Restaurátorképző Intézet
MEGHÍVÓ
Az ötödéves hallgatók diploma-védése
2006. május 30-án 9 órakor kezdődik.
Színhely: a Magyar Képzőművészeti Egyetem vetítőterme
Budapest Andrássy út 69-71.
A beszámoló nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A 2006. május 30-án tartandó diplomavédés tervezett programja a következő:
Menráth Péter | 9.00 | Megnyitó |
Orbán Kata | 9.10 | Ismeretlen festő: Fájdalmas Istenanya / Golgota, XVII. sz.(?), kétoldalt festett ikon faragott kerettel, fatábla, 81×69,5 cm, Néprajzi Múzeum, ltsz. 81.79.156 |
Szökrön Ágnes | 9.30 | Ismeretlen szerb ikonfestő: Krisztus szenvedésének gyümölcsei, XVIII. sz., fatábla, 50,5×39 cm, Szentendre, Szerb Egyházi Múzeum, ltsz. Somberek 42/31 |
| 9.40 | ?Ariadné menyegzője?, római kori freskótöredék, II. sz., kb. 1,6 m2, Aquincumi Múzeum, ltsz. 55.41 | |
Selmeczi Anna | 10.00 | Ismeretlen ikonfestő: Keresztvitel, XVII. sz., fatábla, 75×98 cm, Szentendre, Szerb Egyházi Múzeum, ltsz. Dunaszekcső 34/22 |
Horváth Ferdinánd | 10.20 | Dürer után: Jézusnak átadják a nádszálat, XVI. sz.(?), fatábla, 100×65 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 1366 |
Dóka Márton | 10.35 | Olasz festő (Bernardino Campi ?): Mária koronázása, XVI. sz., fatábla, 97×77 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 55.145 |
| 10.45 | Jakob Nedić műhelye: Menekülés Egyiptomba, XIX. sz. eleje, fatábla faragott kerettel, 56,2×92×8,5 cm, Szentendre, Szerb Egyházi Múzeum, ltsz. ? | |
Fábián Réka | 11.00 | Luca di Tommé (?): Szt. Lőrinc, XIV. sz., fatábla, 56×27 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 15 |
| 11.20 | Ismeretlen orosz festő: Csodatévő Szt. Miklós ikon, XVIII. sz. vége ? XIX. sz. eleje, fatábla, 31,4×26,7 cm, magántulajdon, ltsz. ? | |
Galántai Zsófia | 11.30 | Ismeretlen festő: Istenszülő a gyermek Jézussal (másolat), 1800 körül (?), fatábla, 85,5×62,5 cm, Néprajzi Múzeum, ltsz. 81.79.152 |
Szünet | 11.45 | |
Borda Mátyás | 12.15 | Ismeretlen német mester: Vir dolorum, XVI. sz., polikróm faszobor, 50×15×15 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 51.905 |
| 12.25 | Ismeretlen mester: Férfi szent, XVIII. sz., polikróm faszobor, 130×50×38 cm, Berkenye, rk. templom, ltsz. ? | |
Kónya Béla | 12.40 | Boconád, Korpusz és posztamense a Golgota szoborcsoportból, 1792, vulkanikus kiömlési kőzet, 448×166×69 cm (posztamenssel együtt) |
Kisapáti Ivett | 12.50 | Boconád, Szent János szobor és posztamense a Golgota szoborcsoportból, 1792, vulkanikus kiömlési kőzet, 281×76×82 cm (posztamenssel együtt) |
Laczik Csaba | 13.00 | Boconád, Szűz Mária szobor és posztamense a Golgota szoborcsoportból, 1792, vulkanikus kiömlési kőzet, 275×80×80 cm (posztamenssel együtt) |
Menráth Péter | 13.10 | Zárszó |
A restaurált diplomamunkák a kiállításon megtekinthetők!
A 2005-2006-os tanévben a hallgatók a következő témákban készítettek szakdolgozatot:
Borda Mátyás: Középkori oltárok szerkezeti kötései (a történeti Magyarország területén)
Témavezető: Mihály Ferenc
A szakdolgozat a középkori fa-oltárok szerkezetével, elsősorban szerkezeti kötéseivel foglalkozik. Megpróbálja bemutatni az általánosan használt fakötések típusait, elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria anyagából vett példák és erdélyi oltárok alapján. Gondolatokat vet fel az egykori oltárépítés módszeréről, az ács- és asztalosmesterség szerkezeti megoldásairól. A dolgozat színes képek és magyarázó ábrák segítségével igyekszik bemutatni a fakötéseket.
Czimbalmos-Barabássy Orsolya: Élbevarrás
Témavezető: Görbe Katalin
A téma egy újszerű restaurálási módszer ismertetése, mely a vászonképeken lévő lyukak, illetve hasadások hagyományos élberagasztásán túl egy másik lehetséges rögzítési módszer. Ennek a Hollandiában kikísérletezett eljárásnak a lényege, hogy a sebészet területén használatos műanyag fonalak segítségével varrják össze a hasadás mentén a vásznat. Annak ellenére, hogy ez a módszer csak bizonyos feltételek mellett kivitelezhető, nagy előnye, hogy teljesen reverzibilis és az élbevarrt területen a feszültség eloszlása egyenletes.
Fornet Johanna: A scagliola technika. A műmárvány készítése, a károsodott stukkómárvány restaurálása
Témavezető: Kisterenyei Ervin
Rövid történeti áttekintés után a dolgozat részletezi a műmárvány alapanyagait, készítésének technológiáját. Néhány hazai műemlék restaurálása kapcsán általános képet kapunk a stukkómárvány legjellemzőbb károsodásairól. Végül a műmárvány fizikai és kémiai tulajdonságainak műszeres vizsgálati lehetőségeit ismerhetjük meg a kreszówi Hercegi Kápolnában végzett kutatáson keresztül.
