Meghalt Gerzson Pál

Fájdalommal Tudatjuk mindazokkal, kik szerették és tisztelték, hogy 77 éves korában elhunyt

Gerzson Pál
Festőművész

Hamvasztás utáni búcsuztatására 2008. június 17-én 14:30-kor kerül sor a rákoskeresztúri Újköztemető (X. Kozma u. 8-10.) 3. sz. ravatalozójában.

Hamvait szűk családi körben későbbi időpontban helyezzük nyugalomra.

A gyászoló család

Kérjük a megemlékezőket, hogy az elhunyttól csak egy szál virággal vegyenek búcsút.
Levélcím: Gerzson család 1088 Budapest, Krúdy Gyula u. 12.

----------------------------

Hosszan tartó betegség után 77 éves korában elhunyt Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapító tagja. Az érdemes művészt, aki 2006-ban a magyar festészet napján életműdíjat is kapott iskolateremtő munkásságáért, kedden érte a halál.

Gerzson Pál 1931. január 25-én született a Baranya megyei Hirden, festészeti tanulmányait 1949 és 1953 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula tanítványaként. 1954-ben lépett először alkotásaival a nyilvánosság elé, 1967-ben az Ernst Múzeumban, 1982-ben a Műcsarnokban, 1993-ban pedig a Vigadó Galériában volt gyűjteményes kiállítása, melyek egy-egy alkotói korszak jelzőkövei.

A 77. születésnapján megnyitott gödöllői tárlatig számtalan kollektív és egyéni kiállításon mutatták be munkásságát. Festészete a leíró, realista szellemiségű ábrázolástól indult, hogy aztán a festői elvonatkoztatásnak egy olyan világához érkezzék, melyben az elrejtett, sejtelmes valóságelemek, a fantasztikussá formált motívumok mindig az élet nagyszerűségét, szépségét hirdetik. Falfestmények, pannók, intarziák és üvegablakok jelzik, hogy a monumentális műfajokban is ugyanolyan magabiztosan alkotott, mint a táblakép-festészetben.

Híres faliképei megtalálhatók Budapesten, Pécsett, Győrött, Baján, Kunszentmiklóson, Mátészalkán és a finn fővárosban, Helsinkiben is.

Gerzson Pál festői munkássága rendkívüli szakmai tudásra, mély szellemi felkészültségre, műveltségre alapozódott. Ezt a tudását tanárként a fiatalabb generációkkal is megosztotta: 1960 és 74 között az Iparművészeti Főiskolán tanított, 1974-től pedig a Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1986 és 1990 között, nyugdíjazásáig tanszékvezetőként is dolgozott.

A 90-es években több cikluson át volt elnöke a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, alapítója és elnöke a Magyar Szépmíves Társaságnak, a Magyar Bor Akadémia örökös tagja, a Tudományok, Művészetek és Irodalom Európai Akadémiájának (Párizs) rendes tagja, 1992-ben pedig egyike a Magyar Művészeti Akadémia 22 alapító tagjának. Munkásságát kétszer, 1969-ben és 1971-ben is elismerték Munkácsy Mihály-díjjal, az érdemes művész címet 1986-ban kapta meg.

www.kulturpart.hu