Alkotás és archiválás konferencia

Művészeti Egyetemek Doktori Iskolái az SZFE-n
Időpont: 2011. május 2. 
Helyszín: 1088. Bp. Vas utca 2/c

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Alkotás és archiválás címmel rendez konferenciát a magyarországi művészeti egyetemek részvételével 2011. május 2-án,  melyen a témához kapcsolódva adnak elő a művészeti egyetemek doktori iskoláinak hallgatói.

Tavaly először rendezte meg az SZFE a művészeti egyetemek doktori iskoláinak konferenciáját Nyitány címmel – ezt kívánjuk idén újra megvalósítani, immár hagyományt teremtve. A művészeti felsőfokú iskolák tudományos tevékenységének összehangolása, az intézmények oktatói, hallgatói közötti szakmai párbeszéd különösen fontos feladat: ahogy a produktumban is együtt alkotnak egészet az egyes művészeti ágak, úgy a róluk folytatott elemzés, vita, az egyes elméleti területek összefonódása is elengedhetetlen.

A tavalyi sikeres tudományos konferencia után idén az alkotást és az archiválást választottuk fő motívumul. A kérdésfelvetés ebben az esetben is az alapokra vonatkozik – az alkotáshoz mindig kötődik az alkotás rögzítése, archiválása. Az idei konferencia felöleli a mű és a reprodukció, az eredeti és a másolat, a régi és az új múzeumi gyakorlat, a színházas/filmes újraírás témáját.

Hogyan működik egy jelenet dramaturgiája, mitől lesz dráma a drámában? Hogyan használja egy mai fotóművész a fényképezés archaikus technikáit, például a camera obscurát? Mitől egyedi mű egy sokszorosított grafika? Hogyan újul meg újra és újra James Bond mítosza? És mi köze lehet Euripidészhez? Vajon tetten lehet-e érni egy mű megszületésének pillanatát az alkotói folyamatban? Hogyan lehet archiválni egy táncmozdulatot? Egy ókori dráma mai színpadra állítása során vajon az eredeti mű vagy annak csupán másolata, reprodukciója jelenik meg? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a válaszokat a konferencia előadói, színházi, filmes, képzőművész és művészettörténész szakemberek, mindannyian területük kiemelkedő tehetségei.

Szeretettel várjuk a művészeti intézmények hallgatóit, a művészeti ágak kutatóit, előadóit, középiskolai tanárokat, és minden érdeklődőt.

Program

Helyszín: Időpont: 2011. május 2. hétfő
Színház- és Filmművészeti Egyetem – Budapest, 1088, Vas u. 2/c

10.00 Köszöntő
Huszti Péter, egyetemi tanár, a Doktori Tanácselnöke

10.15
SZÖVEG – ARCHIVÁLÁS
Szekcióelnök: Karsai György, egyetemi tanár

Szabó Borbála, SZFE: Dráma a drámában: a jelenet
Ajelenet önálló „kisdramaturgiával” rendelkezik: van eleje, közepe, vége, tétje, feszültsége – akár egy  teljes színdarabnak. Gyakorlatipéldák (mesejelenetek) segítségével térképezem fel a kihívásokat és megoldási lehetőségeket, a szöveg reprodukcióját.

Tóth Miklós, SZFE: Kortárs Akárki-szövegek színpadra alkalmazása
Előadásomban azt vizsgálom, hogy milyen lehetőségek rejlenekBerg: Helge élete, Schimmelpfennig: Berlin, greifswalderstrasse, Tasnádi István: Finito és Slobodzianek: Borsógörgető című színpadi szövegének színpadra alkalmazásában.

Szandtner Zsófia, SZFE: Két mítosz antik forrásai
Szophoklész és Euripidész műveinek vizsgálatához szükséges feltérképezni azok korábbi antik forrásait, hiszen ezek ismeretében jobban megérthetjük, hogy a két szerző mely motívumokra helyezi a hangsúlyt és hol alakítja a mítoszt a saját kedve szerint, tehát fontos segítséget nyújt a szerzők egyéni megközelítésének pontosabb megértésében. Ion és Oidipusz mítoszáról fogok beszélni.

