Restaurátor Tanszék 2009-2010. évi évzáró bemutatója
Meghívó
Tisztelettel meghívjuk a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének 2009-2010. évi évzáró bemutatójára.
A kiállítás megtekinthető:
2010. május 19 – június 5-ig, 10-18 óráig (szombaton 10-13 óráig).
(A restaurátor műtermek előzetes egyeztetés szerint látogathatók.)
Az ötödéves hallgatók diploma-védése
2010. május 26-án, szerdán 9 órakor kezdődik.
Színhely: a Magyar Képzőművészeti Egyetem vetítőterme
Budapest Andrássy út 69-71.
A beszámoló nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A 2009-2010-es tanév végi kiállításon bemutatott munkák:
Festő-restaurátor szak
V. évfolyam, diplomamunkák – II. em. 5.
Hegedűs Judit, Kürtösi Brigitta, Simon Mária Magdolna, Szakácsné Bondor Bernadett, Szántó Nikolett
Lásd a diplomavédés programját!
IV. évfolyam – II. em. 1.
Kiss Virág Glória, Seres Tamás, Szemán Csilla, Takács Dorottya, Varga Ferenc
Lásd a negyedévesek beszámolójának programját!
III. évfolyam – Epreskert II. ép. 5. (freskó másolatok)
Csanda Fruzsina, Dudás Jelena Nyikolajevna, Lovas Franciska, Papp Mónika, Tóth Alexandra, Vajda Tamás, Varga Tímea
II. évfolyam – II. em. 4. (rajz-festés, másolási gyakorlatok)
Badacsonyi Nóra, Erdei Gábor, Finta Dorottya, Für Evelin, Ganzaugh Júlia, Imrik Zsófia, Ipach Fruzsina, Mészáros Erika
I. évfolyam – II. em. 4. (rajz-festés)
Bakonyi Tímea, Cseke Róbert, Éder Anita, Horváth Mátyás, Kuna Ágnes, Németh Anita, Zámbó Krisztina
Faszobrász-restaurátor szak – fszt 8.
V. évfolyam, diplomamunkák
Király Tomáš, Szépvölgyi Katalin
Lásd a diplomavédés programját!
IV. évfolyam
Völgyi Dóra
Lásd a negyedévesek beszámolójának programját!
III. évfolyam (faragási, ezüstözési,lüszterezési gyakorlatok)
Farkas Réka, Kozma Péter
Kőszobrász-restaurátor szak – Epreskert I. ép. 5.
V. évfolyam, diplomamunkák
Csontos Attila
Lásd a diplomavédés programját!
IV. évfolyam
Biacsi Karolina, Rizmajer Róbert
Lásd a negyedévesek beszámolójának programját!
III. évfolyam
-
Szobrász-restaurátor szak I-II. évf. Epreskert V. ép. 1 (mintázás, másolási gyakorlatok)
II. évf:
Tarnovean Katona Tamás, Demcsák Dóra Vanda
I. évf:
Márkus Botond, Szabóné Szilágyi Mária, Székely Dorottya, Szörényi Bella
A 2010. május 26-án, szerdán tartandó diplomavédés tervezett programja a következő:
Menráth Péter | 09.00 | Megnyitó |
Simon Mária Magdolna | 09.05 | Ismeretlen festő: Angyali üdvözlet, 16. sz. vége – 17. sz. eleje, karbonátos kőlapra festett olajkép: 33x39,5 cm, polikróm, ezüstözött- aranyozott díszkeret: 47,5x54 cm, Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, ltsz: K.905/A |
Simon Mária Magdolna, Kürtösi Brigitta | 09.20 | Ismeretlen alsónánai ikonfestő: Krisztus siratása a dunaszekcsői görögkeleti templom ikonosztázáról, 1750 körül, fatábla töredék, felső rész: 40x78 cm, alsó rész: 38x88 cm, Szentendre, Szerb Egyházi Múzeum, ltsz: 811 |
Kürtösi Brigitta | 09.45 | Ismeretlen mester: Küszöbmozaik töredék az aquincumi Helytartói Palotából, 2. sz. eleje, 80x220 cm, BTM Aquincumi Múzeum, ltsz: M5 |
Szakácsné Bondor Bernadett | 10.05 | Ismeretlen alsónánai ikonfestő: Keresztelő Szent János, 18. sz. vége, fatábla, 95x79 cm, aranyozott díszkeret, Szentendre, Pozsarevacska templom, ltsz: - |
Szántó Nikolett | 10.20 | Olasz festő: Szent család Szent Annával, 18. sz., fatábla, 45x39 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz: 846 |
