TÉR/KÉP

Tér a művészetben és a művészet terei

Kurzusunk középpontjában ezúttal a tér áll, annak kettős értelmében: mint a művészet kifejezésének és megjelenések eszköze. Előadásaink felvázolják az európai képi térábrázolás legfontosabb történeti állomásait, bevezetnek annak művészi eszköztárába, és kitérnek a kortárs művészet sajátos térhasználatára az installációtól a digitális képalkotásig. Az előadások másik része viszont a terek szimbolikus jelentésével foglalkozik, a művészet keletkezésének és reprezentációjának sajátos tereivel, így a műteremmel és az intézményrendszerrel.

A kurzus egy nagyobb művészettörténeti sorozat része, amely során egyetemünk tanárai, alkotóművészek és elméleti szakemberek együttesen, egy-egy művészeti téma klasszikus és kortárs megjelenéseit járják körül a félév során.

Szeptember 23.

1. Változó korok, változó terek
   Kőnig Frigyes, képzőművész
   
   A művészettörténet hosszú történetében sokféle módon jelenítették meg a teret. Mai szemmel, az olykor naivnak, furcsának tűnő ábrázolások azonban racionális megfontolások alapján jöttek létre, a különböző kultúrák képzőművészetében. Az előadás a térábrázolás kultúrtörténetébe nyújt betekintést.

Szeptember 30.

2. A reneszánsz enyészpontos perspekítva szimbolikájától a barokk templomok festett látszat architektúrájáig: Leon Battista Alberti és Andrea Pozzo
   Fehér Ildikó, művészettörténész
   
   Az elméleti síkon L.B. Alberti nevéhez kötődő enyészpontos perspektíva feltalálása óriási változást hozott a festészet szimbolikus, tartalmi kifejezési rendszerében: jóval összetettebb módon, árnyaltabban jelennek meg ez után azok a tartalmak, amiket a középkori festők még körülírással mutattak meg. Piero della Francesca, Mantegna, Carlo Crivelli egy-egy festményén vizsgáljuk meg a perspektíva által elénk tárt szimbolikus jelentést. Annak ellenére, hogy ugyanez a geometriai szerkesztés a kiindulópontja a barokk templomok festett dekorációinak, mégis meglepően eltérő tartalmat közvetítenek, amelyet az előadáson a római San Ignazio (A.Pozzo), az Il Gesù (G.B.Gaulli) templomok valamint a Bibiena család munkáin keresztül mutatunk be.

Október 7.

3. A TÉR, a TÉR-KÉP, a TÉRLÁTÁS és a TÉRÁBRÁZOLÁS –
   eszme, tudat és érzékelés az itáliai reneszánszban, a 14.-15. században
   Csanádi Judit, díszlettervező

Az előadásban a 14-15. századi Európa térismeretének alakulását, a világról létező tudását és annak ábrázolását fogjuk végig követni festményeken és kezdetleges, mai szemmel meglepő térképeken. Be fogjuk látni, hogy nem a valóságot ábrázoljuk, hanem azt, amit tudunk róla. A korszak tudósai, költői, festői és építészei két évszázad alatt eljutnak a térlátás, a térábrázolás kezdetleges szintjétől a perspektíva realista térábrázolásáig. Giotto, Dante, Aquinói Szent Tamás munkásságából kiindulva jutunk el a tudományosan kidolgozott perspektíváig, Brunelleschi, Pierro della Francesca és kortársaik műveiig. A humanista eszméket, személyes érzelmeket kifejező, síkból kimozduló ábrázolástól a reneszánsz realista, drámai terein át az „ideális város” utópisztikus, üres képeiig, s végül Amerika felfedezéséig. Ki fogunk térni a kor magyar párhuzamaira is, a Tatárjárástól Mátyás királyig tartó időszak Európába való beágyazottságára.

Október 14.

