Elképzelések egy fiktív akadémiáról

A Magyar Képzőművészeti Egyetem tisztelettel meghívja Önt az

Elképzelések egy fiktív akadémiáról

című kiállításának megnyitójára, 2006. november 28-án, 19 órára

Bevezetőt mond: Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora
Kurátor: Lázár Eszter
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.

Művészek

Copenhagen Free University (DK)
Future Academy (UK) - Clémentine Deliss együttműködésben a Future Academy tagjaival 2003-2006
Christian Jankowski(D)
Roman Dziadkiewicz / Agata Dutkowska, Zorka Wollny (Pl)
Mischa Kuball és a HFG Karlsruhe hallgatói (D) együttműködésben a Bratislavai Képző- és Iparművészeti, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóival
Lendvai Ádám (H)
Michal Moravčik (SK)
Arturas Raila (LT)
Veszely Beata (H)

A kiállításhoz kapcsolódó programok

2006. november 29. 10.00 Christian Jankowski előadás (helyszín: Barcsay terem)

2006. november 29. 17.00 : Roman Dziadkiewicz előadása, valamint a Krakkói Képzőművészeti Egyetem a kiállításhoz kapcsolódó videó programja (bemutatja: Wojtek Doroszuk)

2006. november 30. 17.00 : Future Academy: Clémentine Deliss (igazgató) Steven Mykietyn és Jana Lipta

2006. december 4 - 5 : workshop Mischa Kuball vezetésével a HFG Karlsruhe, a Magyar és a Bratislavai Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak részvételével

2006. december 4. 19.00 Videovetítés a HFG Karlsruhe hallgatóinak munkáiból

Helyszín: Szimpla Mozi

A kiállítás megtekinthető: 2007. január 10-ig. H-P: 10.00 - 18.00, Szo: 10.00 - 13.00
A kiállítás 2006. december 22-től 2007. január 3-ig zárva tart.

partnerek
Képző- és Iparművészeti Akadémia, Bratislava, Jan Matejko Képzőművészeti Akadémia, Krakkó

Elképzelések egy fiktív akadémiáról*
kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
2006. november 29 - 2007. január 10.

"Napjainkban a művészeti akadémiáknál megfigyelhető változás leginkább a hallgatói összetételben figyelhető meg."- írja Clémentine Deliss, a Jövő Akadémia (Future Academy) alapítója. Emellett, mind a mai napig a művészeti oktatásra specializálódott állami egyetemek szerkezeti felépítésükben is régmúltra visszavezethető hagyománya is meghatározó tényező.

Az Elképzelések egy fiktív akadémiáról című nemzetközi kiállítás alternatívákat (módszereket, lehetőségeket, elképzeléseket) keres a művészeti akadémia / egyetem eredeti jelentésének kortárs alkalmazására. Azt vizsgálja, hogy hogyan változott ez meg napjainkra, és milyen feladatot kell egy művészeti akadémiának ma felvállalnia.
A bemutatott munkák és a programhoz kapcsolódó workshop a művészeti intézményrendszer és az oktatás eltérő módszertani megközelítéseit mutatják be. Úgy reflektálnak a jelenlegi körülmények sajátosságaira, hogy vagy az intézményhez (az intézmény épületéhez) kötődő tradíciókból, ideológiákból és sok tekintetben tradicionális strukturális felépítésből indulnak ki, vagy konkrét helyszínhez nem kapcsolódó, kreditekkel nem mérhető interdiszciplináris tartalmakkal telített megoldásokat keresnek a tudás produktumot (knowledge product) a formai (form product) elé helyezve.
A kiállítás arra a kérdésre is válaszokat keres, hogy az akadémiának, mint speciális kulturális intézménynek, milyen kapcsolata lehet a művészekkel és a közönséggel, és mi a jelentősége ma ezeknek a relációknak. Hogyan változott meg ez a kapcsolat az elmúlt évtizedekben, és hogyan kell újradefiniálni azokat a jövő számára? Kell-e egy felsőfokú oktatási intézménynek a kortárs művészeti diskurzusban szerepet vállalnia, vagy szigorúan egy oktatási intézmény funkcióját kell betöltenie?
Az akadémia a művészet tanításának és elsajátításának hivatalosan akkreditált intézménye, bár még mindig nem született meg a megnyugtató válasz arra a kérdésre, hogy tényleg lehet-e a művészetet intézményes keretek között oktatni.
A művészeti kutatások jelentős hányadának az egyetemek adnak otthont. Ennek függvényében az egyetem működése hasonló funkciót tölt be, mint a kereskedelmi körforgásba bekerült művek esetében egy galéria. Az akadémia amellett, hogy az oktatás helyszíne, egyben az alkotás (műterem), és a produktum bemutatásának is a helye (mint a munkákat kiállító galéria). A legtöbb esetben pedig jelentős gyűjteménynek otthont adó múzeum is. A művészet intézményes hálózatában az egyetem a fenti funkciókat egységesítő speciális helyszínként is értelmezhető.**
Az elmúlt években a nemzetközi művészeti szcénában számos kezdeményezés született azzal a céllal, hogy a művészet és annak oktatása, a kiállítási helyszín és az iskola kapcsolatát elemezzék, érzékeltetve a művészeti oktatás és az edukációs szempontból is fontos művészeti megnyilvánulások élő kapcsolatának igényét. A nomád biennálé szisztémájában működő Manifesta fő szervezői az idei évben (Manifesta 6), olyan kurátorokat választottak, akik egy nemzetközi "fluid" iskola felállítását tűzték ki célul (a program különböző lokális és nemzetközi, kulturális és politikai konfliktusok és kommunikációs hiátusok következésben nem tudott megvalósulni). Az sem véletlen, hogy a 2007-ben megrendezésre kerülő kasseli 12. Documenta is arra vállalkozott, hogy az oktatás tematikája köré szervezze egyik soron következő grandiózus nemzetközi programját.

Az "Elképzelések egy fiktív akadémiáról" ha úgy tetszik, a másik oldalról közelíti meg a jelenséget: a művészeti terek és platformok, a működési mechanizmusok ismeretében az egyetem újradefiniálja magának a művészeti oktatásnak a kortárs mibenlétét.
Egy elképzelt akadémia kontextusában a kiállítást inkább kérdésfeltevésnek, mint határozott válasznak kell tekintenünk. Az ötletek "ideális", az életben is működőképes kombinációja az egyetem keretein túlmutató adminisztratív szabályozás, a különböző érdeklődésű hallgatók és az eltérő igényű művészetet "fogyasztó" közönség miatt csak egy időszakosan felállított, fiktív intézmény lehet.

* Az akadémia szó egy ókori olajfa-liget neve, melyben Platón iskolája működött. Egyik jelentése ma is iskola: művészeti, katonai, vagy speciális szakképző intézet. Másik jelentése a 17. század óta terjedt el: meghatározott alapelveket elfogadó értelmiségi társaság. Ennek megfelelően alakultak festészeti, irodalmi akadémiák. Angolszász területeken az 'akadémia' kifejezés szélesebb értelmet nyert. Magában foglalja (a tudományos társaság mellett) az összes tudományos fokozattal (Ph.D.) rendelkező embert mint társadalmi csoportot is.
** Jan Verwoert: Lesson in Modesty - the open academy as a model