Két nap, két hét / Two Days, Two Weeks
--- Scroll down for english! ---
ATTALAI Gábor
GÉMES Péter
Vera MOLNAR
SZÍJ Kamilla
TÜRK Péter
2020 június 2 – 26
Vintage Galéria
Magyar utca 26, Budapest, 1053
A kiállítás megtekinthető online
https://vintage.hu/exhibitions/two-weeks-two-days
Valamint nyitvatartási időben
keddtől péntekig 14-18 óráig
A tárlatot kérjük az egészségügyi óvintézkedések betartásával látogassák.
A Vintage Galéria kiállításának címét Attalai Gábor két művétől kölcsönözte. A tárlaton olyan művek kerülnek bemutatásra, amelyekben a művészek különféle ismétléstípusokat használtak fel az alkotás során. Az ismétlődés és az ismétlés a képzőművészetben és a mindennapi életben is elemi szerepet játszik, működési elve révén mindig valamiféle időbeliséget is feltételez. Attalai Gábor (1934-2011) „időbélyegzései” (Egy nap, Két nap, Két hét, 1972) esetében a művön belüli ismétlés a különböző időszegmentumok közös térbe rendezését eredményezi. Attalai munkája során a korszakban egy gyakran használt tárgyat, a bélyegzőt használta fel, a pecséttel egyszer egy meghatározott időpont lenyomatát rögzítette, máskor egy részletet ragadott ki az idő folyamából. Gémes Péter (1951-1996) az ismétlés egy másik formáját, a ritmikus tagolást alkalmazta Napló - Egy hét (1994) című műve elkészítésekor. A mű egyes lapjai lineáris sort alkotnak, olvasatuk időbeliséget eredményez. Az életmű kontextusában az alkotás értelmezhető egy szubjektívebb olvasat mentén is: kísérletként a múló idővel való szembenézésre, az idő láthatóvá tételére. Türk Péter (1943-2015) az ismétlés harmadik fajtáját, a szimmetriát használta ki Forró vágyam árnyékában ülni... (1993-1994) című sorozatának elkészítésekor. Türk egy előre meghatározott mozdulatsor szerint dolgozott, a lapokra vetülő lombok árnyékát ecsetvonásokkal festette meg, majd a papír hajtogatásával egymásnak préselte a fekete zománcfestékes felületeket, ezáltal a műben az egységek megfordított rendben követik egymást. Szíj Kamilla (1957) munkája ugyanazt a dolgot érzékelteti térben és időben is megismételve: a vonalat. A mű mellőzi a zárt rendszerben való ismétlődést, a széria térben és időben végtelenségig folytatható lenne a művet alkotó kilenc lap pozíciójának és állásának variálhatóságából adódóan. Vera Molnar (1924) a generatív alkotásmód révén a véletlen bevonásával a fokozatos variálódást és a transzformációt használta ki a számítógép és egy algoritmus segítségével létrehozott Electra (1983) című sorozatán. Az ismétlődés mechanizmusa szükségszerűen mindig nem ismétlődő elemeket is magába foglal: az egyszerit és a váratlant.
Illusztráció: TÜRK Péter: Forró vágyam árnyékában ülni I-II, 1993-94
zománc, papír, 100x70 cm egyenként
///
TWO DAYS, TWO WEEKS
ATTALAI Gábor
GÉMES Péter
Vera MOLNAR
SZÍJ Kamilla
TÜRK Péter
2 – 26 June 2020
The exhibition can be visited online https://vintage.hu/exhibitions/two-weeks-two-days
And during opening hours
tuesday-friday 2-6pm
Please visit the exhibition according to the current health precautions.
Vintage Galéria’s new exhibition borrows its title from two works by Gábor Attalai. The showcased artworks were produced by artists using different types of repetition within various creative strategies. Repetition plays an elemental role in art, as well as in everyday life, and by its very principle of operation always presupposes a kind of temporality. Gábor Attalai (1934-2011) arranged various segments of time within a shared space in his “time stamp” works (One Day, Two Days, Two Weeks, 1972) through repetition. The stamp was an indispensible tool at the time, in some instances Attalai used the stamp to impress a certain moment, while in other cases, he captured a fragment from the course of time. Péter Gémes (1951-1996) in his work entitled Diary – One Week (1994) created rhythmic articulation, another form of repetition. The individual images succeed one another in a linear sequence; upon viewing them creates the quality of temporality. The work can also be interpreted along more subjective lines in the context of Gémes’s oeuvre: as an experiment to face the passing time and to render time visible. Péter Türk (1943-2015) took advantage of symmetry – also a form of repetition, in which mirrored units follow one another – when creating his series entitled Under his shadow I delighted to sit... (1993-1994). Türk worked in accordance with a predetermined sequence of movements. In the garden of his house in Balatonszepezd, he painted the shadows of foliage that were cast onto the paper with brushstrokes, and then, by folding the paper that contained black enamel paint, he pressed the surface together. In Kamilla Szíj’s (1957) work, the same thing can be perceived repeatedly in space and time: the line. The modules of the work, consisting of nine sheets and arranged into a matrix, can be positioned in any spot and orientation within the system, and by avoiding closed repetition, the series could be continued in space and time to infinity. With the help of the computer and an algorithm, Vera Molnar (1924) created her series entitled Electra (1983) in a generative way, and by bringing chance into play, resulting gradual variations and transformations in the artworks. The mechanism of repetition also contains non-repetitive elements: the exceptional and the unexpected.
Illustration: Péter TÜRK: Under his shadow I delighted to sit I-II, 1993-94
enamel on paper, 100x70 cm each
2020. június 02.