Képzőművész-tanár mesterképzési szak

A szakképzettség oklevélben szereplő

• magyar nyelvű megjelölése: okleveles képzőművész-tanár
• angol nyelvű megjelölése: Teacher of Fine Arts

A képzés célja a képzőművészeti mesterképzési szakokra alapozva olyan képzőművésztanárok képzése, akik

• felkészültek az egyetemes és magyar vizuális kultúrának a képzőművészetek és a vizuális kommunikáció területén folyó közvetítői hivatásra, e területen az oktatás és nevelés feladataira;
• ismereteiket, alkotói tapasztalataikat szakszerűen, a tantervi követelményeknek megfelelően képesek átadni (a rajz és képzőművészeti technikák, a művészettörténet és műelemzés, a művészeti és ábrázoló geometria, a képzőművészeti és vizuális technikai médiumok tantárgyak és az ezekkel megegyező tartalmú diszciplínák oktatásán keresztül) a művészeti szakképzésben, a felsőoktatásban, a közoktatásban, az alapfokú művészeti oktatási intézményekben, valamint a vizuális közművelés területén;
• vizuális művészeti, művészettudományi, művészettörténeti, pszichológiai és pedagógiai megalapozottságú kultúrájukra támaszkodva, a vizuális ábrázolás és kifejezés kortárs és történeti értékeinek birtokában képesek növendékeiket a megismerési, tanulási folyamatokban differenciáltan irányítani, az alkotói attitűdjükben orientálni, képzőművészeti tevékenységükben támogatni, kulturális, művészeti és közösségi személyiségfejlődésüket elősegíteni.

A képzés felkészít a tanári szakképzettségnek megfelelő pedagógiai vagy a szakterületen a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:

Szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeretek a mesterszakon, nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó szakterületi ismereteket foglalja magába, amelyek a tanári szakképzettség tekintetében az alapképzésre épülő vizuális és környezetkultúra tanár szakterületi ismereteivel azonos tudás megszerzését is biztosítja, továbbá:

• az egyetemes képzőművészet kifejezési eszközeit, lehetőségeit;
• a különböző térábrázolási rendszereket, konvenciókat és azok történetét;
• a képzőművészetben használható anyagokat és technikákat;
• a képzőművészeti technikákkal, anyagokkal és színekkel elérhető hatásokat;
• az összehasonlító elemzési módszereket, eszközöket.

 Szakmódszertani ismeretek:

• a képzőművészet-oktatás történeti háttere, nevelésfilozófiai sajátosságai;
• a művészeti nevelés pedagógiai alapelvei és általános módszerei;
• a művészeti képzés elméleti és gyakorlati, szakmódszertani ismeretanyaga;
• a vizuális technikai médiumok és azok alkotói és oktatási lehetőségei;
• a szemléltető eszközök és azok módszertani lehetőségei;
• az oktatási célú kutatás, anyaggyűjtés és alkotás sajátos követelményei a vizuális kultúra területén;
• a mesterképzésben elsajátított szakterületi ismeretek pedagógiai alkalmazása;
• a művészeti oktatás és nevelés helye, szerepe, módszerei stb. a Nemzeti Alaptanterv művészetek műveltségi terület nevelési-oktatási feladatainak, valamint a korszerű kutatások fényében;
• a művészeti nevelés és a személyiségfejlesztés kapcsolata, valamint a képzőművészet oktatásban és nevelésben történő alkalmazási lehetőségei, módszerei;
• felkészülés a tehetséggondozásra, a professzionális képzőművészi pályára történő előkészítésre, valamint a kiemelkedő művészi tehetségek egyéni kibontakoztatásának feladataira.

Sajátos kompetenciák:

• a tanult művészeti ismeretek átadásának képessége;
• jó együttműködő és kommunikációs képesség;
• kreativitás, a művészetek és a képzőművészet iránti elkötelezettség;
• képzőművészeti alkotói gyakorlat.

8.3. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek:

A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek:

• A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete.
• A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei.
• Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése.
• A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési értékelési módok.
• A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása.

A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.