Crosstalk 7 ↗ VAPORWAVE : all that is solid melts into air

Kontra Klub, 2014.szeptember 28, este 6-tól

Megvan az a stílusuniverzum, amiben minden ultramarin (leglátványosabban a fejszőrzet), játszi delfinek vagy korai 3D-s megoldásokat idéző piramisok forognak az x tengely körül és elúszhatsz a lakatlan szigetek utópikus boldogságkereső mámorában? Na ez a seapunk. Aztán nemsokára, miután a mainstream is felszippantotta, pl. Rihanna "kishableányszerű" fellépése, illetve, hogy könnyű webpoénként a New York Times is lecikkezte/lecikizte, maradt is meg lett is belőle valami más, a slimepunk, amiben már tényleg minden zöld, de már a 2012-es maja 2yk-tól és a biorettenettől, meg atomkatasztrófától, ami inkább a végéről nézi a történelmet. A vaporwave mindebből és ezen túl kezd mindenhatóvá válni, a tavalyi év Bandcamp és Tumblr post-ok zöme ettől a címkétől volt hangos. Az est folyamán nemcsak arra vállalkozunk, hogy vetítsük az irányzat legszemetgyönyörködtetőbb példányaiból, hanem meg is szövegezzük az egész vaporwave jelenséget mint esztétikai, zenei, kritikai problémát. Ha már elgondolkodtál azon, mit keres a digitális környezetedben ennyi római szobor, '90-es évekbeli géppark, ennyi diszintegráció, neonszín, felaprított és beidézett klasszikus, grid, esetlegesség és csúnya szép dolgok, kultúrtörténeti kontextusba tesszük ezt a poszt-net irányzatot, aztán jöhetnek a frenetik képsorok és muzik videók!

Attila Kálmán:
"A zenében egyáltalán nem új jelenség az appropriation, vagy a kölcsönzés más formája. Sőt, a samplerek megjelenésével, a hangmintázás elterjedésével bevett és általános jelenséggé vált. A vapor wave abban hozott ebből a szempontból újat, hogy ezt összekötötte a talált hang esztétikával, zenei idézet- és utalásrendszerbe illesztés helyett az embert körülvevő névtelen, szinte észrevétlen hangokból és zenékből épít valami rejtélyeset és provokatívat. A zene elválaszthatatlan a poszt-digitális kódokat használó vizuális elemektől, a kettő együtt vázol fel egy disztópikus, megfoghatatlan, időben bizonytalanul elhelyezkedő alternatív valóságot."

Zsolt Miklósvölgyi:
"[...] Vaporwave és poszt-internet art, K-Pop és sea punk: napjaink digitális burzsoáziáját leginkább ezek, és ehhez hasonlatos problémák izgatják. E létező osztály ugyanis már rég nem materiális javak felhalmozásán keresztül artikulálja magát, sokkal inkább annak a kapcsolati- és tudásalapú társadalomképnek a szempontjából, amely a digitális technológia infrastruktúráihoz, illetőleg a hálózati kultúra tartalmaihoz való hozzáférésen alapul. Tőkéje csupán az esztétikai érzékenysége, az online tartalmak fogyasztásából megképződő self-fashioning, s a naprakészség, tájékozottság, prezentista éthoszai. Vagyis inkább afféle precíz navigációs képességekkel rendelkező digitális flaneur, akit már kevésbé érint a romantika korának individuálesztétikáján alapuló modernitás konzumkultúrája, hiszen nem a termelés/felhalmozás ismétléses logikáját fedező, valójában azonban éppenhogy katalizáló autenticitás/originalitás kultuszán keresztül differenciálja magát, hanem elmerül a mutálódó tartalmak hibrid világában. Ősképe nem a romantika művészetének zsenije, hanem a diszkréten szelektáló, trendérzkény re-blogger. [...]"

bevezeti: Miklósvölgyi Zsolt és Kálmán Attila

videó playlist: Greg Barth, The Rodina, Ádám Ulbert, Noviki Studio, KinoPravda, Danila, Takeshi Murata, Mark Pieterson, Twerkuleze, Macintosh PRO et al. (curated by Szilvi Német)

video installation by Syncnoise w. Mark Fridvalszki

FB:https://www.facebook.com/events/275317596000610/
vimeo: https://vimeo.com/105028557