Posztadokkapokaliptikus / Postapocapitalist

Mécs Miklós, Mécs Miklós, Mécs Miklós és Mécs Miklós kiállítása (+ Fischer Judit és a Sz.A.F.) / Exhibition of Miklós Mécs, Miklós Mécs, Miklós Mécs and Miklós Mécs (+ Judit Fischer and the AMBPA)

Megnyitó / opening:
>> ÚJ IDŐPONT / NEW OPENING DATE !<<: 2019.09.27 (PÉN/FRI), 19:00
Látogatható / on view: 2019.09.28 – 11.03.

„A tökéletlen aránytalanság-rendszerek formátlan gondolatait szövegben megfogalmazó” Mécs Miklós (x4 + Fischer Judit + sz.a.f.) kiállításán ötletek, nem megvalósítandó mű-tervek, posztkonceptuális megállapítások és személyes életvezetési javaslatok olvashatók. Mécs Miklós intermédia művész és ha-szontalan művész jellemzően gondolkodó- és alkotótársakkal dolgozik együtt különféle csoportosulásokban. Ezek őse a Fischer Judittal közösen alapított “szájjal és aggyal festők világszövetsége” (Sz.A.F.), mely hétköznapi helyzeteket ki- vagy elfordítva mutat rá a normálisnak vagy épp abnormálisnak mondott dolgok fonákságaira. Jelen kiállítás is a tipikus sz.a.f. kiállítás struktúrát követi.

Mécs folyamatosan teszteli saját mohóságát; már-már sportot űz abból, hogy veszni hagyja az igazán jó ötleteket, „szeret pepecselni, de csak egy percig”, és „sok energiát feccölni abba, hogy megmutassa a közönyét”. „Belülről rágja a száját, hogy kisebb legyen az arca.” Programszerűen „igyekszik nem csinálni semmit (hisz úgy is minden megtörténik)”, „pénz nélkül él” („stadionra gyűjt”), és próbálja „a jövőt végképp eltörölni”.

„Ha minden kell, ahhoz egy egész emberiségre van szükség, de ha semmi nem kell, ahhoz egy ember(öltő) is elég.”

The exhibition of Miklós Mécs (x4 + Judit Fischer + AMBPA) ‘who articulates formless thoughts of imperfect systems of disproportion in a written format’, offers the possibility to read these ideas, plans of artworks, post-conceptual statements and pieces of life coaching advices. Miklós Mécs is an intermedia artist, who typically works with other artists and collaborators in various collectives and constellations. The ancestor of these is the ‘association of mouth and brain painting artists’ (ambpa), co-founded with Judith Fischer, which, by the twisting of everyday situations, points to the inferiorities of what is considered to be normal or abnormal. This exhibition also follows the logic and structure typical of ambpa exhibitions.

Mécs is constantly testing his own greed; he is very dedicatedly leaving his strongest ideas behind, he loves to ‘potter about, but only for a minute’ and ‘waste a lot of energy to demonstrate his indifference’. ‘He chews his mouth from the inside to make his face smaller.’ He is systematically trying ‘not to do anything (after all, everything happens anyways)’, ‘to live without money’ (he is saving up for a stadium) and ‘to completely erase the future’.

‘If everything is needed, it requires a whole humanity, but if nothing is needed, one person (‘s lifetime) is more than enough.’

Támogató / supported by: NKA / National Cultural Fund of Hungary, Káli Kövek

https://trafo.hu/trafo_galeria/miklos_mecs