Művészetelméleti- és gyakorlati szabadiskola, Barbara Steiner

Ezúton szeretnénk meg egyszer felhívni figyelmet a 2006 őszén a tranzit.hu által indított
Művészetelméleti- és gyakorlati szabadiskolára.

Az első szemináriumra a jelentkezési határidő 2006. szeptember 10-e , a jelentkezéseket e-mailben varjuk a címre.
Diákok, művészettörténészek, művészek, kurátorok jelentkezését motivációs levélben varjuk. Egy szemináriumon 15 fő vehet reszt. Az iskola nyelve angol. Igény eseten szállásfoglalásban tudunk segíteni.
Részletes információ az első szeminárium tartalmáról, valamint a további hétvégék programjáról: http://tranzithu.media7.sk, www.tranzit.org

A mellékletben megtaláljak Barbara Steiner , a lipcsei Galerie fur Zeitgenossische Kunst igazgatójának szemináriumi tartalmi összefoglalóját magyarul.

A szeminárium 2006. szeptember 22-én délelőttől 24-én kora délutánig tart.
Helyszín: Collegium Budapest
1014 Budapest Szentháromság u. 2.

A szemináriumot megelőzően Barbara Steiner szeptember 21-én 18 órai kezdettel a Magyar Képzőművészeti Egyetem előadótermében nyilvános előadáson is bemutatja tevékenységet.

A Művészetelméleti és -gyakorlati szabadiskola abból indul ki, hogy a kortárs művészet és kultúra által létrehozott tudás- és ismerettöbblet szelesebb körben is értékes hozzájárulással gazdagíthatja a társadalmi közbeszéd különböző fajtait. Célkitűzése az, hogy aktív részvételen alapuló szemináriumok formájában a művészeti pozíciók, a kritikai szempontok, valamint a művészeti intézményrendszer vizsgálata réven gyarapítsa a magyarországi művészeti közeg elméleti és gyakorlati eszköztárat. A szabadiskola elnevezés olyan közösségi összejövetelekre utal, amelyeken a résztvevők párbeszéd és vita során alakítják ki a közös gondolkodás és tapasztalatcsere lehetőséget.

Az iskola havi rendszerességgel, hétvégi szemináriumok formájában működik. Az egyes szemináriumokat meghívott művészek, kurátorok, elméleti és múzeumi szakemberek tartják, figyelembe véve a magyarországi kortárs művészet helyzetet és az itt folyó diskurzusokat. A program a meghívott személyiségek gyakorlati tevékenységére alapozva teszi lehetővé az elméleti és gyakorlati kérdések megvitatását.

A Művészetelméleti és -gyakorlati szabadiskola céljai:
- a kortárs kultúra aktuális jelenségeinek vizsgálata a művészeti és a kurátori gyakorlatban;
- a kritikai gondolkodás és a szakmai párbeszéd elősegítése;
- a művészetelmélet és a művészetkritika szerepe, a kritikai fogalmak elemzése és az
hazai közegre alkalmazható fogalmak kutatása;
- a kurátor- és a művészidentitás/szerep nemzetközi kontextusban való alakítása.

Témák 2006-ban:

- a kontextus szerepe a kulturális termelésben;
- az elmélet és a gyakorlat egymásra hatása;
- a nyilvánosság lehetséges formai az intézmények és az önszerveződési
platformok között
- konstruktív átfedések a kurátori és művészeti gyakorlat között

A tranzit kortárs művészeti kezdeményezést az Erste Bank Csoport támogatja.

Barbara Steiner
Kritikai hozzáállás és intézményi tapasztalat egy poszt-szocialista város kortárs művészeti intézményében

Barbara Steiner témája (Being Critical. Still) a pontszerűen megnyilvánuló kritikusság attitűddé mélyítése, olyan hozzáállás kialakítása, mely sajátosan nyitott gondolati struktúrákban nyilvánul meg. Hogy ezek miként jelenhetnek meg egy intézmény működésében, programjában, kurátorainak munkájában, milyen kérdéseket, problémákat vetnek fel, arról az általa vezetett lipcsei GfZK (Galerie für Zeitgenössische Kunst) szolgál modellül.

