Budapest 20

Budapest 20
1990–2010

Kurátor: Varga László, Seres Szilvia, Jalsovszky Katalin
Tudományos munkatársak: Demeter Zsuzsa, Gönczi Ambrus, Molnár Márta (MKE)
Látványterv: Rajk László
Multimédia: Langh Róbert (MKE)
A kiállítás létrejöttében közreműködött: Aczél Eszter, Csizmadia Kata, David Evans, Galyas Gyula, Nagy Nóra, Pető Beatrix, Schäffer László, Taskó Bernadett

Minden kor, minden társadalmi-gazdasági rendszer megteremti a maga sajátos városát, a maga sajátos törvényszerűségeivel; de egyben a társadalom is átalakul, hiszen a város élő organizmusának szövete állandóan változik, és ez a benne élőket is változásra készteti. A tér, amelyben élünk, pontosan ezért nemcsak mindennapjaink tevékenységeihez kapcsolódó helyek strukturált hálózata, vagyis házak, utak, terek, közművek hálózata, hanem személyes emlékeink, érzelmeink, nosztalgiáink és kapcsolataink szerves rendszere is egyben.

Budapesten 1990 után – a társadalmi-gazdasági átalakulás nyomán – új városi térszerkezet jött létre. Az elmúlt két évtizedben új hangsúlyok alakultak ki és számos változás alakította át Budapest lüktető, organikus szerkezetét: egyes városrészek, városi terek, folyamatok, jelenségek felértékelődtek, míg mások háttérbe szorultak, vagy újabb jelenségeket indukáltak.

Multimédiás kiállításunk összefoglalás a város 20 évéről. Nem ítélkezés, “pusztán” tükröt tartunk a változó városnak. Az elmúlt 20 év reprezentatív tereinek, eseményeinek és jelenségeinek összegyűjtésével és hálózatszerű bemutatásával a folyamatot igyekszünk megmutatni, ahogyan az új városi térszerkezet létrejött, ahogyan társadalmunk a rendszerváltás után átalakult, ahogyan a város lehetővé tette lakosai számára, hogy ne csak értelmezzék a benne zajló folyamatokat, hanem aktívan, alakító szándékkal részt is vegyenek benne.

VÁROS ÉS EMLÉKEZET

A modern társadalom egyik legfontosabb jele a társadalmi élet és a magánszféra újfajta tagolása és szimbólumainak megváltozása. A rendszerváltással a szocializmus köztéri reprezentációi eltűntek. A szimbólumváltás, a jelképek eltávolítása, az utcanevek cseréje, a szoborbontások és új köztéri szobrok állításai, valamint a múlt Szoborparkba való exportálása nem maradt városképi következmények nélkül.

A politika folyamatosan sajátította ki a városi tér bizonyos részeit, miközben az utca „mindenkié” lett. Az emberek birtokba vették: tiltakoznak, demonstrálnak, tüntetnek, ünnepelnek. A taxisoktól kezdve az egészségügyi dolgozókig, az ötvenhatos veteránoktól a radikális jobboldalig, a parasztgazdáktól az értelmiségig, mindenki demonstrált az elmúlt 20 évben. De a közterekre kerültek egyházi események, kulturális programok, kisebbségek, civil szervezetek akciói is. A városban jelhagyás révén megjelentek a civil emlékezés helyei, Budapest utcái már nem csupán a közlekedés helyszínei, hanem különböző szimbolikus csoportok reprezentációjának színterévé is váltak.

ÁTALAKULÓ TEREK

Az utóbbi évtizedek magukkal hozták a tartós szegénység kialakulását, a munkásszállók megszünése felerősítette a hajléktalanok megjelenését. A városból kimenekülő közép- és felsőközép-osztály migrációja esetében a külső területek szívó hatásánál a belső részek taszító ereje bizonyult erősebbnek. Míg a jóléti szuburbanizáció klasszikus középosztálya a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű északnyugati és nyugati területeire irányult, addig a szegénységi szuburbanizáció a délkeleti területekre koncentrálódott. A város kiterjedésének és a városmag súlyának csökkenésével az elő- és kertvárosok jelentősége és jellege is megváltozott, a klasszikus városkép is átalakult.

A befektetések következtében megváltozott sok épület, ház homlokzata és így a város arca is. A különböző gyorséttermi láncok reklámjai leváltották és kiszorították a régi, jól ismert, klasszikus neonreklámokat. A belvárosban és a nagyobb bevezető utak mentén – új beruházásként vagy régi épületek felújításával – újabb és újabb irodaépületek jöttek létre. Városszerkezeti szempontból is kiemelkedő az óbudai Gázgyár telkén létrejövő Graphisoft Park, vagy a dél-budai Infopark, mindkettő új innovációs központ a Duna-parton. Hasonló változást hozott a pesti oldalon a XIII. kerületi Váci út ipari területeinek irodanegyeddé való átalakulása, vagy a dél-pesti Milleniumi Városközpont kulturális létesítményeinek, iroda- és lakóépületeinek felépülte.

