Fotográfia és irodalom – Konferencia felhívás

2018. október 25-26, helyszín: Mai Manó Ház

Fotó: André Kertész: Ady versének kézirata egy párizsi presszó asztalán, Párizs, 1932., zselatinos ezüst, 578 x 453 mm, Magyar Fotográfiai Múzeum

Franciaországban már külön tudományos kutatási irányzattá vált a fotográfia és az irodalom kapcsolatának vizsgálata, és ehhez rögzült is a fotóirodalom (photolittérature) szó egybeírt alakja. A konferencia a francia Phlit kutatócsoport kutatásaira, illetve a témában már megjelent magyar kutatásokra alapozva tűzi ki céljául a magyar fotóirodalmi művek összefogó teoretikus és történeti elemzését, a magyar fotóirodalmi irányzatok és sajátosságok feltérképezését. Célja továbbá a phlit.org adatbázis mintájára létrehozott és folyamatosan épülő MAFIA (Magyar Fotóirodalmi Adatbázis) adatbázisában összegyűjtött és láthatóvá tett fotóillusztrált művek kontextusba helyezése.

A fotóirodalom körébe tartoznak az írókról készült fotográfiák, íróknak a fotográfiáról, fotográfusokról készült illusztrált vagy illusztráció nélküli elméleti és szépirodalmi szövegei, a fotográfusok és írók összefogásából vagy egymásra hatásából készült művek, egyes szerzőknek retrospektív módon felértékelődött és a műveikhez köthető amatőr vagy családi fotóarchívuma, valamint olyan szerzők művei, amelyek egyszerre használják és jeleskednek mind a két kifejezési formában és tudatosan vegyítik is őket.

A konferencia előadásai többek között a következő kutatási irányokra terjedhetnek ki:

1. Innovatív kortárs fotó-szöveg kombinációk:

Ebben a kategóriában olyan könyvek elemzéséről lenne szó, mint Esterházy Péter és Czeizel Balázs Biztos kaland (Novotrade, 1989) című műve, ahol amint a fülszöveg is írja a fotó és a szöveg „alkotói szándék szerint nem illusztrálják egymást, hanem együtt, ezen a közös, új nyelven beszélnek arról, amiről külön-külön csak hallgatniok lehetne.” Ide tartozhatnak még a szövegekkel operáló fotográfusok művei, fotóversek, irodalmi fotó-szöveg montázsok, stb.

2. A fotóirodalom történeti megközelítése

Ide tartoznak a 19. századot illetően az írók által írt esszék, versek, anekdoták, gúnyiratok a fotográfiáról, a regényekben, versekben megjelenő fotográfusok, fotózási jelenetek, az utazási irodalom fotókkal illusztrált könyvei, írók portréi…

A 20. századra vonatkozóan az irodalmi vonatkozású fotóillusztrált sajtó története, az avantgárd fotóirodalom, írók előszavával megjelentetett albumok, (amatőr) fényképező írók munkái, önéletrajzi fotóirodalom, digitális fotóirodalom stb.

3. Fotóelméleti és fotóirodalom elméleti megközelítések

Írók fotóelméleti írásai tartozhatnak ide, illetve a „camera obscura”/”fotográfiai aktus”, mint episztemológiai viszonyulás megjelenése az írók ars poétikájában, illetve alkotói gyakorlatában.

4. A fotográfia, mint ekphraszisz

A fotóekphraszisz jelensége a kép és a szöveg közötti versengésre, a referencialitásra, az időbeliség/térbeliség ellentéteire irányítják rá a figyelmet. Éppen ezért külön érdeklődésre tarthat számot az, ahogyan az ikonikussá vált, vagy éppen teljesen hétköznapi fotók témaként, illetve képleírásként jelennek meg irodalmi művekben.

5. komparatív elemzések

A magyar fotóirodalmi művek elemzésénél érdekes szempont lehet a francia, angolszász és német fotóirodalmi művekből való kiindulás, ezen belül is kiemelten érdemes foglalkozni a Magyarországról emigrált fotográfusok (Brassaï, Robert Capa, Escher Károly, Ylla, Landau Ergy, Ata Kandó, stb.) fotóirodalmi műveivel.

A tervezett előadások címét és 1000-1500 karakteres absztraktját 2018. június 25-ig várjuk a fotoirodalom@gmail.com email címre.

Szervezők: Pál Gyöngyi, Pecsics Mária

Szakmai bizottság: Csorba Csilla (PIM), Kiss Noémi (ME), Lénárt Tamás (ELTE), Milián Orsolya (SZTE), Pál Gyöngyi (SZTE-KEF), Visy Beatrix (OSZK)

A konferencia időpontja: 2018. október 25-26, helyszín: Mai Manó Ház

Jelentkezési adatok:

Név:

Intézmény:

Város:

Email cím:

1000-1500 karakteres absztrakt:

További infók a konferencia Facebook eseményén

A konferencia felhívás letölthető PDF verziója