Prof. John C. Welchman

MEGHIVÓ

Prof. John C. Welchman, University of California (San Diego) Visual Arts
tanszék művészettörténet tanárának három előadása Budapesten

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszéke és a tranzit. hu
szervezésében

2006. október 25, szerda 10 óra

Magyar Képzőművészeti Egyetem, 1063 Andrássy út 69-70

Vetítőterem

Államellenes akciók: Paul McCarthy Kalóz-projektje

John C. Welchman előadása a Paul McCarthy 2005-ös LaLa Land and Parody
Paradise címűkiállításának (Haus der Kunst, München és Whitechapel,
London) részét képező Kalóz-projektből kiindulva a művész
performanszaiban, mega-installációiban, rajz- és videómunkáiban felmerülő
legfontosabb társadalmi, politikai és esztétikai kérdéseket tárgyalja
McCarthy ebben a projektben a kalóz-jelenség többszörös hanyatlását és
feltámadását vizsgálja, az angol-európai kalózéletből visszamaradt
jelenségektől a kalóz-figura asszociációs terén át az amerikai tengeri
bandita bohózatszerű újra-feltalálásáig. Welchman szerint a Kalóz-projekt
az események, történelmi feljegyzések, a reprezentáció és az
újra-feltalálás között lapuló vigasztalan társadalmi algoritmusokban
lakozik. A kalózok rendje a test vágyainak és erőszaktételének folyamatos
destabilizációját és átirányítását jeleníti meg: a közösség-formálás és a
közös tevékenység sajátos formáiként jelenik meg; valamint törvényen
kívüli és ellentársadalmi utak járhatóságát alapozza meg. A
Kalóz-projektből videórészleteket is vetítünk.

2006. október 25, Szerda 18 óra

Center for Arts and Culture, Central European University
1051 Nádor u 9.

Popper Room

Orshi Drozdik: A vágy jelenléte az apropriáció után

John C. Welchman előadása Drozdik életpályájának fejlődését, rajz-,
festői-, szobrászati-, fényképészeti- és installációs munkásságát követi
végig az 1970-es évektől napjainkig.

Drozdik az 1970-es évek második felében Kelet-Európa egyik első
nőművészeként vált ismertté, fellépve a Magyarországon akkoriban jelen
lévő akadémista és szocialista kulturális programok tendenciái ellen.
Művészetében ötvözte a társadalmi és nemi szerepek vizsgálatán keresztül a
fényképészetet, a performanszt . Amszterdamba majd Kanadába, végül New
Yorkba való költözését követően az 1980-as és 90-es években a New York-i
kritikai posztmodernizmussal szoros kapcsolatban álló témák
foglalkoztatták. Hosszan tartó érdeklődése a nemi szerepek felépítésével
és bemutatásával kapcsolatban az 1984-ben kezdett, úgynevezett Adventure
in Technos Dystopium (Kaland a Technikai Dystopiumban) folytatódott,
melynek kiemelkedő darabja a Medikai Vénusz allegorikus figurája, amely új
értelmezést nyer a történeti és mitológiai tudományokkal folytatott
diskurzusban. Az 1990-es évekbeli munkái dialógust teremtettek a divat- és
szépségápolási iparral és a kozmetika rituális erejére hívták fel a
figyelmet.

2006. október 26, csütörtök 18 óra

Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet

1088 Múzeum krt. 6-8

Földszint 34. terem

Előadás két John C.Welchman által szerkesztet kötet, a
Közelmúlt.Kaliforniai művészet a kilencvenes évektől máig" valamint az
Intézménykritika és ami utána jött című könyvek alapján

John C. Welchman a SoCCAS [Southern California Consortium of Art Schools]
könyvsorozatának első két kiadványán, a Recent Pasts: Art in California
from the 90s to Now (JRP|Ringier, 2005) illetve a frissen megjelent
Institutional Critique and After (RP|Ringier, 2006) könyveken keresztül
mutatja be a legfriesebb kortárs kaliforniai művészeti szcénát, illetve
betekintést enged az intézménykritika történetébe. A könyv a hatvanas évek
végén, Michael Asher, Hans Haacke és más művészek tevékenységével induló
intézménykritika első átfogó történetét és újragondolását nyújtja. A kötet
többek között az intézmények természetével kapcsolatos főbb társadalmi és
filozófiai kérdéseket tárgyalja John Searle legutóbbi munkáinak
középpontba állításával. Továbbá bemutat intézményeket, kiállításokat és
galériákat érintő számos újkeletű gondolatot művészek és teoretikusok
munkáinak felvillantásával: Renée Green, Isabelle Graw, Mike Kelley,
Andrea Fraser, Alex Alberro és John Welchman történelmi újraértelmezéseit;
Jens Hoffmann, Lauri Firstenberg és mások kurátori revizionizmusát; Monica
Bonvicini, Javier Telez, Martin Sastre és a Guerilla Girls intervenciós
projektjeit; Christiane Paul és Ricardo Domingueznek a net arttal és az
aktivizmussal kapcsolatos gondolatait, valamint a Yes Men különutas
csínyeit.

AZ ELŐADÁSOK ANGOL NYELVŰEK