„Éhe a Szépnek...”
A Holokauszt Emlékközpont tisztelettel meghívja Önt
és Partnerét az
„Éhe a Szépnek...”
nagyváradi művészsorsok a két világháború között
című képzőművészeti kiállítás ünnepélyes megnyitójára.
Köszöntőt mond:
Hammerstein Judit
kulturális helyettes államtitkár, NEFMI
Őexc. Ireny Comaroschi
Románia budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete
Nyitóbeszédet mond: Murádin Jenő művészettörténész
J. S. Bach: c-moll szvit Preludium, Sarabande
Előadja: Bársony Péter brácsaművész
A kiállítás kurátora
Basics Beatrix művészettörténész
Időpont: 2011. március 9, szerda 15 óra
Helyszín: 1094 Budapest, Páva utca 39.
Kérjük, részvételi szándékát jelezze
az
e-mail címen
vagy az 1- 455-3333-as telefonszámon.
Partnerek: Magyar Zsidó Levéltár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Zsidó Múzeum, Román Kulturális Intézet, Nagyváradi Zsidó Hitközség
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, NEFMI, GKI Gazdaságkutató Zrt., MissionArt Galéria, netGaleria.ro, Murádin Jenő, Hajdú László, Váradi László
Nagyváradot, a Körös-parti Athént gazdag és nyüzsgő művészeti élet jellemezte az elmúlt századfordulót követően. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, több mint 80 újság jelent meg, a Sonnenfeld család nyomdájában dolgozott a váradi grafikusok legjava. Most nyíló kiállításunkon a két világháború közötti művészsorsokból villantunk fel néhányat: Barát Mór, Kara (Krón) Mihály, Leon Alex, Mund Hugó és Tibor Ernő alkotásai segítségével.
Nagyvárad, a Pece-parti Párizs, nyitott és befogadó város, kapocs nyugat és kelet között. Történelmi város, Ady és Juhász Gyula városa, amelyben a Kolozsvári testvérek királyszobrai vetélkedtek Vitéz János püspök könyvtárával, vagy az Ipolyi-gyűjtemény képeivel. A kultúra iránti fogékonysággal karolta föl a város társadalma a kezdeményezők munkáját.
A két világháború közötti, mintegy negyed évszázadnyi korszakban Váradon 81 újság jelenhetett meg. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, a Sonnenfeld család nyomdájában albumok, folyóiratok jelentek meg. Itt dolgozott a váradi grafikusok legtöbbje, Leon Alex, Grünbaum Ernő, Balogh István. A város művészetek iránti fogékonyságát nagymértékben köszönhette nagyszámú és módos zsidó polgárságának. A századfordulós város ugyanis nem tett különbséget polgárai között.
A festőiskolák sorát 1906-ban Mikes Ödön és Jancsó Jenő szabadiskolája nyitotta. Később Tibor Ernő saját műtermében, egyedül folytatta a tanítást. Az első világháború után a Festőiskola és Iparművészeti Műhely (FIM) alapítói Mottl Román Pál és Barát Mór voltak. E festőiskolák művészeiből választottunk ki néhányat, jelképesen mutatva cseppben a tengert.
Forrás: Holokauszt Emlékközpont
2011. március 07.