Albert Ádám oktatónk az egyik kiállító művésze a Dorottya Udvarban látható BELSŐ KERT című művészeti projektnek
A Dorottya Udvar reprezentatív és kellemes, szinte oázisként felsejlő belső udvara a kortárs magyar képzőművészet szabadtéri plasztikai alkotásainak ad otthont a következő hónapokban. A minimalizmust, letisztultságot és ipari nagyvonalúságot sugárzó épületkomplexum hangulata inspirálta a kertben látható művek szelekcióját. A kert mérnöki pontossággal megkomponált szerkezetében olyan, a térbeli adottságokkal párbeszédet kezdeményező, és a helyszínnel is korreláló szobrok, objektek és installációk jelennek meg, amelyek maguk is ipari formákból és anyagokból állnak, amellett, hogy számos organikus elemet is felvonultatnak.
A KÖZÖNSÉG NEMCSAK A HELYSZÍNRE ADAP- TÁLT, MÁR LÉTEZŐ MŰVEKET TEKINTHET MEG, HANEM KIFEJEZETTEN A KERT ADOTTSÁGAIT KIHASZNÁLÓ ÉS EZ ALKALOMMAL SZÜLETETT ÚJ MŰVEKET IS. A KIÁLLÍTOTT MŰVEK EGY RÉSZE ABSZTRAKT HATÁSOKAT KELT ÉS INDUSZTRIÁLIS ALAPANYAGOK FELHASZNÁLÁSÁVAL, ELJÁRÁSOKKAL KÉSZÜLT. AZONBAN AZ ABSZTRAKT FÉMSZOBRÁSZAT MÖGÜL SOK JÁTÉKOS TÉMAFELVETÉS KACSINT KI, SŐT SZEREPELNEK ILLÉKONY HALMAZÁLLAPOTÚ MŰVEK IS A KIÁLLÍTÁSON.
Budapesten az utóbbi években kevés kültéren megvalósult kortárs képzőmű- vészeti projekttel találkozhatott a közönség, ezért reméljük, hogy a Dorottya Udvar kezdeményezése népszerűsíteni fogja a magyar kortárs képzőművészetet. A projekt ambiciózusságát bizonyítja, hogy a fiatal és feltörekvő alko- tókon túl, nemzetközileg is elismert középgenerációs művészek mellett érett mesterek művészete is helyet kap.
ALBERT ÁDÁM kisméretű zománctáblákat helyezett el a kertben, olyan ál-taxonokat, amelyek formai rokonaival botanikus-, illetve fűvészkertekben találkozhat a közönség. A más esetben növények felismerését segítő táblák játékos módon billentik ki a nézőket a kert-élményből: absztrakt piktogramjai szándékosan félrevezető, abszurd funkciókat tulajdonítanak a kertnek. A mű a bevésődött érzékelési és értelmezési rutinjainkat hekkeli meg. Az egykori Derkovits-ösztöndíjas művész elnyerte a nemzetközi Essl-Award első díját és a Római Akadémia ösztöndíját is. Munkáját a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye is őrzi és ma már a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára.
BRUNO BAPTISTELLI a néhány éve Budapesten élő brazil művész egy új műcso- portot hozott létre a kiállítás alkalmával. Baptistelli mobil fémszobrai valójában meghekkelik a Dorottya Udvar kertjének és medencéjének képét, mivel konstrukciói medence-korlátok illúzióját keltik, miközben azok nyilvánvalóan nem szolgálnak fürdőzés céljára, ahogy a szobrok segítségével sem lehet a vízbe jutni. Baptistelli művészete a közterek funkcióinak aprólékos megfigyelésén és abból levont következtetésein alapszik. A Sao Paoloban diplomát szerző Bruno Baptistelli nagyon intenzív dél-amerikai kiállítási karriert tudhat mára magának.
