Történeti adalékok

A könyvtár történetéhez

A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára Magyarország egyik legértékesebb képzőművészeti könyvgyűjteménye. A könyvtár állománya az oktatás igényeihez igazodva felöleli mindazokat a szakterületeket, amelyek a művészeti oktatásban nélkülözhetetlenek. A neoreneszansz faburkolatú, kovácsoltvas ráccsal díszített, galériás teremkönyvtár eredeti bútorzatával idézi a századforduló hangulatát. A könyvtár gyűjteményében a legjelentősebb, gazdagon illusztrált művészetelméleti és művészettörténeti könyvek mellett XVIII-XIX. századi metszetekkel illusztrált könyvek, múlt századi mintalapok, fotográfiák, metszetek, plakátok, japán fametszetek és mintakönyvek teszik különlegessé a gyűjteményt.

A könyvállomány átlagosan 3000 művel gyarapszik évenként. Külföldi folyóirataink jelentős része Magyarországon csak a Egyetem könyvtárában található meg. A számítógépes hálózat bevezetése óta CD- ROM-okat, és egyéb számítógépes dokumentumokat is megvásárolunk. A könyvtári tájékoztatás hatékonyságát nagy mértékben növeli, a hálózati kapcsolat, a könyvtárautomatizálási rendszer lehetőséget nyújt távoli adatbázisok használatára is. Elektronikus formában készülő, képeket tartalmazó katalógusunk interneten keresztül minden érdeklődő számára hozzáférhető.

1995-ben a Egyetem rendezett levéltárát a művelődési minisztérium szaklevéltárrá nyilvánította. 1997-ben segédletet adtunk ki a levéltárat egyre gyakrabban felkereső kutatók munkájának a segítségére. A könyvtár és levéltár nyújtotta szolgáltatásokat szakmai alkotómunkájukhoz, kutatásaikhoz igénybeveszik a tanszékek oktatói és hallgatói, valamint mindazon intézmények alkotóművészei, akik képeket használnak fel munkájukhoz.

* * *

Két Székely Bertalan tanítvány Millenniumi kiállításon szereplő festményeinek restaurálása

Restaurálásuk az NKA 204111/04238 azonosító számú szerződése keretében valósult meg 2020/2021-ben.

Szakmai beszámoló

Guttmann Mária fejtanumánya és Vörös Erzsi korai önarcképe	A festmények a Mintarajziskola és Rajztanárképző millenniumi kiállításán (id. Weinwurm Antal archív fényképfelvétele, Lt. 3338/4)

A pályázat keretében restaurált két fejtanulmány a Művészeti Gyűjteményben őrzött archív fotó tanúsága szerint szerepelt az ezredéves kiállításon, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét (a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjét) bemutató pavilonban. A képek feltehetően a kiállítás lebontását követően kerültek a könyvtárba, a férfinövendékek számára fenntartott olvasóterembe – a mai nagy olvasóterembe – ahol az első világháborúig a hátsó falat díszítették. A művek tisztítása során megtalált szignatúrák szerint a két alkotó Vörös Erzsi és Guttmann Mária, akik mindketten a Mintarajztanoda 1876-ban létrejött női osztályában, Székely Bertalan irányítása mellett folytatták tanulmányaikat. A legelső olyan csoportnak lettek tagjai, amelynek alakulása a beíratási lajstromokból nyomon követhető, és amely 1878/79 körül kezdett formálódni. Guttmann Mária feltehetően csak kedvtelésből foglalkozott művészettel, de Vörös Erzsinek komoly ambíciói voltak. Ahogy barátnője és növendéktársa, Jókai Róza visszaemlékezéséből kiderül, igazi portréfestő tehetség, nagy reménység volt. A feminizmussal rokonszenvező Székely Bertalan mellett nemcsak alapos gyakorlati, hanem elméleti ismereteket is szereztek a nőnövendékek, későbbi karrierjük alakulása azonban nagyban függött családi hátterüktől, egyéni habitusuktól és a korabeli társadalmi normáktól is. Vörös Erzsi végül rajztanár férjével Sopronban telepedett le, a festészet így számára is kedvtelés maradhatott csupán. Most előkerült önarcképe Guttmann Mária munkájával együtt azonban igazi kuriózum, mivel a női osztály korai időszakából nem maradt fenn egyetlen mű sem a Művészeti Gyűjteményben. A képek ugyanakkor tanúskodnak Székely Bertalan elkötelezett tanári működéséről, komoly pedagógiai felkészültségéről is.

Bojtos Anikó