Műtermi diskurzusok

A Godot Galéria sok szeretettel meghívja Önt a "Műtermi diskurzusok" című kiállítására, ahol egy válogatást mutatunk be a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének Gaál József osztályának munkáiból.

Megnyitó: 2015. június 17-én 20 óra
Bevezetőt mond: Gaál József

Kiállítók:

Balázs Nikolett, Dávid Zita, Ferenc Réka, Fischer Ron, Győri Blanka, Juhász Kinga, Kuli Adél, Rácz Noémi, Rózsa Luca, Szatmár Viktor, Székely Ian, Teplán Nóra, Üveges Mónika, Végh Júlia, Zuzana Zurbolova ­

Megtekinthető: június 27-ig a galéria nyitva tartási idejében, keddtől péntekig 9 és 14, szombaton 10 és 13 óra között

Manapság inkább alkotói közösségként működő, de a mesterek hatását valamennyire szublimáló festő osztályok karakterét maguk a hallgatók alakítják ki. Érdekes, hogy az ódonnak tűnő mester kifejezéshez a művészhallgatók ragaszkodnak, talán önkéntelenül is vágyva az elveszettnek hitt tradíciókhoz. Manapság nincsenek mindent félresöprő manifesztumok és kiáltványok egymást kioltó sora. Aki polarizáltságot mond, a gazdagító sokféleségre is gondolhat, de negatív hangzásként a felaprózottság általi lényegvesztésről is beszélhet, de az univerzális progresszió emlegetése is másokban a homogenizáció veszélyének képzetét generálja. Ami továbbra is nagyon fontos, az a művész személye, az oktatás is elsősorban a hallgató személyiségéről szól. Viszont önmegvalósítás elcsépelt szólama, a félreértett zseni romantikája már a múlté. Az önazonosság keresése egyben önmagunk alakítása, s már nem annyira a túlzottan karakteres művész személyiség mindent letaglózó formavilága a fontos, hanem az egyéni üzenet érzékenysége, személyessége. A mindent elsöprő radikalizmus tette már ismétlődő színjátékká vált a képzőművészetben, a szerepek helyébe lépett a valóban megélt személyes élet. Ez a mentalitás vált fontossá a művészetoktatásban is, elvetve a formahajszolás kultuszát, ami a modernizmus máig ható maradványa. Az egyedi érzékenység mellett az identitáskeresés folyamata, ami meghatározza az alkotó irányultságát. Az oktatás valójában egy állandóan alakuló diskurzus egy közösségen belül, ilyen értelemben a művészhallgató már kész folyamatba csöppen bele, viszonyát meghatározzák a már kialakult konszenzusok. A diskurzusok folyamatából kialakul egy osztálykarakter, aminek vonzáskörében egymást inspirálva – remélhetőleg csak a szellemiség által rokonítható – önálló művek születnek.