bezárás

A háborús erőszaktétel története, vizuális megjelenítése és a köztéri emlékművek változatai

Előadássorozat tervezett időpontjai és előadásai

A Budapest Főváros Önkormányzata által kezdeményezett “A háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” projekt keretében 2020 szeptemberétől hat alkalommal, csütörtökönként on-line előadássorozat indul, amely időrendben bemutatja a kutatás állását és azokat a módszertani és elméleti nehézségeket, mellyel a kutatók szembesülnek. Mit lehet tudni a háborús nemi erőszakról? Milyen forrásaik maradtak meg? Hogyan emlékszik a kollektív emlékezet a fájdalmas múltra? Milyen elhallgatásokkal kell szembenézni?

A művészettörténeti előadások edukációs céllal, nagyobb merítésben foglalkozna a vizuális reprezentáció kérdéseivel, tekintve, hogy a képtörténetben igen eltérő nézőpontú, a tabusítás miatt pedig leginkább áttételes megfogalmazásokkal találkozhatunk. Áttekinti a háborúkban megerőszakolt nők ábrázolási típusait a történeti előzményektől (hagyományos hősies ábrázolások az ókortól a barokkig) a boszniai háborúba küldött hadi-rajzolók munkájáig, továbbá az alávetettség, megalázottság, erőszak ikonográfiai sémáit. Számba veszi továbbá az áldozat nézőpontjából készült ábrázolásokat, illetve a kortárs, konceptuális vagy több nézőpontot érvényesítő ábrázolásokat. Az emlékezeti művek, emlékművek, emlékhelyek témáit a tradicionális, patetikus-allegorikus, vagy narratív módon megfogalmazó emlékművek mellett a más áldozati csoportok korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművein keresztül mutatná be.

A meghívott szakemberek előadása után a hallgatói kérdésekre válaszolnak.

TERVEZETT IDŐPONTOK ÉS ELŐADÁSOK

I. 2020. szeptember 17.

Bevezető az előadássorozathoz


Pető Andrea (CEU)

Népessy Noémi (BTM)

Előadások
 

B. Szabó János: Normakövetés, normaszegés, erőszak a kultúrák mezsgyéjén – mongolok, tatárok Magyarországon

Fedeles Tamás: „A katonák kedvük szerint megbecstelenítették”– A nők elleni erőszak a késő középkori Magyarországon

B. Nagy Anikó: Orcádra fordítom ruhádnak alját – A nők elleni erőszak ikonográfiai típusai az ókortól napjainkig

Moderál: Kenyeres István (BFL)

RÉSZLETEK >

II. 2020. október 1.

Előadások
 

Fónagy Zoltán: Megakad a toll, hallgatást parancsol az illem – A nők elleni erőszak elbeszélése és elhallgatása 1848–49 történetében

András Edit: A köztér mint a szimbolikus politika és az emlékezet színtere

Moderál: Mélyi József

III. 2020. október 15.

Előadások
 

Svégel Fanni: Nemi erőszak az első világháborúban: felmerülő kérdések, lehetséges források

Leposa Zsóka: Nemi szerepek a köztéri emlékműveken a 19. századtól a világháborús emlékművekig

Moderál: Róka Enikő

IV. 2020. november 5.

Előadások
 

Pető Andrea: Második világháborús nemi erőszak története

Turai Hedvig: Ellenemlékművek, hiányemlékművek, efemer emlékművek. Korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművek

Moderál: András Edit

V. 2020. november 12.

Előadások
 

Lator Anna: “Azt mondták, nagyon szeretnék látni, ahogy növekednek bennünk a gyerekeik.” Nemi erőszak a délszláv háborúban

Bagi Judit: “Azt mondták azért erőszakolnak meg, hogy lássák, vajon a tuszi nők is olyanok-e mint a hutu nők.” Nemi erőszak az 1994-es ruandai népirtás során

Mélyi József: A háborúkban megerőszakolt nők emlékművei (Balkán, Afrika, Ázsia)

Moderál: Pető Andrea

RÉSZLETEK >

VI. 2020. december 3.

Előadások
 

Mélyi József: Német kezdeményes a háborúkban megerőszakolt nők emlékművére és kapcsolatos viták

Kerekasztal beszélgetés:

Kié a köztér? Kortárs művészet és „public art”; konfliktusok a köztérben, művészeti intervenciók, szobordöntések

www.elhallgatva.hu