VÁROSI RITUÁLÉK

A rendszerváltásnak nem született ünnepnapja. 1989. június 16-án tömegek vettek részt a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. Ez a tömeg a 2009-es évfordulós megemlékezésre már eltűnt...

Az elmúlt két évtizedben megváltozott az ünnepekhez való viszonyunk. Eltűntek az április 4-i, november 7-i megemlékezések, a május 1-jei felvonulások, de a szabad Budapest a 20 év alatt új városi ünnepeket teremtett: Budapesti Őszi Fesztivál, Hídünnep, Múzeumok éjszakája, Budapest Fringe, Budapest Parádé, Nemzeti Vágta. 1993-ban pedig a város kulturális hálózatának és eseményeinek egyik legnagyobb, nemzetközi hírű vonzereje született meg, a Sziget Fesztivál. A fesztiválok mellett Budapest számos más városi eseménnyel is gazdagodott. Egyházi szertartások, vallási jellegű rituálék, a kollektív emlékezet ünnepei, politikai demonstrációk és civil megmozdulások, ideiglenes városi installációk, újraéledt bálok és hagyományörző események, mind-mind a maga nemében emocionális akció, melyek együtt és külön, folyamatosan alakítják a város arculatát.

MAGUNK KÖZÖTT

A lakáspiaci viszonyok átrendeződését követően az 1990-as évek első felére a fővárosban nem csak egy nagy kiterjedésű szegényövezet alakult ki, hanem a belső kerületekben „feladott terek” jelentek meg. A társadalmi heterogenitás növekedése mellett kísérletek kezdődtek a kisebbségek integrálására, a kádári örökségként kapott, majd spontánul továbbalakult szegregáció felszámolására. Az elsősorban önkormányzati feladatként megjelenő közoktatás átalakítása mellett, a probléma feloldására a belső kerületekben elindultak a tömbrehabilitációs programok, melyek megállították a gettósodást. Sok újépítésű ház, hangzatos nevű, lakóparknak, rezidenciának keresztelt tömbbeépítés jelent meg ezekben a kerületekben a lebontott épületek, vagy foghíjtelkek helyén. Hasonló célú átalakulást képviseltek a lakótelep-rehabilitációs programok. A házak és környezetük komfortjának megújulása mellett nem elhanyagolható a vizuális változás, a város kiszíneződése sem.

Budapest kinyílt. Megnyitotta magát a lokális, lokálpatriotizmust előhívó lakossági rendezvényeknek, az etnikai kisebbségek, a vallási közösségek programjainak. A szegénység, a hajléktalanság problémájának enyhítésére, önkormányzati fenntartású és civil segítő szervezetek jöttek létre, humanitárius akciók, szolidaritási programok szerveződtek. Az alternatív kultúrák számára intézmények létesültek – Trafó, Gödör, Petőfi Csarnok – független színházi játszóhelyek alakultak, vagy időszakosan városi terek, romkocsmák foglalódtak le.

DOLCE VITA

Budapest folyamatosan átalakul, üzletek, éttermek nyílnak és zárnak be, arculatuk napról napra változik. A Nagykörút, a Rákóczi út kapualjainak „maszek” butikjai eltűntek vagy átalakultak, a budai Skálát lebontották, a Corvin áruház ma leginkább alternatív tetőtéri bárjáról híres, a körúti kis mozik közül már csak néhány működik. 1996 őszén megnyílt a Duna Plaza, majd a Pólus Center. Ezzel egy teljesen újfajta fogyasztási tömegkultúra elterjedése vette kezdetét. A tömegfogyasztás és a szórakoztatóipar térformálói erejének bizonyítékai lettek ezek a város szövetébe beépült gigantikus épületek. A non-stop üzletek, benzinkutak teljesen újfajta időérzékelést vezettek be. Az info-kommunikációs technológiák, a köztéri reklámok és óriás hirdetések átalakították a városról, a térről és annak használatáról való gondolkodásmódunkat, és napról napra befolyásolják is azt. A város vizuális kommunikációs színtérré változott, ahol a híres neonokat a városkép változásával a reklámok áradata, a nemzetközi korporációk expanziója és a globalizáció korának univerzális kulturális jelei cserélték fel. Míg 1990 előtt a Moszkva tér órája, vagy a Blaha Lujza tér szökőkútja volt a találkozási pont, ma már a fiatalok a WestEnd vízeséséhez vagy egy multiplex moziba beszélnek meg találkozót.

FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN

Ha van, ami minden budapesti polgár és a városon átutazó számára egyaránt lenyomatot hagy Budapestről, az a főváros közlekedési rendszere, úthálózata, tömegközlekedési szolgáltatásának színvonala. A város elmúlt 20 évének közlekedésére a népesség csökkenése, a szétszórt, szolgáltató jellegű tevékenységek, a bevásárlóközpontok megjelenése, és leginkább a járműpark átalakulása egyaránt hatott. Eltűntek a pöfögő Trabantok és ledurrant Ladák, mára az autó – eltekintve egyes típusoktól – megszűnt státuszszimbólum lenni, azzá vált, amit mindenki birtokolhat. De a közlekedési hálózatok fejlődése messze elmaradt a motorizáció, elsősorban a személygépkocsi állomány fejlődése mellett, ennek következményei a dugók és a hosszabb utazási idők.