4. A műteremtől a gyűjteményig - A képzőművészet intézményrendszere
   Szoboszlai János, művészettörténész

Az előadás bemutatja azokat az intézményeket, amelyek jelentős befolyással bírnak a képzőművészeti alkotások létrejöttére és sorsára. Bepillantunk a művészetoktatás helyszíneibe, áttekintjük a művészettel kapcsolatos tudományok területét, megismerjük a művészeti világ pénzügyi szerkezetét, és szó lesz a közgyűjteményekről, valamint a műkereskedelem izgalmas világáról is. Végül megnézzük azt, hogy hol helyezkedik el a hazai művészeti intézményrendszere a globalizálódó artworld-ön belül.

Október 21.

5. Műtermes önarcképek a századforduló magyar festészetében
   Révész Emese, művészettörténész

A századfordulón alapvetően alakul át a művész társadalmi szerepe. Erre a változásra eltérő módon reflektálnak az alkotók, kidolgozva a mártír-művész, a polgár-művész és a bohém-művész képi típusait. A magyar festészetben kezdetben a historizmus művész-szerepei érvényesültek, amelyben a művész sikeres vállalkozó, polgár vagy fejedelem. A modernizmus ebben is változást hozott. Az előadás elsősorban Ferenczy Károly és Csók István alkotásai példáján vizsgálja a modern alkotók önreprezentációjának módozatait, egykorú írások, fényképek és persze festmények alapján.

Október 28.

6. Újabb köztéri művek Budapesten
   Mélyi József, művészettörténész

Miközben az elmúlt évtizedek során a köztéri művészet jelentése - mind a köztér, mind a művészet fogalmának megváltozásával - nagymértékben átalakult, a városi terekben felállított figurális szobrok többsége mintha mégis világszerte egy régi, megcsontosodott mintázatba illeszkedne. Valóban világjelenségről van szó? A zsánerszobrok valóban megállíthatatlanul lepik el a köztereket? Az előadás az elmúlt évtizedben budapesti közterekre kihelyezett alkotásokon keresztül vizsgálja meg a kérdéseket, felmutatva az emlékművek és díszítőszobrok állításának magyar és nemzetközi tendenciáit.

November 4.

7. A közeg jelentősége
   Szabó Attila, képzőművész

A műalkotás adekvációját számos esetben befolyásolja az a közeg, ahol a mű és közönsége találkozik. Így van ez a legkézenfekvőbb szituációban; egy múzeum vagy galéria tereiben, de vannak ettől eltérő helyzetek is, ahol a műalkotással való találkozás látszólag a véletlenre van bízva. Az sem ritka. hogy a galériában nem a primér helyzettel szembesülünk, hanem a mű helyett arról egy fotó- vagy videó dokumentációt láthatunk. Előadásomban arra fogok példákat sorolni, hogy a művészek hogyan tervezik bele műveikbe a változó helyszínt, illetve a közeg mint bemutatásra alkalmas tér, milyen alternatívákat rejt.

November 11.

8. SPACE
   Madácsy István, képzőművész

A grafika műfaját leginkább a síkhoz tartozónak tekintjük, és ritkán jut eszünkbe róla a tér. Előadásomban éppen ezért olyan alkotásokat szeretnék bemutatni, amelyek valamilyen kapcsolatban vannak a térrel, a hellyel, az ürességgel és a világűrrel. Mindezekre a hagyományos nyomatoktól a grafikai installációkig számos példát mutatok be.

November 18.

9. A terek és a helyek jelentése a kortárs művészetben
   Lázár Eszter, művészettörténész

Előadásomban a művészeti terek és a helyek kapcsolatáról szeretnék beszélni; olyan kortárs gyakorlatokról, amikor a képzőművészek elhagyják a múzeumi kiállítóteret, és a fehér falakon kívül keresnek nemcsak helyszínt, hanem témát is műveikhez. A kortárs művészet helyspecifikusságát a földrajzi koordináták mellett más tényezők is meghatározzák; egy urbánus vagy egy vidéki helyszín, egy köztér vagy akár egy elképzelt terület is különböző módokon tematizálódhat napjaink művészetében. Nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatom be a helyek retorikájának komplexitását, a művek társadalmi, történelmi, emlékezetpolitikai összefüggéseit.

