Radák Eszter, Soós Nóra, Varga Patrícia

Radák Eszter, Soós Nóra és Varga Patrícia Minerva képzőművészek kiállítása
a Magyarországi Volksbank Zrt. Istenhegyi úti galériájában.

A kiállítást megnyitja Skonda Mária a Magyarországi Volksbank Zrt. Igazgatóságának tagja, elnökhelyettes és Keserü Katalin művészettörténész, az Ernst Múzeum igazgatója.

Cím: Magyarországi Volksbank Zrt. Istenhegyi úti bankfiókjában és galériája 1126 Budapest, Istenhegyi út 40/A.

A kiállítás december 8 és 2007. február 25-ig látogatható.

RADÁK ESZTER

1971-ben született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végezett 1996-ban Klimó Károly és Maurer Dóra osztályán. 1996-1998-ig ugyanennek az intézménynek posztgraduális mesterképzésén vett részt. 1993-tól ezzel párhuzamosan az ELTE Bölcsészettudományi Kar esztétika szakát is elvégezte. Az 1998-99-es évben Bak Imre ajánlására megkapott Herder-ösztöndíjjal a Bécsi Képzőművészeti Egyetemre járt Hubert Schmalix mesterosztályára. 2000-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa. 2000-2003-ig a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza volt, témavezetője Keserü Ilona. Jelenleg tanársegéd a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Saját ironikus megfogalmazása szerint Lop Art művész, ami azt jelenti, hogy a nagy szakmai óvatoskodások között, a nagy eredetiségre törekvések folyamában én tudatosan felvállalom azt, hogy mindenkitől lopok. Ez a festői idézet tréfás megnevezése, ez a festői szintézis szarkasztikus terminusa az ezredfordulón. Tolvajszintézis. Vagyis sokszorosan megvannak a magam festői problémái. Szerencsére nem kell törtetnem, nem kell idomulnom senkihez és semmihez, viszonylag független vagyok. Ez a festői és szellemi függetlenség és feszültség teszi igazán izgalmassá Radák Eszter képeit. Az egyszerre jelenlévő dráma és humor, a színek, a textúrák, a történés izgalma. A látvány sűrítése, a vizualitás és a verbális élmény teszi képeit azonnal szerethetővé.

SOÓS NÓRA

1979-ben született Szombathelyen. 1999-2004 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő- és tanár szakos hallgatója, mesterei Molnár Sándor, Klimó Károly, Maurer Dóra. 2001-ben Barcsay-nívódíjat, 2003-ban Erasmus-ösztöndíjat, 2004-ben Glatz Oszkár-díjat, Herman Lipót-díjat, a Szombathelyi Képtár Baráti körének díját kapta. Művészetét 2005-ben Euregió Művészeti Díj első díjával és STRABAG Festészeti Díjjal is elismerték. Stilárisan a látványfestészet és az absztrakció, erős vonalas kompozíció, a kontúrrajz domináns szerepe mellett a foltszerűség, a pasztózus gesztusnyomok alkalmazása, motívumok halmozása, transzparenciák megjelenítése, felülnézet és a megjelenített dolgok atmoszférikus lebegése, kollázs-hangulata jellemző Soós Nóra festményeire. Önkép, önreprezentáció és a tárgyak all-over halmozása fogja keretbe a tematikus szériák áradását. Tárgyi eszközök patologikus, felfokozott jelenléte önti el festményeit: tárgyak és megjelenített dolgok, amelyek rétegezettségükben, burjánzásukban nem férnek el a képeken. A tárgyakról szóló beszéd ekként a világról való beszéd metanyelvi leírásává, közvetítővé lesz. A tárgyak, amelyek meghatározzák a festmények banalitását, hétköznapiságát, másodlagos funkcióra tesznek szert: kulturális jelekké válnak (Készman József írása az Új Művészetben 2005-ben).

VARGA PATRÍCIA MINERVA

1963-ban született Budapesten. 1994-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mesterei Gerzson Pál és Nagy Gábor. 1995-ben Hágában folytatott művészeti tanulmányokat, majd 1996-ban Mesterképzős volt. 1994-ben Tóth Menyhért Alapítványi ösztöndíjat, 1998-ban Barcsay-díjat, 2002-ben Palládium-díjat kapott. Láttatok már, testvéreim lángoló narancssárga mezőket és felette csontfekete felhőket? A hullámzó arany mezőben álldogáló fekete figurákat? Láttatok már égősárga folyót kanyarogni koromfekete dombok között, hol a dombok fölött két nap hunyorog? Mezőket, hol embernél magasabb fekete fű hullámzik a fogyó hold fényében? Ezek honnan kívánkoztak a festő esetünkben Varga Patrícia Minerva ecsetjére? Miért gondoljátok, hogy a festő azt festi, amit lát? Lát valamit, és ellenállhatatlan kényszert érez, hogy ecsetet ragadjon? A festő nem látványt, a festő képet fest. Jó esetben sohanemvolt világot teremt. Világot teremt, ahol bizony fekete felhők toporognak az égen, ahol narancssárga szél süvít, hol fekete emberek álldogálnak a mező közepén most és mindörökké. Világot, ahol szavunk bizony nem igen-igen és nem-nem, ahol szavunk a talán és a hátha. Talán mégiscsak van kárpótlás és vigasztalás, van ölelés, és van béke: ahol érvényes a d-moll szvit, és Jeanne Moreau mosolya, ahol öt forintért Kuglert adnak. Varga Patrícia jó festő. Olyan képeket fest  tudjátok, amely alá a géppel keltetett csibék bebújhatnak melegedni. Szüts Miklós festőművész köszöntője a Palládium díjas művésznek.