bezárás

Future Academy

Clémentine Deliss / Future Academy

Clémentine Deliss (1960, London) Edinburghban élő kurátor, kutató és kiadó. A bölcsészettudományok doktora (Erotika és egzotikum a húszas évek francia antropológiájában). Korai kiállításai között szerepel a Lotte or the Transformation of the Object / Lotte avagy a tárgy átalakulása (Steirischer Herbst, Graz 1990, Vienna Academy of Fine Arts, 1991), és az Exotic Europeans / Egzotikus európaiak (National Touring Exhibitions, Hayward Gallery, London). 1992-től 1995-ig az africa95 művészeti igazgatója, ez a művészek által szervezett New York-i fesztivál az afrikai művészet különböző ágait mutatja be a Royal Academy of Arts és mintegy 60 nagy-britanniai intézmény közreműködésével. Deliss nevéhez fűződik a fesztivál egyik kiállítása is, a Seven Stories about Modern Art in Africa / Hét történet a modern afrikai művészetről (Whitechapel Gallery, London, 1995; Konsthall, Malmö 1996).
1996-tól az írókat és művészeket bemutató Metronome magazin szerkesztője és kiadója, az eddig 10 számot megért magazin minden alkalommal más helyszínt térképez fel: Dakart, Berlint, Bázelt, Frankfurtot, Bécset, Oslót, Koppenhágát, Londont és Párizst, Oregont.

Deliss számos kulturális szervezet tanácsadója, a frankfurti Städelschule, valamint az oslói képzőművészeti akadémia vendégprofesszora, és különféle kutatási projekteket vezetett a bécsi, az edinburghi, a bordeaux-i, a bergeni, a koppenhágai, a malmöi, a stockholmi és a londoni művészeti akadémiák támogatásával.

Clémentine Deliss 2002-től a Future Academy (Jövő Akadémia) elnevezésű nemzetközi kutatócsoportot írányítja, mely a művészeti egyetemeken létrejövő független műalkotások jövőjét kutatja. A F.A.-nak jelenleg az Edinburgh College of Art ad otthont, de számos más intézmény is támogatja (Chelsea College of Art & Design, Srishti School of Art, Design & Technology, Bangalore, KRVIA Institute of Archtecture, Mumbai, és számos nem intézményes keretek között működő szenegáli szervezet).
Deliss elméleti érdeklődésének fókuszában a világ különböző helyein élő művészek működésének összekapcsolása, a verbalitásnak a mai művészeti gyakorlatban betöltött szerepe, valamint olyan kurátori tevékenységek állnak, melyek a kiállítás keretein túlmutatnak.

A Metronome N° 10 (Oregon) egy kézikönyv azoknak a művészeknek, akik nem szeretnek helyhez kötve élni és dolgozni, és amely szokatlan, mégis létfontosságú társadalmi és gazdasági javaslatokat hangsúlyoz.
A Metronome 10 egy olyan hosszútávú hippi túlélő fanzine, a "Dwelling Portably" (Hordozható Otthon) alapján készült, melyet Bert és Holly Davis szerkesztett, és amelyhez Philomathban, Oregon államban lehetett hozzáférni.
2006 márciusában egy rövid időre felállított mobil studióban élt és dolgozott Clémentine Deliss, Oscar Tuazon és a Jövő Akadémia két tagja (Marjorie Harlick művész, Guy Billings idegsebész), miközben a "Dwelling Portably" szerkesztői után kutattak körülbelül 2000 mérföldet megtéve és körülbelül 25000 szót gépelve egy hagyományos írógépen a jelenlegi kiadványhoz. A "Hordozható Otthon" instrukcióit követve építettek egy "hegyi kunyhót": mélyen egy déli fekvésű erdős lejtő talajába ástak, a 3 x 2 m-es sárgödröt műanyag réteggel szigetelték, befedték, és ebben aludtak.
Közreműködők:
Ibon Aranberri, Nico Dockx, Didier Fiuza Faustino, Richard Fischbeck, Yona Friedman, Jan Mast, Christos Papoulias, Douglas Park, Michelangelo Pistoletto, Matthew Stadler, és a Jövő Akadémia tagjai Edinburghban, Indiában, és Dakarban.

A kiadvány létrejöttét támogatták: Edinburgh College of Art, University of Edinburgh, Stephanie Snyder, Douglas F. Cooley Memorial Art Gallery, Reed College, Portland, Oregon.

 

Future Academy
http://www.inf.ed.ac.uk/research/programmes/air/studiolab/studiolabvision.html

Future Academy

Future Academy

Metronome 10.

