Bálványok és démonok

Csók István (1865-1961) festőművész életmű-kiállítása

Csók István halálának 50. évfordulója alkalmából a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény közösen ad otthont a művész életművét reprezentáló nagyszabású kiállításának. Apropóját a jeles évforduló mellett az adja, hogy a művész Fejér megye híres szülötte, s így a megyeszékhelyen különösen méltó a róla való megemlékezés. Ilyen nagyságrendű tárlatra 1965-ben – tehát lassan fél évszázada – került sor utoljára Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Székesfehérvári életmű-kiállításán a festő több mint 110 alkotását, s emellett személyes tárgyait, bútorait is bemutatjuk. A rendezés fő szempontja Csók munkásságának különböző témakörökbe sűrített megjelenítése. A nevét viselő Csók István Képtárban a művész akt- és nőábrázolásait, míg a Városi Képtárban tájképei és portréi legjavát tekinthetik meg a látogatók. Kevéssé ismert művészettörténeti adat, hogy több festő kortársához hasonlóan Csók István is szívesen vette magát körül keleti tárgyakkal: kínai, japán és tibeti bútorokkal, kerámiákkal és bronztárgyakkal. A kiállítás egyik érdekessége, hogy e műtárgyakat a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva, egymás mellé helyezve állítja ki.
Noha Csók jó néhány műve a mai napig szerepel a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, életművének számos kiemelkedő alkotása nem hozzáférhető. Ezúttal olyan alkotások is láthatóvá válnak, amelyek évtizedekig múzeumi raktárak vagy magángyűjtemények rejtett kincseiként léteztek, így például a nagyméretű Nirvána, a Júda gyűrűje, az Honi soit quit mal y pense (Rossz az, aki rosszra gondol) vagy a nemrég felbukkant Tavasz ébredése. Szintén újdonság, hogy bemutatunk jó pár magántulajdonban lévő csodálatos darabot Csók kései, harmincas évekbeli, kevéssé ismert impresszionista időszakából. Kivételesnek tekinthető, hogy együtt látható a Züzü-ciklus, valamint a Thámár-képek több variációja. Tárlatunkra számos festményt és egyéb műtárgyat restauráltattunk, hogy e tárgyak az eredeti pompájukban kerülhessenek a látogatók elé.
Székesfehérvár idei legnagyobb szabású kulturális rendezvényét számos kísérőprogrammal kívánjuk még színesebbé, emlékezetesebbé tenni.

Csók István 1865-ben született a Fejér megyei Sáregresen. Hosszú életpályája bővelkedett a szakmai sikerekben: a híres firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére, számos díjat nyert festményeivel, 1920-ban elnökévé választotta a hazai művészeti élet legjobbjait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság, s élete végén munkásságát két Kossuth-díjjal is elismerték.
Csók István festészetének egyik legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy az általa felvázolt világ problémamentes, idilli. Témaválasztásai jól illeszkednek a századforduló azon „alternatív világaihoz”, amelyek menedéket jelentettek a jelen hétköznapjaiból. Alkotásain visszatérő vezérmotívum a női akt, amely rendszerint önmagán túlmutató ideálok megtestesítője. Első sikereit a századforduló idején aratta naturalista népéletképeivel. Évekkel később tért vissza a népies témákhoz, amikor is felfedezte magának a délszláv sokác népcsoport színpompás viseleteit. A századvég festészetének egyik központi kérdése volt a polgári otthon eszményített ábrázolása. Csóknál ez részint a holland zsánerképekben, részint a családjáról festett, az impresszionista örökséget leginkább hasznosító életképekben jelent meg. Az egzotikus, távoli tájak kultúrája, izgalmasnak ígérkező világa a XIX. századi romantikusoktól kezdődően a XX. század elejéig lázban tartotta egész Európát. Ennek bizonyságai a korabeli műgyűjtemények keleti tárgyai, valamint a kelet vonzásáról tanúskodó képzőművészeti alkotások nagyszámú megjelenése. Züzü becenévre hallgató kislánya ihlette a magyar festészetben oly ritkán jelentkező gyermek-portré sorozatát. E képeken a gyermekkor, mint önálló és irigylésre méltó létállapot tűnik fel. Tájfestészetében újból és újból tetten érhető az impresszionizmus inspiráló hatása. Legszebb példái ennek az idillikus kertábrázolásai, és a Balaton vagy a tenger fenséges víztömegén megcsillanó fényjátékok.

A kiállítás megtekinthető:
2011. október 2-ig hétfőn 13-18 óráig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig
A kiállítás 2011. április 24-25-ig (Húsvét vasárnap-hétfő) és 2011. június 12-13-ig (Pünkösd vasárnap-hétfő) zárva tart.

Helyszín:
Szent István Király Múzeum: Csók István Képtár (Bartók Béla tér 1.)
Városi Képtár Deák Gyűjtemény (Oskola u. 10.)

A kiállítás kurátorai: Révész Emese és Gärtner Petra

A kiállítás második állomása:
Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum (Mikó-vár)
2011. október 14-december 11.
Bővebb információ a csíkszeredai kiállításról: www.csszm.ro

A műtárgyakat kölcsönző intézmények és magángyűjtemények:
• Antal-Lusztig Gyűjtemény
• Dr. Csók Sándor
• Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, Budapest
• Herman Ottó Múzeum, Miskolc
• Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Kovács Gábor Gyűjtemény
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Móra Ferenc Múzeum, Szeged
• Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár
• egyéb magántulajdonosok