Szántó Nikolett, Hegedűs Judit | 10.35 | Cola Petruccioli: Luxuria (Tisztátalanság) az „Allegorikus nőalakok” c. sorozatból, 14. sz., átültetett freskó, 267x62 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz: 80.6 |
Hegedűs Judit | 10.50 | Ismeretlen orosz-ukrán ikonfestő: Naptárikon, április, 18. sz. vége – 19. sz. eleje, fatábla, 49x40 cm, Szentendre, Preobrazsenszka templom, ltsz: - |
Szünet | 11.05 | |
Király Tomáš | 11.35 | Ismeretlen mester: Feszület, polikróm aranyozott faszobor, 17. sz.(?), a Korpusz méretei: 71x56,5x16,5 cm, a kereszt méretei: 135x75x3 cm, Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, ltsz: - |
Király Tomáš | 11.55 | Ismeretlen mester: Angyal(?), 17. sz.(?), polikróm ezüstözött-aranyozott faszobor, 44,5x21x10,5 cm, Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, ltsz: 726 |
Szépvölgyi Katalin | 12.05 | Ismeretlen mester: Angyal(?), 17. sz.(?), polikróm ezüstözött-aranyozott faszobor, 44,5x21x10,5 cm, Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, ltsz: 727 |
Szépvölgyi Katalin | 12.15 | Ismeretlen mester: Feltámadt Krisztus, polikróm ezüstözött- aranyozott faszobor, 17-18. sz.(?), 102x60x25 cm, Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, ltsz: 730 |
Csontos Attila | 12.35 | Ismeretlen mester: Nepomuki Szent János, kőszobor, durva mészkő, 1807, a szobor méretei: 165x70x41 cm, a posztamens méretei: 170x70x41 cm, Szomor, Önkormányzat, törzsszám: 2633, hrsz: 6376 |
Menráth Péter | 12.55 | Zárszó |
A restaurált diplomamunkák a kiállításon megtekinthetők!
A 2009-2010-es tanévben a restaurátor hallgatók a következő témákban készítettek szakdolgozatot:
Diósi Árpád: Szentháromság oszlopok Magyarországon
Témavezető: Dr. Szilárdfy Zoltán
Konzulens: Dr. Vukov Konstantin
A szakdolgozat a magyarországi Szentháromság-ábrázolások fejlődéstörténetének bemutatásával kezdődik. A dolgozat második felében a szerző a kiegészítés és a rekonstrukció elvi alapjait kutatja, s a magyarországi Szentháromság oszlopokon keresztül vizsgálja ezen irányvonalak alkalmazását.
Halter András: Az öregedési repedésháló analízise vászon- és fatábla képeken
Témavezető: Görbe Katalin
Konzulensek: Kriston László és Heitler András
A szakdolgozat az öregedési repedéshálóval foglalkozik, ehhez képeztek alapot az MKE Restaurátor Tanszékére bekerült negyed- és ötödéves hallgatók által restaurált műtárgyak. Ebben a témában már születtek hasonló dolgozatok, a tanulmány ezeket egészíti ki, és a meglévő tudnivalókat összegzi. A dolgozat első felében restaurálás-történeti résszel találkozhat az olvasó, amit a repedésháló kémiai és fizikai okainak leírása követ. Tisztázza az öregedési repedésháló és a korai hasadás közötti különbségeket, valamint azok jellemzőit. A dolgozat második része konkrét esetleírásokból, példákból áll, ahol a szemrevételezéses eljárás segítségével írja le az egyes műtárgyakat. Ezt a módszert veti össze a keresztmetszet-csiszolatok vizsgálatával. Habár a repedésháló jellegzetességeinek osztályozása alapvetően szemrevételezéssel történik, a csiszolatok elemzése lehetőséget ad arra, hogy jobban megérthessük a festékrétegben és az alapozóban létrejövő hiányosságok okait és eredetét. Ez a későbbiekben magabiztosabb felismerést és gyakorlatot biztosít a restaurátor számára.
