Elhunyt L. Menyhért László

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy

L. Menyhért László

művészettörténész,
a Tanárképző Tanszék adjunktusa
 

2010. december 15-én,
56 éves korában hirtelen elhunyt.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem L. Menyhért Lászlót saját halottjának tekinti.

Gyászjelentés letöltése  (2Mb, .pdf)

L. Menyhért László emlékére

Nehéz arra a jó barátra, munkatársra az emlékezet tárgyaként tekinteni, aki személyiségével, intellektusával a múltunk jelenünk és jövőnk szerves része. A közös élmények, a közös munka, a közösen eltöltött évek olyan lelki köteléket fontak közöttünk, amelyet az idő sem tud hamar meglazítani.

L. Menyhért László kitűnő sikeres tanár és kutató volt. 1998-tól tanított adjunktusként a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanárképző Tanszékén. 2003-tól máig megbízott tanszékvezető helyettesként dolgozott. A tanszék minden meghatározó feladatából bőven kivette a részét, mint például a 2009-es akkreditáció, az egyetemi jegyzetek írása, a tanszéki oktatási, kutatási, szervezési tevékenységek. Összekötőként szerepet vállalt a gyakorlóiskolákkal való kapcsolattartásban éppúgy, mint a tanári gyakorlótanítások koordinálásában. A képzésfejlesztés egyik fontos projektjének, a felsőfokú szakképzés beindításának kiemelt szervezője volt.

Érdeklődésének fókuszában a művészeti, művészettörténeti képzés, a tanári mesterség magas színvonalú tanítása állt. Több felsőoktatási intézményben tanított, számos neveléstudományi, ezen belül főként neveléstörténeti publikáció fűződik a nevéhez. Doktorjelöltként is ebben a témakörben kutatott. Értekezésének címe: „A képi források szerepe a gyermekkortörténet és a művészeti nevelés kutatásában.” Művészettörténész kutatóként is jelentős eredményeket ért el, amit imponáló publikációs jegyzéke tanúsít. L. Menyhért László a művészeti közéletben is aktív, ismert személyiség volt. Számos szakmai szervezet tagja (alapítója, titkára, alelnöke, elnöke, vezetője) volt.
A tudományos-szakmai életmű szempontjából általa is legfontosabb tartott hat kiemelt publikációja:

L.Menyhért László (1996): Képzőművészeti irányzatok a XX. század második felében. Stúdium Kiadó, Nyíregyháza.
Tolvaly E., Lengyel A., L. Menyhért L. (szerk.) (1996): Kortárs képzőművészeti szöveggyűjtemény.  A & E Kiadó, Budapest.
L.Menyhért László (2001): A művészeti nevelés és művészképzés története. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest.
L.Menyhért László (2002): A magyar művészet ezer éve. In: Magyar örökség kötet, Budapest.
L.Menyhért László (2004): Okkult művészetek kézikönyve.Urbis Kiadó, Budapest.
L.Menyhért László (2006): Képzőművészeti irányzatok a XX. század második felében. Urbis Kiadó, Budapest.

L. Menyhért László szeretetreméltó emberi tulajdonságai különösen nehézzé teszik a búcsút. Derűs, kedves, okos, szorgalmas ember volt. Alapmagatartását konfliktus-kerülő helyett, talán konfliktus-feloldónak nevezhetnénk. Energiáit a konfrontáció helyett a bölcs megoldások keresése, az alkotói attitűd erősítése érdekében mozgósította. „Menyus” igazán jó barát volt, a tanítványok, közeli és távolabbi ismerősök közül is rendkívül sokan kedvelték, szerették.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanárképző Tanszéke megrendülten és mély fájdalommal nyilvánítja részvétét a hozzá közelállóknak, a családjának, a barátoknak, a tanítványoknak. Távozása kitölthetetlen űrt hagy maga után.

Az MKE Tanárképző Tanszéke