November 25.

10. Térképzelet – avagy a téralkotó képzelet megjelenése a képzőművészetben
    Szurcsik József, képzőművész
    
    Az építészet, szobrászat, performatív és installációs művészetek alapeleme a tér. A jobbára sík felületeken megjelenő művészeti ágak, mint a festészet, grafika, relief és a monitorok virtuális terét alkalmazó kompjuteres művészi kísérletek sajátos módon viszonyulnak a térhez. A világ képpé transzformálásának egyik ősi eszköze a tér síkon való megjelenítése, ennek módját a reneszánsz óta tökéletesítik a művészek a barokk illuzionizmusán át a naturalizmus puritán racionalizmusáig. A 20. század szimbolista, szürrealista művészi irányzatai felszabadították a képalkotást a racionalitás kötelékei alól, s a tér azóta maga is a képzelet tárgyává válhatott.

December 2.

11. A kiállítótér mint tetthely
    Kicsiny Balázs, képzőművész
    
    A terek, műalkotások és a nézők viszonyáról lesz szó az előadásban. Kicsiny Balázs alkotói tevékenysége arra irányul, hogy felszámolja a kiállító tér semlegességét. Ennek hatására a kiállítótér elválaszthatatlan részévé válik a műalkotásnak. Az így kialakított „mű-térben” a néző szerepe is megváltozik, passzív befogadóból, aktív szereplővé válik.

December 9.

12. Valós és virtuális terek
    Szegedy-Maszák Zoltán, képzőművész
    
    A perspektivikus ábrázolás "felfedezése" nem csupán képeink és a valóság viszonyát alakította át meghatározó módon; a három dimenziós (matematikai) teret a két dimenziós képfelületen vetületként leképező algoritmusok olyannyira váltak saját érzékelésünk, látásunk meghatározó részévé, hogy attól a sokat próbált kortárs befogadó sem tud szabadulni. Ahogy számos optikai illúzió, úgy a számítógéppel előállított mesterséges valóságok is az elménkbe kódolt egyszerű törvényszerűségeken alapulnak, melyek segítségével az emberi agy az érzékszerveink által begyűjtött információ alapján folyamatosan hipotetikus modelleket alkot a minket körülvevő világról. Az előadás a perspektívát mint szoftvert fogja fel, ebből következően néhány, a látó- és képalkotó gépekre vonatkozó történeti kitekintés alapján a számítógéppel előállított illuzionisztikus környezetek működésére, illetve az azokkal való kapcsolatunkra, interakcióinkra összpontosít. Gyakorlati példákként Interaktív számítógépes művek elemzésén keresztül mutatja be, hogy a mesterséges illuzionisztikus környezetek saját világlátásunk, a szó szoros értelmében vett világképünk megismeréséhez jelentenek kulcsokat.

GYAKORLATI INFORMÁCIÓK

Az előadások időpontja: hétfőnként, 18.00-19.30

Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete (1062, Budapest, Andrássy út 69-71.)

Részvételi díj: 30.000 Ft (12 alkalomra). A kurzus csak megfelelő számú jelentkező esetén indul. A nem induló kurzusra befizetett részvételi díjat teljes összegben visszatérítjük. Amennyiben az elegendő számú jelentkező összegyűlt, küldjük a számlaszámot, amire a tanfolyam díja befizethető.

Jelentkezés: A mellékelt űrlap kitöltésével.
jelentkezesi_lap_ter20190905.docx (.docx)

A jelentkezés határideje: 2019. szeptember 15.

A hallgatók tanúsítványt kapnak a tanfolyam elvégzéséről.

További információ:

Tartalmi résszel kapcsolatos kérdések:
Révész Emese – revesz.emese@mke.hu; +36 20 3680396

Befizetéssel kapcsolatban hívható telefonszám: +36 1 666 2552