Hegedűs Judit: A ciklododekán alkalmazása a műtárgy-restaurálásban
A ciklododekán mint a pergő festékrétegek ideiglenes rögzítőanyaga
Témavezetők: Görbe Katalin, Heitler András
A sérülékeny, porló, erősen feltáskásodott festett felületű műtárgyak felületének ideiglenes rögzítése szállítás, illetve különböző restaurálási műveletek során gyakran okoz problémát. Az adott munkafázishoz kiválasztott ideiglenes rögzítőanyaggal szemben meghatározott elvárásaink vannak, és minden új, számunkra ismeretlen anyagot erős kritikával fogadunk. A szakdolgozat bemutatja a ciklododekánt: kémiai, fizikai és mikroszkopikus tulajdonságainak ismertetésén kívül a szakirodalom segítségével felvonultatja azokat a restaurálási területeket, amelyeken már alkalmazzák ezt az illékony kötőanyagot. Az elméleti feldolgozás, valamint a kísérletek elsődleges célja az volt, hogy rávilágítson a ciklododekán alkalmazása során felmerülő problémákra és használatának előnyeire.
Király Tomáš: Két felvidéki oltár kockázatelemzése
Témavezető: Orosz Katalin
A szakdolgozat célja a kockázatbecslés módszertanának bemutatása a restaurátori gyakorlatban. Első részében a Stefan Michalski, a Kanadai Konzerváló Intézet kutatója által –elsősorban múzeumi állományvédelemre – kidolgozott szakmódszertant ismerteti. A dolgozat kitér a templomokban lévő fűtés használatára, a fa és a stukkó páratartalom- és hőmérséklet változásra adott reakcióira. Az elméleti rész után a módszert alkalmazva bemutat két felvidéki templomot, összehasonlítja őket és kísérletet tesz a felismert és veszélyesnek ítélt kockázatok csökkentésére, kiküszöbölésére.
Kürtösi Brigitta Mária: Aquincumi mozaikpadló töredék restaurálása és vizsgálatai
Pannóniai padlómozaikok összehasonlítása
Kísérlet technikai, szerkezeti, anyagi és esztétikai összefüggések feltárására
Témavezető: Bóna István
Konzulens: Kriston László
A szakdolgozat témája az aquincumi Helytartói Palota 8. számú terméből fennmaradt padlómozaik töredékének restaurálása köré épül, melyet a szerző diplomamunkaként választott. A műtárgy története szolgáltatja a keretet az antik római mozaikkészítés anyagainak, technikáinak kutatásához. A restaurálás célja a töredéken meglévő eredeti habarcsok megtartása mellett új, könnyűszerkezetes hordozó kialakítása volt. A dolgozat különböző helyekről származó mozaiktöredékekből vett minták mikroszkópos analitikai és egyéb kémiai vizsgálatainak összevetését, eredményeinek elemzését mutatja be antik szerzők írásai, kortárs vélekedések, illetve a szakirodalomban fellelhető publikációk tükrében. Így szemléltethetővé válnak a strukturális felépítés hasonlóságai és különbségei, megmutatkoznak a helyi sajátosságok a mozaikpadlók készítésének történetében. A felhasznált kőanyagok vizsgálatával a rómaiak által használt nyersanyagok származási helye pontosítható. A szerző végül a restaurálás kérdései és a választott megoldások bemutatása mellett a mozaikrestaurálásban is felmerülő esztétikai kiegészítés problémáival is foglalkozik.
