ELTE projekt

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében valósult meg az ELTE főépületében lévő Aula Magna két festményének restaurálása, amelyek több mint 60 év után kerültek vissza az Egyetem dísztermébe.

A munka első fázisaként a 2011-12-es tanévben elkészült a Mária Terézia festmény helyreállítása, amely Erdei Gábor és Finta Dorottya negyedéves festőrestaurátor hallgatók tanulmányi feladata volt. A második szakasz 2012 nyarán zajlott a Pázmány Péter kép restaurálásával, amelynek munkálatait ugyanezek a hallgatók végezték. Mindkét kép esetében Görbe Katalin és Menráth Péter voltak a vezető tanárok.

A két hatalmas pannó méreteik miatt (Mária Terézia: 306x189 cm, Pázmány Péter: 305x180 cm) nem kis gondot okozott a helyhiánnyal küzdő Restaurátor Tanszék részére. A Magyar Nemzeti Galéria rendelkezésünkre bocsátotta a vákuumasztalát, ez könnyített a problémákon. Egy külön e célra készített 230 cm hosszú, 58 cm átmérőjű hengerre csavarva lehetségessé vált a sérülésmentes, biztonságos szállítás.

A Mária Terézia kép ismeretlen mester műveként került a Magyar Nemzeti Múzeumból Egyetemünkre, de dr. Buzási Enikő művészettörténész kutatásának eredményeként ma már Josef Hauzinger osztrák udvari festő kevés, ránk maradt színvonalas alkotásának tulajdoníthatjuk, amely 1773-ban készült. Az ELTE jogelődjét Pázmány Péter jezsuita érsek 1635-ben Nagyszombatban alapította. Garas Klára említi a "Magyarországi festészet a XVIII. században" című munkájában, hogy a nagyszombati Egyetem részére rendeltek 1773-ban uralkodói arcképeket Josef Hauzingertől. A királynő tiszteletére a budai várban rendezett nagy ünnepségen, 1780-ban szándékozott Mária Terézia az Egyetem jogait, kiváltságait és jövedelmeit tartalmazó oklevelet (Diploma Inaugurale) átadni, de betegsége miatt már nem tudott jelen lenni. Ez a festmény helyettesítette, amelyet a trónteremben különleges pompával helyeztek el – ezt dr. Fehér Ildikó kutatásából tudjuk. II. József 1784-ben az Egyetemet a várból Pestre, a Ferenciek terére, a királyi kúria azóta lebontott épületébe költöztette, a kép pedig az új épület dísztermének oldalfalán kapott helyet egészen 1950-ig.

Hauzinger alkotása rossz állapotban volt, a hatalmas vászon több helyen kiszakadt, meghullámosodva lógott a vakkeretén. A felületét erősen megsárgult lakkréteg borította, amely többszörös átfestést és tömítéseket takart, különösen a jobb kar területén és az alsó szél mentén. A természettudományos vizsgálatok egyértelműen bebizonyították a 18. századi eredetet, a röntgen-radiográfiás felvétel pedig kimutatta a festő munka közbeni kompozíciós változtatásait is. A feltárt és a hiányhelyeken kiegészített festmény a korszerűsített, saját vakkeretére került vissza, és egy – archív felvételek alapján rekonstruált – díszkeretet is kapott.

A Pázmány Pétert ábrázoló pannót Kontuly Béla festette 1934-ben. A mester gondos tárgytörténeti tanulmányok után készítette el a művet, kiindulva Szelepcsényi György rézmetszetéből és Josef Schöfft Pázmány portréjából. A kép – meglepő módon – viszonylag jó állapotban maradt meg, annak ellenére, hogy az Aula Magnából 1950-ben történt eltávolítását követően ismeretlen helyen rejtegették, majd 1955-ben került be a Magyar Nemzeti Galéria raktárába. Vékony szennyeződéskéreg és kissé megsárgult, foltos lakkréteg borította, a vászon alul több helyen kilyukadt és a sarkoknál meghullámosodott. A díszkeret aranyozása megsérült, sok helyen lekopott, és megsárgult rajta az egykor fehér festék. Mindkét kép restaurálási dokumentációja a Restaurátor Tanszéken megtekinthető.

A két festmény visszahelyezése a falra az Aula Magnában ugyanazon a napon történt. A szűk, szinte minden oldalról a képek széleihez pontosan illeszkedő falfülkékbe való biztonságos rögzítés megtervezése sok fejtörést okozott, és alapos technikai előkészítést kívánt.

A festmények ünnepélyes leleplezésére 2012. szeptember 7-én, az ELTE Szenátusának ünnepi évnyitó közgyűlésén az ELTE és az MKE rektorának, valamint az Alkotmánybíróság elnökének közreműködésével került sor. Az Aula Magna immár régi pompájában fogadja a látogatókat, a főfalon elhelyezett Eötvös Loránd festménnyel együtt, amelyet egykori restaurátor hallgatónk, Kovács Krisztián másolt Balló Ede festményéről 2011-ben, szintén az ELTE projekt keretében.