Lovas Dániel: Puttó szobor szkennelése és számítógépes rekonstrukciója
Témavezető: Osgyányi Vilmos
A szakdolgozat a diósgyőri Szeplőtelen Szűz Mária szobor 3D lézeres szkennelésén és számítógépes rekonstrukcióján keresztül mutatja be azokat a térszkennelési és adatfeldolgozási eljárásokat, melyek alkalmasak műtárgyakkal és műemlékekkel kapcsolatos digitalizálási és a digitalizáláshoz kapcsolódó feladatok elvégzésére. A dolgozat párhuzamosan tárgyalja a hagyományos és az elmúlt tíz évben kifejlesztett technikákat, melyek a műtárgyak felszíni geometriájának mérésére használatosak.
Máthé Erika: Kárpáti ikonok a 16-18. században Halics és Volhínia területén ? az ukrán és orosz szakirodalom tükrében
Témavezetők: Szutor Katalin
Dr. Puskás Bernadett
A 16-18. századi, mai Ukrajnához tartozó Halics és Volhínia területéhez köthető ikonok bemutatásán keresztül a dolgozat a kevéssé ismert kárpáti ikonok csoportjának kutatásához kíván támpontul szolgálni. Rövid történelmi és kulturális ismertetést követően a főbb ikonfestészeti műhelyekkel foglalkozik, majd az ikonokon használt anyagokat tárgyalja. A dolgozat fontos részét képezi a külön kötetbe foglalt függelék, ahol a tárgyalt ikonok képe és ismert adataik táblázatba rendezve találhatók, illetve itt olvashatók a korabeli orosz festészettechnikai leírások fordításai és egyéb kiegészítő anyagok.
Nagy Róbert: Késő gótikus kőfaragványok a Sajó völgyében
Témavezető: Dr. Feld István
Konzulens: Dr. Mádai Ferenc
A szakdolgozat célja öt, északkelet-magyarországi ? a Sajó folyó völgyében található ? református templom késő gótikus mérműveinek elemzése és kőanyagainak meghatározása volt. Az egy időszakban (XV. század vége ? XVI. század eleje) épített, illetve átépített műemlékek kőfaragványai nagy valószínűséggel egy kőfaragóműhely alkotásai. Az elvégzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a mesterek az építkezésekhez közeli bányákból szerezték az alapanyagot és, hogy ebben a szűk értelemben vett régióban és korban nagy valószínűséggel nem létezett az előre kifaragott kőelemek kereskedelme.
Szabó Csilla: Porlékony, matt megjelenésű festékrétegek rögzítésének problémája fa tárgyakon
Témavezető: Forrai Kornélia
Konzulens: Kovács Petronella
Matt megjelenésű festékrétegek leggyakrabban néprajzi tárgyakon találhatók, de festményeken, szobrokon is előfordulnak. Rögzítésük problémája abban rejlik, hogy a stabilizálásnak az optikai megjelenésüket nem szabad megváltoztatnia. A szakdolgozat összefoglalja a kutatás eddigi eredményeit, de az elméleti feldolgozáson túl gyakorlati tapasztalatok gyűjtésére is törekszik. A szerző a várhatóan matt megjelenés szilárdító anyagokkal próbákat készített, az anyagok hígításának, felhordásának módját tesztelte, majd elektromikroszkópos vizsgálatnak vetette alá.
Szakács Márton: Fatáblák és vászonképek hátoldalának védelme
Témavezető: Görbe Katalin
A dolgozat első része a történelem folyamán alkalmazott hátoldalt védő eljárásokat, illetve az azokat kiváltó okokat tárgyalja, fatáblák és vászonképek kapcsán egyaránt. A második rész a mai, valamint az elmúlt évtizedekben szélesebb körben is alkalmazott anyagokat mutatja be különböző szempontból vizsgálva azokat. A dolgozat gyakorlati tapasztalatok ismertetésével zárul, amelyeket a szerző különböző hátoldali védelemmel ellátott, kisméretű vászonképek eltérő körülmények közötti vizsgálatával szerzett.
Szegő Attila: Az Andrássy úti Régi Műcsarnok Lotz Károly mennyezeti lunettáinak vizsgálata, kiegészítve hamis színes infrafelvételekkel és ennek ismertetésével
Témavezető: Bóna István
Konzulens: Gadányi György
A szakdolgozat a hamis színes infra vizsgálat festett műtárgyakon alkalmazott gyakorlatával foglalkozik, lényegében pigmentek meghatározása céljából. Ezeket az ismereteket egészítik ki Lotz Károly 4 mennyezeti lunettájának fototechnikai-(normál, lumineszcens, UV), mikroszkópos- és hamis színes infra vizsgálatai.
Tanka Ágnes: Az üvegmozaik restaurálása Róth Miksa mozaikművészetének tükrében
Témavezető: Brutyó Mária
A dolgozat az üvegmozaikok felépítésének, anyagainak és készítéstechnikájának általános ismertetése után összefoglalja azok romlási folyamatainak okait és jellemző megjelenési formáit, majd megkísérli felvázolni e művek restaurálásának lehetséges módjait. Mindehhez a Róth Miksa műhelyében készült üvegmozaikok szolgálnak kiindulópontul, így a mozaikok restaurálásának megoldásaihoz is hazai, megvalósult példák bemutatásán keresztül jutunk el. A munkát a Róth-műhelyben kivitelezett mozaikok képekkel dokumentált felsorolása zárja, melyet vizsgálati eredmények is kiegészítenek.
2006. május 13.