A pult mögött

A posztszocialista gazdaság jelenségei a kortárs művészetben

www.mucsarnok.hu
2010. június 18 - 2010. szeptember 19.

A pult mögött - A posztszocialista gazdaság jelenségei a kortárs művészetben

Matei Bejenaru, Bukta Imre, Mircea Cantor, Olga Chernysheva, Anetta Mona Chisa, & Lucia Tkácová, Erhardt Miklós, Andreas Fogarasi, Kristina Inciuraité, Interorient, Keserue Zsolt, Margareta Kern, Johanna Kandl, Yuri Leiderman, Kristina Leko, Anna Molska, Deimantas Narkevicius, Nemes Csaba, Lucia Nimcova, Uriel Orlow, Dan Perjovschi,
REINIGUNGSGESELLSCHAFT, R.E.P., Katerina Sedá, Société Réaliste, Mladen Stilinovic, Lukasz Skapski, Kamen Stojanov, Mona Vatamanu & Florin Tudor, Clemens von Wedemeyer

Megnyitó: 2010. június 17. 19 ÓRA

MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS

„Tudjuk, a művészet nem a társadalom törvényein kívül álló szépségideál, hanem a kor egyéb erőitől determináltan, mindennapi életünkből eredő és arra visszaható életmegnyilvánulás. A társadalom gazdasági és politikai krízisei éppen ezért sohasem voltak függetlenek a művészetben fellépő krízisektől. Csak némi időrendi eltérés van a megjelenésük között.”
(KASSÁK LAJOS: A KORSZERŰ MŰVÉSZET ÉL, 1925)

A „Pult mögött (Over the Counter)” című kiállítás inspirálói Közép-Európa közelmúltbeli gazdaságtörténetének illúziói, utópiái, kreativitása és reményvesztettsége, aktualitását a 2008-ban kezdődő globális gazdasági válság adja, amely a kapitalizálódás folyamatának negatív visszajelzéseként is értelmezhető a régióban. A kiállítás címe nemcsak a különböző (szolgáltatóiparban) végzett munkafolyamatokra, hanem a művészek un. termelési pozíciójára is utal. Akár a szabályok „hatékony” megkerülésének, akár az egymásra ható gazdasági folyamatok átláthatatlan struktúrájának következtében, a pulton látható eredmény, a termék az, amihez a hétköznapi ember viszonyulni tud. Az angol nyelvű cím „Over the Conter”, nem tükörfordítás. A kifejezés infromális,másodlagos, tőzsdén kívüli piacot jelöl. Jelenthet azonban recept nélkül kapható orvosságot is, ami a kiállításhoz kapcsolódva a gazdasági folyamatok flexibilitására és a nem minden esetben kontrollált, de működőképes mechanizmusaira is utalhat. A kiállítás alkalmat ad arra, hogy keressük azokat a művészeti megnyilvánulásokat, amelyek az elmúlt évtizedek gazdasági változásai által létrejövő társadalmi élethelyzetet tematizálják, illetve olyan életfelfogásokról tanúskodnak, amelyek e változásokhoz való művészi viszonyulásból erednek.

1989-tõl kezdődően a szocialista államok számára kezdetét vette az úgynevezett átmeneti korszak. Átalakulás a szocializmusból a piacgazdaságba, politikai téren a demokráciába,melyben a szocialista rendszer intézményeit a neoliberális kapitalista rendszer intézményei váltották fel.

Jelenleg a poszt-szocialista országok kettős válságban vannak: egyrészt csődöt mondani látszik a húsz évvel ezelőtt elképzelt átmeneti modell, másrészt még mindig aktuálisak a nyugati modernizációhoz való felzárkózásból adódó problémák. A kommunizmus eszméjét tekinthetjük a modernizmus radikális változatának, mely ugyan csődöt mondott, de az általa felvetett intézményi és magatartásbeli ideálok újraértelmezése, reformja vagy helyettesítése továbbra is kulturális és társadalmi kihívást jelent. A jelenlegi válság komoly feladat elé állítja a művészetet,mely a szórakoztató ipar részágazataként a befektetési érdekek eltérő irányultságából kifolyólag egyfajta luxuscikké vált.

A kiállítás Csehországtól Örményországig, Litvániától a volt Jugoszlávia területéig vonultat fel alkotókat, jelenségeket, problémákat. A tárlat meghívott művészei átrajzolják Kelet-Európa politikai térképét: nem a jelenlegi Európai Unió keleti határait körvonalazzák, hanem egy olyan területét, amelyen a túlélés és gazdagodás a nyugati modellekhez képest eltérő úton halad,melyre a történelmi események predesztinálták.

Kurátor: Lázár Eszter és Petrányi Zsolt