Ugyanakkor a kulturális sokszínűség mellett semmi sem jellemzi jobban Budapest változásait, mint a városi infrastruktúra megújulása. Számos fontos rekonstrukció történt az elmúlt két évtizedben, olyanok, amelyek nélkül egy nagyváros működésképtelen. Ám ezek a megújulások többségében a föld alatt történnek, láthatatlanok, így a városlakók és közlekedők számára csak a bosszúságok szintjén, dugók, útlezárások formájában vannak jelen. De épültek új hidak a Dunán, megújult az Andrássy út, a Nagykörút, a milleniumi földalatti, a budai és a pesti oldalon is sétáló utcák nyíltak meg a gyalogosok előtt, 2007-ben elkezdődött a 4-es metró építése, és egyre fontosabbá vált a városban a biciklis társadalom jelenléte is. Nagyot változott a város.
 

Köszönetet mondunk mindazoknak az intézményeknek és magánszemélyeknek, akik támogatásukkal és munkájukkal lehetővé tették a kiállítás létrejöttét:

Budapest Főváros Önkormányzata, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, Budapest Főváros Levéltára, Budapesti Turisztikai Hivatal, C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, Csepeli Művelődési Központ – Helytörténeti Gyűjtemény, Fakultatív Csoport, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, FŐMTERV Zrt., Futureal Kft., Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Távirati Iroda, Magyar Televízió, Memento Park, Millenáris Park, origo.hu, Petőfi Csarnok, Rév8-Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., Trafó Kortárs Művészetek Háza, XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal, XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény

Fotósok:

Anhauer Tamás, Bach Melitta, Bakos Ágnes, Balaton József/MTI, Bániczky Márta/MTI, Bartha Gabó, Bartos Gyula/MTI, Beliczay László/MTI, Beliczay Sándor/MTI, Benkő Imre/MTI, Boros Géza, Bozzi Vera, Branstetter Sándor/MTI, Bruzák Noémi/MTI, Czech Attila/MTI, Czeglédy Ákos, Czimbal Gyula/MTI, Czinger Dávid, Csalavári László, Cseke Csilla/MTI, Dancsó Péter, Demecs Zsolt/MTI, Demszky Gábor, Derzsi Elekes Andor, Dezső Tamás, Diósi Imre/MTI, Esti János, Faludi Imre/MTI, Fehér József/MTI, Fejér Zoltán, Felvégi Andrea, Féner Tamás/MTI, Földi Imre/MTI, Frankl Aliona, Friedmann Endre/MTI, Fülep Erzsébet, Füzesi Ferenc/MTI, Galambos Anita/MTI, Gehring János/MTI, Glatz Ferenc, Gönczi Ambrus, Habik Csaba, H. Szabó Sándor/MTI, Hajdú József, Hajtmanszki Zoltán, Hámor Szabolcs/MTI, Hervé Rodolf, Holczer Gábor, Honéczy Barnabás/MTI, Horváth M. Judit, Horváth Péter, Ilovszky Béla/MTI, Illyés Tibor/MTI, Kapolka Gábor, Kapusi Zoltán, Karasz Lajos, Kegyes András/MTI, Kerekes Tamás/MTI, Kertész Gábor/MTI, Király Ilona, Kiss G. Péter/MTI, Kiss Sándor László, Kleb Attila/MTI, Kodrucz Sándor, Kollányi Péter/MTI, Komjáthy Péter, Kormos Péter/MTI, Koszticsák Szilárd/MTI, Kovács Attila/MTI, Kovacs Gergely, Kovács Sándor/MTI, Kovács Tamás/MTI, Krista Gábor/MTI, Ligetfalvi György, Manek Attila/MTI, Márkus András, Matuz Károly/MTI, Mészáros Lajos, Mihádák Zoltán/MTI, Mohai Balázs/MTI, Molnár István Gábor , Mónos Gábor/MTI, Nagy Zoltán/MTI, Nándorfi Máté/MTI, Nemes Csaba, Németh Dániel, Nyáry Gyula, Pataky Zsolt/MTI, Prohászka Imre, Rákosi Péter, Réz Mihály, Rózshegyi Tibor/MTI, Sándor Katalin/MTI, Sándor Tibor, Schäffer László, Sebestyén László, Somogyi-Tóth Péter, Soós Lajos/MTI, Szalatnyay Judit, Szántó Zoltán/MTI, Szathmáry Éva, Szegdiné Mucsi Eleonóra, Székely Tamás, Szigetváry Zsolt/MTI, Szikszay Ágnes, Szilágyi Lenke, T. Asztalos Zoltán/MTI, Torma Imre , Tóth Gyula/MTI, Tulok András/MTI, Váczi János, Varga László/MTI, Végh Sándor Bálint, Vörös Szilárd, Wágner Margit

www.btm.hu