BENCZÚR EMESE kifejezetten a Dorottya Udvar kertjébe készített environmentje napelemes lámpák fényével ír ki egy rövid szöveget. Benczúr tárgy-, és szöveg-alapú konceptuális művei mindig különleges helyzeteket teremtenek, és együttállásaikkal játékra hívják a nézők érzékelését. Benczúr Emese amellett, hogy elnyerte a Derkovits Gyula ösztöndíjat és a Munkácsy-díjat, valamint a Ludwig Múzeum gyűjteményében is szerepel, olyan rangos nemzetközi eseményeken is állított már ki, mint a Velencei Biennálé, vagy a Manifesta.
FAJÓ JÁNOS fémszobrai klasszikus köztéri művek a kiállításon. A Munkácsy-, és Kossuth-díjas Fajó az 1960-as évek óta állít ki Magyarországon és külföldön, művei nemcsak köztereken, hanem minden jelentős magyar közgyűjteményben megtalálhatók. Fajó hűen Kassák Lajos örökségéhez az 1960-as évek óta új geometria programja jegyében dolgozik, a Dorottya Udvarban látható fémszobrai formai érzékelésünket kihasználó térplasztikák, melyek a geometrikus síkok és a tér kapcsolatát vizsgálják.
KISS ADRIÁN a magyar kortárs képzőművészet egyik legfiatalabb ígérete, egy szerszám-fa szobrot állít ki a kertben. Az emberi léptéknél mindenféleképpen nagyobb eszköz időtlenség érzetét kelti, hiszen számos geometrikus és erősen áramvonalas eleme egyszerre hipermodern és archaikus. Kiss művei párbeszédet kezdeményeznek a designnal és a divattal is, ám mindig nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az indusztriálisnak ható elemek mellett organikus részei is legyenek műveinek, ahogyan jelen esetben is egy fatörzs formájában. Kiss a londoni Central Saint Martins College of Art and Design diplomása és az elmúlt két év során már számos magyar és régiós kiállításon szerepeltek művei.
KOMORÓCZKY TAMÁS hegesztett fémből és betonelemekből álló légiesen absztrakt műegyüttese egy mini zen kert formáját ölti magára ezen kiállítás alkalmával. Komoróczky művének címe, a Jade Nyúl kertje, a kínai mitológiára és űrprogramra is utal, mivel a kínai Holdra szálló egység is ezt a nevet viselte a közelmúltban. A kert egyszerre kelt evilági és túlvilági hatást, miközben tagadhatatlanul a törékenység érzetet is felébreszti nézőiben. Komoróczky művészeti karrierje az 1980-as években kezdődött Budapesten, azóta már a Velencei és Sao-Paoloi Biennálékon is kiállított, hogy csak a legrangosabb külföldi szerepléseit említsük.
KÚTVÖLGYI-SZABÓ ÁRON absztrakt szobrai nemcsak vonalas fém struktúrák, hanem hálózatelméleti modellek is egyben. A pécsi egyetemen szobrász diplomát szerző és jelenleg is Derkovits-ösztöndíjas Kútvölgyi-Szabó alakzatai olyan háromdimenziós mind mapek, amelyek ugyanúgy vonatkoztathatók az egyén mozgásaira, mint vállalati struktúra-modellekre, vagy éppen gondolatok áramlására.
MÁTRAI ERIK fényinstallációja a Dorottya Udvar egy fontos és hangsúlyos elemét, a feszített víztükrű medencét veszi célba és láttatja új fényben és színben. Mátrai efemer művészete az elmúlt években a fény anyagtalan eszközével hoz létre jelenségeket vagy változtatja meg tárgyak képét, anélkül hogy azokon más maradandó beavatkozásokat hajtana végre. Mátrai sok kiállítóhoz hasonlóan szintén Derkovits-ösztöndíjas volt, a Római Akadémia ösztöndíját is elnyerte és a Műcsarnok mellett olyan nagypresztízsű kiállítóhelyeken szerepelt kiállításokon, mint a karlsruhei Zentrum für Kunst und Medien.
A kiállításról még itt:
Index.hu
2017. július 04.