bezárás

SZABADOS ÁRPÁD

Az AL Galéria Budapest tisztelettel meghívja Önt

SZABADOS ÁRPÁD
kiállításának megnyitójára.

Megnyitó: 2006. február 10-én, pénteken 18 órára
Köszöntőt mond: Fourgeaux Alain (Kulturális attasé Igazgató-helyettes Francia Intézet, Budapest)
A kiállítás megtekinthető: 2006. március 24-ig.
Hétfő - péntek: 11 - 18 óráig és előzetes bejelentkezéssel.

Helyszín: AL Galéria, Budapest, Lőportár u. 14/b

Tel. +36 1 237 1400
Fax +36 1 237 1401

SZABADOS ÁRPÁD

Rövid életrajz

SZABADOS ÁRPÁD 1944-ben Szegeden született. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett 1968-ban. 1969-től 1974-ig vezető tanár az ELTE Apáczai Cs. J. Gyakorló Iskolájában. 1970-84 a Magyar Nemzeti Galéria GYIK Műhelyének alapítója, vezetője. 1975-től 1990-ig a MOZGÓ VILÁG képzőművészeti szerkesztője. Képzőművészeti műsor sorozatokat készített a gyerekek számára a Magyar Televízióban. (Önálló műsorai: Varázsolló, Játék a GYIK Műhelyben, 7 színvilág.) 1984-től tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 1991-től tanszékvezető egyetemi tanár. 1995-től 2002-ig rektor. Jelenleg festő osztályt és az Egyetem Doktori Iskoláját vezeti. Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, az Indiana Egyetem tiszteletbeli professzora. Több mint nyolcvan egyéni kiállítása volt és több mint kétszáz nemzetközi és hazai, országos kiállításon vett részt. Több mint harminc szakmai díjat nyert. (Többek között: Grand Prix Nemzetközi Rajz Biennále, Ljubjana. Festészeti Fő Díj, Nemzetközi Képzőművészeti Biennále, Ankara. Kritikusok Díja, Nemzetközi Grafikai Biennále, Krakow. Festészeti I. díj, Nemzetközi Festészeti Biennále Kassa. Ezüst-érem Nemzetközi Graf. Biennále, Norvégia. Nagy Díj, Országos Grafikai Biennále és Országos Rajz Biennále, (kétszer), Szalay Lajos Díj, legutóbb: Nemzetközi Grf. Biennále, Győr, 2005, Magyar Grafikus Művészek Szövetségének és a Magyar Grafikáért Alapítványának díja.
Pest-hidegkúton él és dolgozik.

Az AL Galériában kiállított munkákról:

"Kétségtelenül korábban a létezést a "létélményeket" szinte kizárólag emberi történésekben, szituációkban igyekeztem megfogalmazni. Ez azt is jelentette, hogy az emberi figura, a test midig dominált munkáimban. Igaz, hogy sokszor már nehezen felismerhető, átírt formákban. Minden egyéb, környezeti, kísérő elem volt a képeken. Természetesen, amikor történésről, szituációról beszélek, akkor nem a külső optikai látványról, hanem a képtéren belüli helyzetekről beszélek. A jól-rosszul vizualizált, bensőnkben születő érzet-együttesekről.
Wiener mondja: "Ha tudsz a munkámról, akkor birtoklod a munkám." Én sokszor érzem úgy, hogy nem birtoklom a saját munkám, tehát nem is tudhatok róla. Az-az öntudatlanul készül.
Ezzel csupán arra szeretnék utalni, hogy többnyire utólag értelmezem a munkám, ami a következő munkákra való fölkészüléshez kölcsönöz némi tudatosságot.
Visszatérve a kérdésedhez: Igen. A természeti motívumok egyre több munkámon jelennek meg. Talán annak köszönhetően, hogy kiköltöztem a városból, növények vesznek körül és látom az eget. Nyugodtabb az életem, kevesebb a napi konfliktusom. Talán az évek száma is hozzájárul, hogy meditatívabban dolgozom?"
Részlet a Michael Jacobs készítette interjúból. (2004)

A fenti interjú részlet talán kiegészíti azt, amit röviden a kiállítandó képekkel kapcsolatosan leírok.
Nem döntöttem el, hogy madarakat fogok festeni. A korábbi munkáimban, elvétve, de megjelent a madár motívum.
Növényekről és egy kertről, mely nem a házunkhoz tartozó kert, mégis az én kertem, festettem, rajzoltam sorozatokat. Nem a látványt, hanem a kertben tartózkodást-, munkálkodást-, létezést próbáltam földolgozni. Mégis egy látvány elem dominánssá vált. Amit a növények, indák, ágak szövedéke mögött lát az ember. Emberi figurák, állatok és madarak. A madár motívum fokozatosan önállósult. Nagyobb homogén felületen kezdett el mozogni. Szándékosan mozgásról és nem repülésről beszélek. A madaraknak ezeken a képeken nincs kiterjesztett szárnya. Tehát nem repülnek, de mozognak, a térben. A képtérben!
Igyekeztem kerülni a perspektivikus téri illúziót: a madarak érzéki, egyedi, karakterisztikus megformálását és kerültem a lehetséges szimbolikus jelentésük fölhasználását. A különböző szituációkban megjelenő forma: madár, de néha már majdnem hal. Madár-hal, ezek lesznek a következő képek? Vízbe merül a madár, felhőben úszik a hal. Ha a forma hal is, madár is egyszerre, akkor fölcserélhető az ég és föld? A képeken igen.