Koordination_theorie | Attila Kovács

2018. május 24. – június 16.

Megnyitó: 2018. május 23., 19.00
Helyszín: VILTIN Galéria, 1061 Budapest, Vasvári Pál utca 1.

KOVÁCS Attila (1938-2017) műveit a nemzetközi múzeumi gyűjtemények a minimal art, concept art, monochrome, és a non-relational art művészek kontextusában mutatják be. Munkái szín-, forma- és eszközhasználat tekintetében letisztultak, geometrikusan konstruáltak, a látható természettől függetlenek, miközben előttük állva harmónia, időtlenség és a kortárs szellem jelenléte érzékelhető. KOVÁCS a művészet komplexitásában és sokrétűségében hitt. A műtermi festés helyett elemző-laboráló módon folyamatokban gondolkodott, amit maga strukturálisnak és transzmutációsnak nevezett el, elvei összefoglalását pedig átalakuló plasztikusságnak hívta. Az 1960-as évek közepétől szakított az euklideszi mimetikus művészettel és új paradigmát emelt be a képzőművészetbe: a minősített megszámlálható egységek vizuális definiálását, amely a matematikus Bolyai János geometriájának logikáján alapult. Számokból és számsorokból építkezett, amihez vonalakat rendelve hozott létre egy új vizuális nyelvet.
A koordination_theorie a korai, 1972-1977 között készült koordination quadrats művekből válogat. Négyzet a harmadik pozícióban, azaz a koordination p3 munkák (1974-77) KOVÁCS legismertebb programja, amelyenek egy közel nyolc méter hosszú műegyüttesét 1977-ben a Fridericanum egyik termében állította ki a kasseli documenta 6 keretében. A kiállítás megkísérel átfogó képet adni a művész ezen időszakáról: bemutatja alkotói módszerét a papírvázlattól a háromdimenziós makettig, szubsztrátumig, illetve a karton- és fatábla művekig, valamint a programhoz kapcsolódó – és nem kevésbé fontos - sokszorosított grafikáig.

////

koordination_theorie | Attila KOVÁCS

24 MAY – 16 JUNE 2018

The international museum collections present the works of Attila KOVÁCS (1938-2017) in the context of minimal art, concept art, monochrome, and non-relational art. His works are purified, geometrically constructed, and independent of the outside reality concerning the use of color, form, and tool, meanwhile standing in front of them brings harmony, timelessness, and the sensation of the presence of contemporary spirit. The complexity of art KOVÁCS believed. Instead of painting in the studio, he was thinking in analytical-elaborating processes, which he designated structural and transmuting, summarizing his principals under the title of Transmuting Plasticity. KOVÁCS broke with the Euclidean mimetic art in the mid-1960s and established a new paradigm in fine arts: namely, the visual definition of qualified countable units using the logic of the geometry of Hungarian mathematician, János Bolyai. He created a new visual language by adding lines to numbers and sequences.
The koordination_theorie selects from the early ‘koordination quadrats’ works made between 1972-1977. Square in the third position that is the koordination p3, KOVÁCS’ most emblematic and known program. The sequences of p3 series were invited to the documenta 6 in Kassel (DE) in 1977, where a nearly eight meters long series of works were showcased at Fridericanum. The exhibition attempts to give a comprehensive view of this period of the artist presenting his creative approach from the paperwork to the three-dimensional maquette, substrate, to the cardboard and works on canvas, and to the no less significant editions of the program.

www.facebook.com