Simon Mária Magdolna: Festett textilminták a középkori magyarországi táblaképfestészetben
Témavezető: Nagy Györgyi
A szakdolgozat három nagy magyarországi gyűjteményben (Keresztény Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum) található, középkori táblaképek festett textilminta díszítésű motívumait próbálja szélesebb körben bemutatni, katalógusba rendezni. A dolgozat foglalkozik műhelytörténeti áttekintéssel és a festett textilminták helyreállításának problémáival. A táblaképek kiegészítése és esztétikai helyreállítása témakörében kíván tájékoztatást adni, példákon keresztül szemlélteti az esztétikai kiegészítések problémáinak gyakorlati megoldásait.
Szakácsné Bondor Bernadett: A szentendrei Szerb Egyházi Múzeum
Témavezetők: Görbe Katalin, Vukovics Koszta
A szakdolgozat a Szerb Egyházi Múzeum megalakulásának történetét, a gyűjtemény gyarapodásának legfontosabb állomásait dolgozza fel. Műtárgyvédelmi szempontból ismerteti a kiállítóterek és raktárhelyiségek legfontosabb tulajdonságait. 1971-ben egy Jugoszlávia és Magyarország között létrejött egyezmény keretében több műtárgyat az újvidéki Matica Galériában restauráltak, az ekkor történt beavatkozásokról a fellelhető ismeretanyag tükrében tájékoztatást ad. A dolgozat felsorolja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén restaurált ikonokat, a tanulságosabb eseteket kiemelve, melyek restaurálásáról részletesebb leírással is szolgál.
Szántó Nikolett: A Szépművészeti Múzeum későgótikus freskógyűjteménye: Cola Petruccioli freskóciklusa a Palazzo Isidori-ból
Témavezető: dr. Fehér Ildikó
Konzulensek: Galambos Éva, Forrai Kornélia
A dolgozat szerzője Cola Petruccioli fennmaradt falképeinek átfogó elemzését, rendszerezését adja különböző vizsgálati módszerekkel: minden egyes falképhez adatlapot mellékel felméréssel, ikonográfiai kutatással, fotódokumentációval. Feltárja a falképek ikonográfiai tematikáját és az ábrázolás rendszerét, amellyel támpontot ad eredeti elhelyezkedésük megállapításához a palota mennyezetén. Kutatásai során azonosított néhány eddig még meg nem nevezett allegóriát, valamint pontosította az eddigi vizsgálatok alapján felállított listát. Kémiai és mikroszkópos vizsgálatokat végzett a falképek felépítésének és az alkalmazott pigmentek analizálása érdekében. A sorozat ikonográfiai és tematikai feltérképezéséhez kutatások is kapcsolódnak az erények és a bűnök ábrázolásának kérdéskörében. Az így összeállt dokumentumokból a szerző egy listát is készített, amely segítséget nyújt minden e témakörben vizsgálódó számára.
Szépvölgyi Katalin: Applikációk, rátétek és egyéb plasztikus díszítések a középkori és barokk faszobrászatban
Témavezető: Galambos Éva
A dolgozat a faszobrászatban előforduló díszítési technikákat és az erre használt anyagokat mutatja be. Elsősorban a gótikus művészetre fektet hangsúlyt, azonban tekintettel arra, hogy a későbbi korokban ez a műfaj felerősödik, a barokk korszakból is felsorol néhány szemléletes példát. Fejezetenként különböző anyagok felhasználásának történeti bemutatását, technikák alkalmazását és károsodásaik lehetséges okait taglalja. Elsődleges célja egy képekkel gazdagon illusztrált ismertetés, rendszerezés, mellyel szeretné felhívni a figyelmet erre a nemcsak anyaghasználatában, de ugyanakkor restaurálási szempontból is összetett műfajra.
A felsorolt szakdolgozatok csak 2010. októberétől kölcsönözhetők!
2010. május 17.