Az intézményről (és általában a kortárs művészeti intézményekről) négy aspektusból lesz szó:
1. a (szocialista) múlt az intézmény jelenére gyakorolt hatása
2. az intézmény funkciói és az egyes alegységek programja, a kereskedelmi tevékenység
3. az épület mint szellemi arculat és a kommunikációt segítő eszköz
4. a művészi-kurátori-intézményi kritika (kritikusság) szerepe

1. Egy intézmény múltja és jelene között nem feltétlenül feszül konfliktus, de a poszt-szocializmus felbomlása és a kapitalista viszonyok kialakulása olyan változásokkal járt, melyek nemcsak felszínre hoztak, de rögzítettek is számos társadalmi problémát. (Ennek illusztris példája a két Németország egyesülésekor kialakult helyzet).
Egy intézmény, mely akár a működés, akár a prezentáció-reprezentáció szintjén is tükrözi a gazdasági-társadalmi viszonyokat, egyrészt különféle identitásokra tesz szert, másrészt a műveken keresztül a legkülönfélébb identitásokat gyűjti, kutatja és mutatja be.
A GfZK saját alapprogramjának megkérdőjelezését is felvállalta, amikor 2002-ben kiállítás-sorozatot indított el a kultúra és művészet szerepéről a poszt-szocialista társadalomban. A széleskörű társadalmi vitával kísért három nagy projektben (Cultural Territories, Heimat Moderne, Againstwithin) végül maga az intézmény is témává vált- működése, szerepe és a hozzá fűzött remények, rátapadó ideológiák.

2. A GfZK két épületből és egy kertből áll. A hagyományos funkciók (gyűjtés-őrzés, bemutatás-kutatás, oktatás) betöltésére minden alegység (osztály) saját arculatot, megjelenést és programot dolgozott ki a közönség más-más rétegét célozva meg. Emellett művészek által fejlesztett és támogatott kereskedelmi tevékenység is folyik, mely figyelembe veszi a gazdaság új szükségleteit, megkérdőjelezve éppúgy, mint reflektálva azokra.

3. A GfZK új programjának vitájakor merült fel az építészeti keret vizsgálatának szükségessége is, hiszen az épület a művek ?olvasásának? és interpretálásának térbeli lehetőségeit teremti meg. A GfZK1 Peter Kulka átalakított villaépülete, mely a hagyományos ?white cube? koncentrált, zárt és végleges jellemzőit mutatja, míg a 2004-ben megnyitott GfZK2 egy sokszög alaprajzú, variálható falakkal operáló, nyitott és tetszés szerint tagolható tér. Mivel a téralakítás éppúgy társadalmi, mint kommunikációs kérdés, az új kihívás olyan tér létrehozása, mely saját újraértelmezését is folyamatosan lehetővé teszi.

4. A kurátori és művészi bírálat két nagy problémája a vélt igazság kifejezésének többnyire autoriter volta, illetve a kritizált rendszer működtetésében való (akart-kényszeredett) részvétel.
Ezek következménye a kultúra megnyilvánulási formáinak meghatározása, az alternatívák elnyomása és korlátozása - egyfajta egység (hatalom, ideológia, esztétika) nevében. De a sokféleség nemcsak nehezen átlátható, homogenizálható tömeg lehet, hanem kiindulópont is. És hogyan tudjuk mi, vagy egy intézmény tudatosan szemlélni, esetleg gerjeszteni a kritikus vitára inspiráló, nyugtalanító sokféleséget?
Ebben a szekcióban Steiner a GfZK koncepciójának és programjának olyan inspiratív elemeit mutatja be, melyek a különböző felfogások, megnyilvánulások között konfliktus- vagy versenyhelyzetet teremtve tudatosítják a gondolatok szabad áramlását és a cselekvés sokféle lehetőségét.