(részletek)

JÖVŐ AKADÉMIA (FUTURE ACADEMY, Oregon)
Közös, mobilis, rögtönzött, underground, rejtett,
Példányonként 5 dollár
HORDOZHATÓ MUNKA
Ha megkérdezik tőlünk, hogy milyen munkakörnyezetben dolgozunk legszívesebben, azt válaszoljuk: a legminimálisabb. Olyan munkateret szeretnénk, amely nem helyhez kötött. Állandó napirend nélkül. Amikor van időnk és tudunk találkozni, akkor könnyen találunk egy célnak megfelelő szobát: ha tudod, hol keresd és kit kérdezz, gyakran akad üres hely; máskor meg ott a kocsma. Ha tudod, mire van szükséged, kérdezni is könnyebb. Oscar Tuazon, 2006. március

A mobilitás fizikális késztetést takar, amely a tudás korlátait a vándorok bölcsességével kell, hogy átlépje, de ugyanakkor eszmei jelentést is hordoz , vagyis képes felismerni a gondolatok különböző, észrevétlenül megszerzett kifejezéseit és nyelvi sajátosságait, s így kialakít egy ismeretlen, és következésképpen, kívülálló nyelvformát. Az érintőleges/felszínes tudás az egyetlen olyan eszmei sík, melynél megengedett a fordításról beszélni. Nem bánhatunk kesztyűskézzel a népszerű/köztudatban élő hiányosságok azon fajtáival , melyek nem tűrik a specializált tudás rendszereket és kodifikált váltóeszközök elterjedését . A jövő intézménye olyan létesítmény, amely félelem és konszenzus nélkül a saját nyelvét beszéli.

MEZÍTLÁBAS ÉPÍTÉSZEK
A túlélés építészete mindig is azon MEZÍTLÁBAS építészek és mérnökök tevékenységén alapult, akik már jóval a szakértők megérkezése előtt jelen voltak a színen. Véleményem szerint az építészet nem új épületek megalkotásáról szól, hanem viselkedésünk megváltoztatásáról, arról, hogy a meglévő dolgokat hogyan használjuk fel. Yona Friedman, Párizs, 2002.

 

SZEGÉNYSÉGI ESKÜ
Senki másnak, csak magamnak: szegénység és nélkülözés iránti elkötelezettség. A másokhoz való SZÍNTISZTA, közvetlen kapcsolódás. Valaminek a bebizonyítása. Az engem körülvevő emberek értékeitől való tudatosan választott elkülönülés. A magamba vetett hit kifejezésre juttatása, hogy, igen, tudok pénz és étel nélkül élni. Büszkeség. Kontrollált gyűlölet. Önsanyargatás. A pénz iránti maximális tiszteletlenség. Étel, szállás és ruházkodás iránti közöny. Testi hanyagság, testi nélkülözés. A tudat, hogy ez sosem fog megváltozni. A döntés, hogy ez sose változzon. Döntés a változás ellen. Minden esetben a legolcsóbb opcióhoz való ragaszkodás. A holnapba vetett hit hiánya. Épp csak kihúzni. Elfogadni a pénz brutalitását: minden rosszul végződik. NEM VIHETNEK KI A SAROKRA LELŐNI. Nincs semmid: semmire nem vágysz. A pénzt, a düh kivételével, minden érzelemről leválasztani. A szegénység tisztánlátást ad. A szegénység a tárgyakhoz, erőkhöz, és eseményekhez fűződő szigorúan racionális kapcsolatot jelent. A külvárosból a gettóba költözni és onnan sosem távozni. A halál tudata és szívesen fogadása. Közeledni a halálhoz. Halállal élni.
OT, 2006. január
Megjegyzés: Sok cselekedetünk egy kép fontosságára alapuló konstrukció, s így nem azért alkotunk, hogy éljünk, hanem azért, hogy egy képet teremtsünk az életről. Kérvényezni szeretném a kép szegénységét. (Olyan sok minden van, amit el szeretnék pusztítani!)

MEMORIZÁLÁS
Dakar vallási egyetemein, a kolduláson kívül, a memorizálást is tanítják. Ez érdekel engem: a memorizálás, mint módszer - és kíváncsi lennék, miért van az, hogy nem vagyunk képesek a kiterjesztett képi emlékezésre. Egyes művészek azt mondják, hogy amikor a gyűjtők eljönnek, hogy elvigyék a megvásárolt művet, nem emlékeznek rá, hogy mit láttak.
Manapság az embereknek nincs rendszerük, technikájuk az emlékezésre. A szenegáli Jövő Akadémia csoport azt javasolta, hogy a jövő akadémiája ne kód, írás, vagy akár internet, hanem kapcsolatokra való emlékezés alapján tanuljon.