11.45
KÉP – ARCHIVÁLÁS
Szekcióelnök: Schulze Éva, egyetemi docens

Bölcskey Miklós, MKE: Nulladik axióma a fotográfiában
Kísérleteim során eljutottam a hagyományos ezüst alapú fotográfia mintavétel és másolat logikájának határához. Ezen az úton a negatív már nem csak a kép készítés folyamatának szükségszerű technikai állomása, hanem használata során teremtő részese marad az új képek létrehozásának. Hajtogatott Camera Obscura,Palack Camera Obscura,Ceramic Ball Camera Obscura, Digitális fotogram sorozatában vizsgálom a reprodukció, az archiválás folyamatát.

Jónás Péter, MOME: Mi az autonóm grafika ma?
Elsősorban a grafikáról, annak körbejárásáról gondolkodom, ami köré csoportosítható illeszthető más terület is, megfigyelve a határterületeit, változásait, lehetőségeit, felhasználási területeit. Így a grafikában végbemenő átalakulások, képi valamint technikai megújulások „műfaji áthallásokat” eredményeznek. (intermediális helyzetek)Tanulmányom során elsősorban a művészeti grafika, sokszorosító – képgrafika, határterületeivel, stádiumaival foglalkozom.

Gál Péter, SZFE: JamesBond, újra és újra
Az előadás összefoglalja a közönségfilm változásának, fejlődésének íveit az ötvenes évektől napjainkig, és ezen keresztül segít megérteni, hogy hogyan volt képes a Bond-legenda mindig az aktuális nézői igényeknek megfelelve újraírni önmagát.

Erdődy József Attila, MKE: RealizálásÉS revitalizáció között
Egy műben, megvalósítási ötletétől a raktározásáig igen széles határok között értelmezhető az alkotás-archiválás, eredeti-másolat vagy a rekonstrukció fogalma. A dokumentált munkák más hordozóanyagon, más formában, tárgyi és virtuális térbe kerülnek. A megsemmisült, illetve az egyszeri- és idő művek végképp így élik tovább életüket. Így valamilyen egykori valóságról győznek meg bennünket, és mi elhisszük, elfogadjuk, amit mutatnak. A reprezentáción túl, azokat helyettesítve, elkezdenek a korábbi művekként funkcionálni.
A prezentáció, gyakran maga a mű  és ez nemcsak az intermediális, hanem a kortárs de tradicionális technikájú műalkotásoknál is utolérhető.

13.15– 14.00
ebéd

14.00
TEST – ARCHIVÁLÁS
Szekcióelnök: Lengyel György, professor emeritus

Vincze Gabriella – Fenyves Márk, ELTE BTK: A mozdulatművészeti rekonstrukció lehetőségei: táncírások, fotográfiák, gyakorlatok
A két világháború közötti magyar mozdulatművészet (szabad tánc) korabeli előadásairól nem maradtak fenn filmek. Ellenben fotók, táncírások, visszaemlékezések, gyakorlatok bőségesen állnak a rendelkezésünkre. Milyen lehetőségei és korlátai  vannak és lehetnek a táncírásnak (a Dienes-féletáncjelírásnak, a Madzsar-féle gimnasztikai lejegyzéseknek) a táncrekonstrukcióban? Milyen segítséget nyújthatnak a lejegyzésnek a fennmaradt fotók és tornagyakorlatok? Az előadás azon túl, hogy  a fennmaradt dokumentumok alapján felvázolja Dienes Valéria és Madzsar Alice egy-egy előadásának rekonstrukciós lépéseit, érinti a táncírás, mint a mozdulatsorok rögzítésére kifejlesztett módszer  problematikáját is.

