Körösényi Tamás habilitációs előadása

M E G H Í V Ó

A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM
Tisztelettel meghívja
Önt

KÖRÖSÉNYI TAMÁS

Vénuszok, balta, fejsze
című habilitációs előadására.

AZ ELŐADÁS IDŐPONTJA
2009. november 30., hétfő,   10 óra

HELYE
Magyar Képzőművészeti Egyetem
1062 Budapest, Andrássy út 69-71.
Vetítőterem
Megjelenésére számítunk.

Vénuszok, balta, fejsze

Habilitációs előadás szinopszisa

Előadásom témája a kőkori vénuszok közt megjelenő tárgyábrázolás, valamint a balta, és a fejsze szerepe a képzőművészetben és a szobrászatban a neolitikumtól napjainkig,

Előadásom bevezezésében bemutatom a kőkori vénuszok idején megjelenő tárgyábrázolást. A neolitikum idejétől pedig formai analógiákra koncentrálok, de a vetlített példák azt mutatják, hogy a balta önállóan vagy figurával a neolitikum kezdetétől funkcionális tárgyként, vagy kultikus tárgyként, vagy hatalmi szimbólumként együtt élt az emberiséggel. A szerepét nem mindig könnyű egyértelműen tisztázni. A szegvár-tűzkövesi Baltás Isten vagy az első mezopotániai városban Eriduban található szobrocskák hatalmi szimbólumként használják a baltát és a jogart, miközben egyértelmű kultikus szerepük, miként a régészek által talált miniatűr baltácskáknak is. A kőbalták, és kőbuzogányok rendkívűl gondos megmunkálásúak. A nyilvánvaló használati tárgy szerepükön kívűl rangjelző szerepüket mutatja, hogy csak nagyon kevés fiú és férfi sírban találtak ilyeneket. Ezenkívűl bajelhárító helyzetben is fel-fel tűnnek, és kultikus események eredményeként nem egy esetben a szobrokhoz hasonlóan a szemétgödrökben végzik. A neolitikum utáni rézkorban és bronzkorban is gyakran látjuk a rangjelző funkcióban, de harcosok kezében is. A Trójában talált díszes kőbalták és az eszéki nyelével egybeöntött 18 kg-os rézcsákány biztosan inkább hatalmi szimbólum volt, de a sumér pecséthengeren látható figurák kezében lévő balták fegyverek. A 20. századi, és a közelmúlt példáiban előfordul eszközként való felhasználásuk ugyanúgy, mint szimbolikus. Ernst Ludwig Kirchner, Juraj Melis favágó eszközként használja, Kirchner ábrázolja, Melis pedig gondolom egy eredeti fejszét használ installációjában mintahogy Galántai is egy ill. két eredeti csákányt a vetített példában. Melis és Galántai munkája csak a Duchamp utáni szemléletváltás után jöhetett létre. Tony Cragg is eredeti méretben alkalmazza a fejszét műanyagöntvény installációjában, mint Ian Hamilton Finlay is. Ian Hamilton Finlay gipszbaltája belevésett szövegével emelkedett emlékállítás. Más megközelítésben a kőmegmunkálás gondossága felől nézve szintén megjelenik korunkban egyes kőszobroknál hasonlóság.

A felhozott példákon kívül is számtalan mai műalkotásban látjuk viszont ezt neolitikum óta a kultúrában jelenlevő tárgytípust.