CD

LÁTHATATLAN ÉLET
Az akadémia egy falu. Ebben a faluban vannak zegzugok, és ezek közül az egyikben ott az én kis rejtekhelyem. Ez a falu az agyad térképe, melyet különböző szakosztályok (a hozzájuk tartozó épületeikkel) terveztek, de a zegzugok a test részei. 2002-ben, a Yale-i művészeti iskola egyik vécéjében éltem titkos életem. Következzék egy pár dolog, amit a láthatatlan életről tanultam.
Légy kicsi. A rejtekhely arra való, hogy a testet leplezze. Csak egy kicsit kell kényelmesebbnek lennie, mint egy koporsónak. A magasságod jó mértékadó egység, egy testnyi szélesség, két testnyi hosszúság, de, mivel a rejtekhelyem egy háromszintes luxus lakosztály volt, három testnyi magas volt.
Keltsd azt a látszatot, mintha lenne otthonod. Ha szükséges, panaszkodj másoknak a lakótársadról. Az adminisztrátorok kiszagolják a domesztikált életmódot. Hazudj röviden.
Furcsa környezetben, mint az állatok, az emberek is kifejlesztenek egy hiperéber tudatállapotot önvédelmi céllal. Az érzékeid a bőröd legkülső rétegébe költöznek. Az emberek esetében ez az állandó éberségi állapot stresszhez vezet. Az első éjszaka, jegyezz le minden neszt és azok ütemét. Járőrözz és figyeld meg a gépek és a fűtés hangjait. Nyiss és zárj ajtókat. Tudj különbséget tenni a belépés és a kilépés között. Jegyezd le a hang sebességének terjedését. A biztonság kedvéért helyezz el az ajtó előtt egy rejtett zajcsinálót, hogy figyelmeztessen.
Ne engedd a fényt távozni. Ragassz le és tapassz be mindent nyílást. Hajnali kettőkor a fény az emberi jelenlét egyértelmű árulkodó jele.
Bár az étel nem való intézménybe, ez nem kell, hogy kellemetlenséghez vezessen. Láthatatlan konyhám piknikeket és forró vasárnapi vacsorákat produkált. Kezd azzal, hogy megkínálsz valakit egy csésze kávéval, vezess rá másokat a beköltözés gondolatára (az egyik kollégám kenyérsütőt hozott, egy másik bárpultot épített). Végül is, a kávé még a sült csirke illatát is álcázni tudja. Lan Tuazon, Brooklyn, 2006. március
A metronóm tizedik kiadása (Oregon) JÖVŐ AKADÉMIA
Szerkesztette: Clementine Deliss és Oscar Tuazon.
A documenta 12 magazin különkiadása (www.documenta.de)

Résztvevők és támogatók
A Metronóm ezen kiadása Holly és Bert Davis munkája alapján készült, akiknek "Hordozható életmód"-juk ("Dwelling Portably") a következő címről indult: Philomath, Oregon, USA 97370 (PO Box 190). E kiadvány elkészítéséhez a Jövő Akadémia egy lakókocsiban állított fel stúdiót (Fleetwood Tioga 1999). 2006 márciusában ebben lakott és dolgozott Guy Billings, Marjorie Harlick, Clementine Deliss, és Oscar Tuazon, akik Portland-ből az oregoni erdők felé haladva, több, mint 1000 mérföldet tettek meg, miközben a Metronóm tizedik kiadását szerkesztették. A "Hordozható életmód" instrukcióit követve, építettek egy "hegyi kunyhót": mélyen egy déli fekvésű erdős lejtő talajába ástak, a sár gödröt műanyag réteggel szigetelték, és ebben aludtak.
A METRONÓM TIZEDIK KIADÁSÁHOZ HOZZÁJÁRULTAK.
Future Academy Studiolab (Jövő Akadémia Stúdió Laboratórium), Edinburgh.

Puja Basu, guy Billings, Gerggory Bradford, Jacqueline Campbell, Aikaterini Frentzou, Marjorie Harlick, Jaimie Henthorn, Pablo Herrera, Vangeli Lympouridis, Dermott McMeel, Steven Mykietyn, Tolulope Onabolu, Mansie Verma, Alex Souter, Graham Steel, Keith Winter. Illusztráció: Marjorie Harlick.
Future Academy Studiolab, Edinburgh: az Edinburgh College of Art (eca) és a Univesity of Edinburgh (UoE) közös kezdeményezése. Az eca-n belül több iskolát is magában foglal, különösen a rajz és festő, és az építészeti iskolát, illetve "Művészet, tér és természet" c. MA programot, melyet Alan Johnston, művész, és Eelco Hoftman, építész, vezet. A Studiolab Dr Clementine Deliss vezetésével, a nemzetközi Jövő Akadémia projektből - melyet az eca 2002 óta támogat - fejlődött tovább. Az UoE-n belül, a Studiolab a Tudományi és Mérnöki Iskola, illetve a Bölcsésztudományok csoportjait köti össze. A Studiolab UoE igazgatótársai: Dr John Lee és Jon Oberlander Professzor. A Studiolab kulcsa az a Microteam, amely posztgraduális és posztdoktori résztvevőkből tevődik össze akik művészetre, építészetre, szobrászatra, performanszra, tájépítészet, informatika, komputer és idegi nyelvészet, mesterséges intelligencia, tervező és digitális média, hangtechnika. A Studiolab vendégművészei 2005-2006-ban: Kris Delacourt, Nico Dockx, Jan Mast, Peter Verwimp, Christos Papoulias, Julius Popp, Oscar Tuazon. Továbbá tudósok és teoretikusok, Stuart Anderson, Peter Buneman, Bob Fisher, Iain Boyd Whyte.

www.futureacademylab.net