti térbe. A M!nd csoport múzeumpedagógiai programot szervez a kiállítás tematikája köré 6 és 14 év közötti gyerekek számára.


Szatellit módszer, avagy a magyar Guggenheim

A Kortárs művészetelmélet és kurátori ismeretek mesterszak (MA) egyik hallgatójának önálló projektje:

Szatellit-módszer, avagy a Magyar Guggenheim

kiállítók és közreműködők:
BME – Építészmérnöki kar: Jug Mátyás, Steiber Zsolt, Szilágyi Zsombor, Tóth Gergely, Ványa Gabriella, Varga Péter
MKE – Tervezőgrafika szakirány: Lakosi Krisztián, Lakosi Richárd
MKE – Intermédia szak: Szimán György, Tulisz Hajnalka
MKE – Festő szak: Pálinkás Bence György, Pap Emese Dorottya
BME – Ipari terméktervező mérnöki kar: Barna Gergely, González Marcell, Jakab Renáta, Kádár Máté, Mezőberényi Krisztina
MoME – Design és művészetelmélet szak: Köller Dalma

megnyitó: június 13., (péntek), 19.00
megnyitja: Sebestény Ferenc, okl. építészmérnök, vezető tervező, a BME adjunktusa.
a megnyitó után zenél: Klokk
nyitva tartás: június 14-től június 21-ig, hétfő-vasárnap 10.00-21.00
rendezvény: június 21., 17:00 Nyilvános zsűrizés és díjátadó a Múzeumok Éjszakája keretében
helyszín: FUGA – Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
kurátor: Istvánkó Bea
témavezető: Mélyi József, egyetemi tanársegéd, MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék

http://szatellitmodszer.blog.hu/
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/480905675344996/?context=create&ref_dashboard_filter=upcoming&source=49

Szatellit-módszer, avagy a Magyar Guggenheim

A Szatellit –módszer, avagy a Magyar Guggenheim című diplomaprojekt kiindulópontja egy fikció: Budapesten megjelenik egy ideális Guggenheim-szatellit, a Magyar Guggenheim. A jelenéssel kapcsolatban feltett kérdés: hogyan ölt mindez alakot a mai Magyarországon?

A projekt munkamódszere három lépcsőből állt. Elsőként képzőművészet-elmélet szakos hallgatók, mint a következő generáció múzeumi szakemberei, egy kérdőív kitöltésével vázolták az általuk ideálisnak gondolt intézmény paramétereit. A projekt második lépcsőjeként elméleti szakemberek felkért csoportja szintetizálta a kérdőívek eredményeit és ezekből alakította ki az ideális intézmény konkrétabb képét.

A harmadik lépcsőben a fiktív intézményt három egyetem hallgatói, négy alapvető területen vizsgálták: intézményrendszer, építészet, kommunikáció és gazdasági hatások. A különböző szempontokat a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói elemezték projektfeladatok keretében, melyek eredményeit bizonyos időközönként megosztották egymással, és a fejlemények ismeretében folytatták a munkát.

A kiállítás anyagát egyedi műalkotások, látványtervek, építészeti makettek és infografikák alkotják, melyek egy fiktív intézményt vizualizálnak, illetve annak a szűkebb és tágabb környezetre kifejtett hatását elemzik. Az interdiszciplináris együttműködés keretében megvalósuló diplomaprojekt és kiállítás a fikció határán lebegve keres megoldást valós problémákra.


Terra Nova

A Kortárs művészetelmélet és kurátori ismeretek mesterszak (MA) hallgatóinak projektje:

Terra Nova

Művészek: Baglyas Erika, Kaszás Tamás, Lepsényi Imre, Katarina Šević, Tehnica Schweiz
Kurátorok: Őze Eszter, Sparing Stefánia
Témavezetők: Lázár Eszter, egyetemi tanársegéd, MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék; Nagy Edina, óraadó, MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék

Megnyitó: 2014. június 12. 19.00, a kiállítást megnyitja Szálinger Balázs, költő
Nyitva tartás: 2014. június 13 – 26, Hétfő-Szombat12.00-18.00
Helyszín: Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó, 1083Bókay János utca 34.

https://www.facebook.com/events/631360626956304/?fref=ts

rendezvények:
június 17: mozgásművészeti workshop
június 21: előadássorozat
június 24: filmvetítés
június 26: záró tárlatvezetés

Terra Nova

Az elmúlt évek gazdasági válsága nem csak a globális piacra, de a kultúra területére is rányomta bélyegét; a közhangulatot főként a fennálló rendszerek iránt megrendült bizalom és a kiúttalanság érzése határozta meg. A válság jelenségének vizsgálatából kiinduló Terra Nova című csoportos kiállítás szervezőelve a művészeti gyakorlatban ismét hangsúlyosan megjelenő utópia fogalma. A kiállított művek kontextusában az utópia már önmagában is paradox fogalma egy olyan belső szükségszerűség metaforájává válik, amely új teret (terra novát) teremt a kilátástalan helyzetben – amikor már egyetlen járható utat sem vagyunk képesek felmutatni. A résztvevő művészek munkáiban kiútkereső egyéni stratégiák jelennek meg, amelyek maguk is új kérdéseket vetnek fel. Milyen annak a hatalomnak a természete, amelynek fennhatósága alól az egyén magát kivonva, új lehetőségeket tud elképzelni és megvalósítani? Van-e értelme az újrakezdésnek, új stratégiák kiépítésének? Lehet-e ténylegesen morális választásokról beszélni az új alternatívák keresése esetében? Mennyire mélyen gyökerezik kultúránkban a passzivitás és az ignoráns viselkedésmód, amely gátolja a hatalommal szembeni ellenállást és egy lehetséges új paradigma kialakítását?

A művek többsége a kiállításra készült, illetve először kerül bemutatásra a hazai közönség előtt. A kiállítás a Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó tereiben valósul meg. A helyszín, szövetkezeti jellegével, a VIII. kerületben felvállalt szerepével megfelelő teret biztosít az utópia fogalomvizsgálatának és a hatalomról szóló kritikus beszédnek.