Jana Hojstričová: Family Pack

A Budapesti Szlovák Intézet és az alkotó tisztelettel meghívja Önt és barátait

Jana Hojstričová: Family Pack
című kiállítására

A kiállítás kurátora: Bohunka Koklesová

Megnyitó: 2013. október 24-én, 17.00 órakor

A megnyitó után bemutatkozik a  

23. Pozsonyi Fotóhónap

és legújabb kiadványaival a Fotográfia Közép-európai Háza
Václav Macek igazgató  részvételével

A kiállítás 2013. 10. 25. – 2013. 11. 29. közt tekinthető meg a Budapesti Szlovák Intézetben

Family Pack (Családi csomagolás)

Jana Hojstričová kiállításának címe – Family Pack (Családi csomagolás) – az áruházláncokban kínált, „gazdaságosan“ csomagolt áru képzetét kelti. A sokféle termék számtalan olyan dolgot jelent, amelyhez előnyös áron jutunk hozzá, azonban nem hasznosítjuk szükségleteink szerint. Ha megfigyeljük a családok szerkezetét, azt tapasztaljuk, hogy napjainkban nem beszélhetünk egyértelműen a hagyományos értelemben vett családmodellről, ellenben a család sokféle változatával találkozhatunk. Korunk társadalmaiban nem határozhatjuk meg a család kanonizált típusát. „E mikroközösségi forma mára átmeneti helyzetbe került – a skála a társadalom által elismert egyetlen érvényes elvárás mentén szerveződő családmodelltől a pluralitás elvét valló modellig terjed, amely már megengedi, mi több, megkívánja az értékrendek különbözőségét” (Robert és Rhona Rapoport). Az ilyen átalakulás nem kevés problémát okoz, különösen azokban a társadalmakba, amelyek ragaszkodnak a hagyományos családi értékekhez, és nem engedik meg a modell egyéb változatait. Ez utóbbiak többé-kevésbé jelen vannak ugyan, ám szociális hátterük „másságuk” miatt bizonytalanná válik. A családmodell különbözőségei egyrészt az egyéni döntések szabadságát jelentik, másrészt nagyfokú gazdasági, és egzisztenciális nyomást az egyén számára. Személyes jogunkat, hogy saját életünkről dönthessünk, feladhatjuk magányunk, és biztonságunk elvesztése miatt. E kockázati tényezőket egyre erőteljesebben érzékeljük.
Hojstričová több éve foglalkozik célirányosan a család témakörével. Nem szentimentális felfogásról, sokkal inkább analitikus látásmódról beszélhetünk, amely konkrét szociális jelenségekre fókuszál. A kiállításon az alkotások három csoportja szerepel. Legterjedelmesebb, „Családi portrék” (2012) című sorozata, a szerző családtagjait ábrázolja, a fotók azonban a hagyományostól eltérően nem az arcok, hanem a testek portréi. Jana Hojstričová többnyire semleges hátteret választ, ennek köszönhetően a kép megszabadul a további szociális jellemzőktől, a néző pedig magára a testre összpontosítja figyelmét, amely úgy „szól” hozzánk, bárminemű stilizáltság, patetikus felfogás nélkül, hogy végeredményben a lefotózott alak pozícióját, álláspontját közvetíti, sőt mi több, talán energiáját is. Mintha a „portrék azaz nem portrék” a testek koráról, életútjáról számolnának be. A sajátos installáció az alkotóhoz legközelebb álló személyek vizuális családfáját állítja fel, miközben szándéka inkább az, hogy felmérje a tagok kölcsönös viszonyát, a köztük lévő hierarchiát. Kissé más eszközökkel él az alkotó „Hana” (2012) című sorozatánál. A kiválasztott modell az alkotóhoz közel álló személy, ezért helyezi őt saját családja környezetébe. Inszcenált fotográfiák sorozatáról beszélhetünk ugyan, mégis inkább a természetes közegben lefotózott test topográfiájára, a fény általi modellálására, rögzített állapotára helyezi az alkotó a hangsúlyt. A felvételek által a test, és a tudat állapota közti szimbiózist követhetjük nyomon.
Különös aktualitással bír Hojstričová „Fáradt háztartás“ (2012) című sorozata. A szintén inszcenált fotográfiák a nem teljes családok helyzetéről mondanak el valamit. A családok mai állapotát részletekbe menően feltáró szociológusok véleményének szabad vizuális interpretációiról van itt szó. A sorozat létrejöttére az egyik szakemberrel folytatott beszélgetés hatott ösztönzőleg, aki kifejtette annak okát, hogy bizonyos korukat elérve miért hagyják el feleségüket a férfiak. A hagyományosan ismert okokon túl hagsúlyos szerepet játszik gyakorta a feleség megszállott igyekezete, hogy a családról, és a háztartásról gondoskodjon, akár annak árán is, hogy elveszíti önnmaga személyiségét, és nem képes többé saját elképzeléseivel, megújuló gondolataival gazdagítani a család életét. Az ilyen családokban a férj átvitt értelemben lassan azonosítani kezdi felségét a bútorokkal. A felvételeken az asszony fáradtan ül a kanapén, vagy kimerülten támaszkodik a konyhapulthoz. Magányos alak a tökéletesen tiszta lakásban. Sok nő ambícója napjainkban, hogy szinte kizárólag a családjának szentelje életét, elhagyva szakmáját, hivatását, megfeledkezve hobbijáról. E hölgyek mentális világa beszűkül, és a szolgáltatás, amelyet családjuk számára nyújtanak, fokozatosan veszít értékéből. (Bohunka Koklesová)