Gaál Marianne, SZFE: Receptek minimalista tánc filmjeire
Az előadás során bemutatok különböző megoldási formákat a minimalista tánc filmes lehetőségeire. A példákat Anna Theresa de Keersmaeker és Krisztina de Chatel alkotásaiból hozom.

Csató Kata, SZFE: A báb definíciója
Ahhoz, hogy a bábszínházról tárgyaljunk, először definiálni kell a báb jelentését. Erre való törekvésem, hogy a különböző korszakokból a különböző színházi reformerek gondolatait újra értelmezzem a bábszínház szemszögéből. Heinrich von Kleist, Alfred Jarry, Edward Gordon Craig és Henryk Jurkowski gondolatait elemezve tárom fel a báb és bábszínház definícióját, valamint a bábos gondolkozás fejlődését a XIX. századtól napjainkig.

15.40 kávészünet

16.00
PERFORMANCE – ARCHIVÁLÁS
Szekcióelnök: Jákfalvi Magdolna, egyetemi tanár

Gimesi Dóra, SZFE: A színpadi meseadaptáció, mint önálló mű
Ki a színpadi változat célközönsége? Megvalósulhat-e a színházban is, ami mesehallgatáskor: képes-e az előadás más-más szinten egyszerre hatni a gyerek és a felnőtt nézőre?
Vannak-e a mesékben drámai hősök, drámai konfliktusok?
A mesemondó szabadsága érvényes-e a színpadi adaptáció írójára, és meddig terjed ez a szabadság? Meghatározhatók-e a mese variábilis és nem variábilis elemei

Enyedi Éva, SZFE: N. é. p. i. r. a. b. l. é. t.(P. I. N .T .É. R .B. É. L. A)
Az első önálló színpadi alkotás címe: Pintér Béla nevének anagrammája; titkos, rejtvényszerű öndefiníció. A produkció sok mindenben eltért későbbi munkáitól, mégis megszólalt benne az az eredeti, egyéni hang, melyet azóta Pintér stílusának meghatározó részeként, immár tizenhat különböző darabban újra és újra felismerhetünk. Struktúrájának legalapvetőbb mozgatója már ebben az esetben is a kontraszt elv volt. Jelen dolgozat célja, hogy tizenhárom év távlatából részletesen bemutassa ezt az előadást, kiemelve azon hatáselemeket, eszközöket, melyek a későbbiekben tovább éltek, tovább fejlődtek Pintér Béra munkáiban.

Kovács Gábor, SZFE: „Írjátok le történeteit…”
A 12-14. század között született Acallamh na senórach (Öregemberek beszélgetése) című ír történetfüzér kerettörténetében Szent Patrik az 5. században találkozik néhány három évszázaddal korábban született harcossal. Közülük az egyik, Caílte a szent társául szegődik egy hosszú utazásra és az út folyamán meglátogatott helyek kapcsán folyamatosan régmúlt eseményekről mesél. A mesék nem akárhol és nem akárhogyan hangoznak el. Időnként Szent Patrik elámul Caílte meséitől és nyomban utasítja írnokát, hogy egy-egy történetet lejegyezzen. Vajon mit jegyezhet le Broccán, az írnok? Mit tudunk meg a történetekből Caílte előadásmódjáról? Ezekre a kérdésekre keresem a választ előadásomban.

Anger Ferenc, SZFE: Iphigeneia zenés turnéja Aulisztól Tauriszig
Előadásomban olyan kérdésekkel foglalkozom, melyek azt feszegetik, hogy egy eredeti ókori drámai szöveghez az újkori feldolgozások – esetemben operalibrettók és zenésszínpadi megjelenítések – mennyiben jelentenek másolatot, illetve, hogy ezek a művek mennyiben számítanak új műveknek, vagy csak olyan reprodukciók, melyek befogadásához feltétlenül szükséges az „eredeti” mű ismerete is.

18.20
konferencia zárása: Földényi F. László, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője