Montag Modus #20 Resources

A Collegium Hungaricum Berlin október 8-án este 20:00 órakor rendezi a Montag Modus performance sorozat őszi kiadását. A huszadik alkalommal megrendezett sorozatnak ezúttal „Erőforrások” a témája, amelynek keretében a közönség Felix Mathias Ott, Rózsavölgyi Zsuzsa, Antoni Rayzhekov és Tóth Kinga előadásait, valamint Albert Ádám installációját nézheti meg.

Az Erőforrások című esemény célja, hogy különböző perspektívák és művészeti ágak segítségével újra gondolja az emberiség szimbiotikus kapcsolatát a természettel. Installációk, élő szobrok, performance és audiovizuális előadások feszegetik ezeket a globális kérdéseket. A bemutatott munkák középpontjában az emberiség olyan alapvető kérdései állnak, mint például a kapcsolatunk a természettel, a világegyetemmel vagy éppen egymással.

A Montag Modus a CHB kéthavonta megrendezett programsorozata, amely különböző művészeti ágakat ötvöző, immerzív és kiemelten performatív műfajok területén létrejövő magyarországi és berlini produkciókat mutat be.

Kurátor: Szirmay-Kalos Léna

Albert Ádám: A kertész igazsága

Fotó: Antal Barbara

A Kertész igazsága középpontjában a természet és az emberiség kapcsolatának és jövőjének kérdései állnak. A kiállítás kiindulópontja Semmelweis Ignác tudománytörténeti jelentőséggel bíró kutatása a gyermekágyi láz megelőzéséről, amely a 19. században az egyik legsúlyosabb, szülés után bekövetkező betegségnek számított. Semmelweis a fertőzés kialakulásának elkerülését a klórmeszes fertőtlenítésben látta és megállapította, hogy a nem megfelelő higiéniai körülmények nagyban hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Azonban az 1860-as évek első harmadában történt orvostudományi paradigmaváltás sokat váratott magára Semmelweis 1847-es „felfedezéséhez” képest. A kiállítás ehhez kapcsolódóan olyan ismeretlen komplex rendszereket vizsgál, amelyek a globális összefüggések érzékeny szövetével állnak kapcsolatban és a növényi növekedés metaforáján keresztül a túlélés lehetőségeit kutatják.

A kiállítótér egyfajta sötétszoba, amelyben az installáció elemei csak mesterséges fényforrások – rózsaszín növénynevelő LED lámpák – segítségével vannak meg- illetve bevilágítva. A kiállítás vak terében haszonnövények, illetve speciális működéseket modellező, húsevő növények jelennek meg, amelyek különböző aspektusokból vizsgálják a túlélés, a sérülés, a bűntudat, a magára hagyatottság, a kiszolgáltatottság és az életben maradás esélyeit. A haszonnövények a föld eltartó képességét szimbolizáló rendszerre utalnak és arra a sajátos helyzetre hívják fel a figyelmet Semmelweissel kapcsolatban, hogy ő a gyermekágyi láz megelőzésével ugyan hozzájárult a halálozási ráta javulásához, ugyanakkor ezzel együtt paradox módon a Föld túlnépesedéséhez is.

A műegyüttesben a tudásmegőrzés szimbolikus formáira olcsó, előre megvásárolható, ám dekonstruált formában megjelenő könyvespolcok utalnak, amelyek ez által egyfajta újragondolt, moduláris rendszerként tűnnek fel. A lámpák által sugárzott fény hullámhossza pedig megegyezik a növények növekedését elősegítő napfény energiájával. Az installáció másik fontos eleme a kiállítóteret betöltő zörejek sokasága, melyek az adott installációt építő elemek rezgéseiből keletkeznek.

Albert Ádám képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi docense. 2007-ben a közép-európai művészek körében meghirdetett Essl Award fődíjasa, 2015-ben a Leopold Bloom Award finalistája volt. Munkáinak nagy része tematikus installáció, amelynek középpontjában szociokulturális, történelmi, társadalmi vagy gazdasági kritika fogalmazódik meg.

A Kertész igazsága a CHB Residency és a Semmelweis 200 projekt részeként jött létre.

Felix Mathias Ott: Piano Piece

Fotó: Giorgia Palmisano

A Piano Piece egy zongora és egy emberi test duója. Az előadáshoz egy rég elfeledett hangfelvétel szolgált inspirációként, amely évtizedek múltával a dadaista Richard Huelsenbeck tulajdonából került elő. A hangfelvételen Rafael Montañez Ortiz hallható, amint egy fejszével szétver egy zongorát.
Ebben a duettben Felix M. Ottot mozgat egy zongora. Ennek a hangszernek a változása és szétszedése során bontakoznak ki előttünk a kettőjük kapcsolatában rejlő lehetőségek és határok. A belső konfrontáció és a félelemmel teli kíváncsiság egyszerre jelenik meg vizuálisan és hanghatásokon keresztül is, így fedve fel a közönség előtt ennek a kettősnek az egyszerre különös, ám mégis megható voltát.

Felix M. Ott 2018 áprilisában mutatta be a Collegium Hungaricumban kísérletének első részét, amelynek során a Piano Piece-t a CHB kialakításához igazította. 2018 októberében, második itt-tartózkodása során egy újfajta nézőpontból kutatja az emberi test és a tér kapcsolatát.

Koncepció, koreográfia és performance: Felix M. Ott | Technika: Demeter Zoltán, Martin Pilz │Az F.M.O. produkciója, támogatta az apap-Performing Europe 2020. Társalapítók az Európai Unió Creative Europe programja valamint az Archivo Conz. A program a Collegium Hungaricum Berlin támogatásával jött létre.

Felix Mathias Ott berlini koreográfus. A HZT Berlinben végzett kortárs tánc és koreográfus szakon. Azóta színpadtervezőként, videó- és előadóművészként, szerzőként és koreográfusként dolgozik világszerte. Munkáiban előszeretettel alakít ki olyan tereket, amelyekben a nézők belemerülhetnek a tudatalatti világába és a saját kreativitásuk, valamint a művész szürrealista megközelítése segítségével újra értelmezhetik a körülöttük lévő valóságot.

Tóth Kinga & Antoni Rayzhekov: Neuhaut / Újbőr

„A számban a teteje kis fehér folyadékos kúp, a fogammal játszottam vele. Lyukat rágtam, kifolyt a lé, hideg volt benne. Olyan, mint a seblé, a genny íze ilyen, a vízhólyagé. A harapás után elterült a bőr, leszakadt, széles lett és sárga a fedőrétege. Ezt már nem lehetett kiharapni. A legnagyobb ötvenes, aztán átterjed a felső szájrészbe, a fogak fölé, a másik oldalra. A nyelv alá, az ínakra, sárga terülős és kis fehér pöttyösök. Új nyálkám lesz, csak a szívószál fér a számba. Azzal szívom a joghurtot, a vizet, a paradicsomlevet. A paradicsom gyulladásgátló, a só összerántja a nyálkát. A biopszia megmondja az eredetét, a pengével apró mintákat vágnak az üvegcsébe. Egy fehéret, egy sárgát, az eredmény ismeretlen. Az új bőr összetétele ismeretlen.”
Holdvilágképűek, Magvető, 2017

A Neuhaut (ÚJBŐR) audiovizuális dialóginstalláció, mely Tóth Kinga vizuális-és hangköltő, író, performance művész BÖR c. (Holdvilágképűek, 2017) kisprózájára épül. A szöveg kontúrjai és hangjai, zajai - melyeket az emberi hang jelenít meg - alkotják az elsődleges alapanyagát a bolgár színházi rendező, hang-és vizuális művész Antoni Rayzhekov digitális élő kompozíciójának. A szövegorganizmus, szövegtest egy biogépezet ÚJBŐRÉT kapja meg, a heterotrópikus tér pedig a privát, személyes lét hibrid realitásává válik.

Antoni Rayzhekov és Tóth Kinga az ÚJBÖR első változatát 2016-ban az Akademie Schloss Solitude-ben készítették el, 2017-ben a második változatot a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Bécs-Budapest Tranzit irodalmi program keretein belül mutatták be, összekötve azt Tóth Kinga Holdvilágképűek c. kötetbemutatójával. A kötet 2017-ben Hazai Attila-Díjat, Margó Különdíjat kapott, a német és angol verziót pedig többek között a GEDOK (Lübeck), az Iowa Writer Program (U.S.A.) és a grazi Stadtschreiber programok díjával tüntették ki. a NEUHAUT videómunkát Grazban a Forum Stadtparkban és Londonban a European Poetry Fesztiválon mutatták be.

A produkció a Akademie Schloss Solitude rezidencia program részeként jött létre  2017-ben.

Rózsavölgyi Zsuzsa: A Sárkány Kertje / Work-in-progress

A Sárkány kertjében Rózsavölgyi Zsuzsa a jövő lehetséges kimeneteleinek, a jövő emberét és annak környezetét kutatja. Kiindulópontját Joanna Macy mélyökológiáról szóló írása és munkássága az ego-én öko-énné alakításáról képezik. Történelmi eseményeken keresztül vizsgálja, hogy mik lehettek azok az információ-, illetve tudásmorzsák, amelyek megváltoztatták gondolkodásunkat önmagunkról: Mi az, ami a tudás ellenére is az önpusztítás felé viszi az emberiséget? Milyen mozgalmak léteznek, amelyek azon dolgoznak, hogy meg tudjuk menteni magunkat és a minket életben tartó környezet?

A Collegium Hungaricumban eltöltött kéthetes rezidencia alatt az alkotók Joanna Macy nyomán arra is keresik a választ, hogy hogyan vált az emberiség kezei között minden erőforrássá, és hogyan tőkésítette az ember mindeközben önmagát és környezetét is.

Koncepció: Rózsavölgyi Zsuzsa
Performance: Csasznyi Blanka Flóra, Britt Kamper, Alexandra Rab, Rózsavölgyi Zsuzsa

Rózsavölgyi Zsuzsa táncos, koreográfus és táncpedagógus.  A Budapest Tánciskola elvégzése után a Salzburg Experimental Academy of Dance-ben és a P.A.R.T.S.-ban folytatta tanulmányait. 2004-ben lett a Rosas Dance Company táncosa. 5 évig dolgozott Anne Teresa De Keersmaekerrel, majd szabadúszó koreográfusként saját darabokat kezdett el készíteni. Munkáiban fontos szerepet kap az együttműködés táncosokkal, képzőművészekkel, zenészekkel, vizuális művészekkel és programozókkal. Dolgozott Thierry De Mey zeneszerző és filmrendező koreográfus asszisztenseként is. Jelenleg egyszerre kutatja a Budapest Kortárstánc Főiskola Kortárstánc Tanár mesterszakán az újonnan felfedezett fascia (kötőszöveti bőnye) szerepét a táncoktatásban, valamint a Bécsi Képzőművészeti Egyetem Művészet és Tudomány mesterszakán az előadóművészet és a tudomány világának lehetséges összekapcsolódásait.

www.berlin.balassiintezet.hu