Képzőművész mesterképzési szak

1. A mesterképzési szak megnevezése: képzőművész (Fine Arts)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- szakképzettség: okleveles képzőművész
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: (Fine Artist)

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a képzőművészet, a tárgyalkotás, a kerámiatervezés, az üvegtervezés, a fémművesség, a textiltervezés, a formatervezés, az építőművészet, az animáció, a fotográfia, a média design, a tervezőgrafika, a design- és művészetelmélet, a kézműves tárgykultúra, a képalkotás, a környezetkultúra, a látványtervezés, a mozgókép, a designkultúra alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan autonóm vizuális művészek képzése, akik a képzőművészet eszközeit, technikáit variábilisan használják, hangsúlyosan a jelenre értelmező, kritikai attitűddel reagálnak, adott esetben a képzőművészet területétől távol eső diszciplínákat is integrálva művészeti tevékenységükbe, kutatásukba. Kreatív módszertani metódusok kialakításával képessé válnak arra, hogy a vizuális koncepció megvalósulásakor az anyag, illetve a kifejezőeszköz megválasztása már magát a szakmai tartalmat, a látásmódot támassza alá, továbbá a tudatos alkotói folyamatok gyakorlásával arra, hogy a képzőművészeti alkotás szilárd keretei között műként, művé formálódva mutatkozzanak meg a képzőművészeti praxis irracionális mozzanatai, az ösztönös beleérzés, az inspiráció. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A képzőművész
a) tudása
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik, a korábbi korok képzőművészeti folyamatairól, stíluskorszakairól, műfajairól és irányzatairól és a jelentős európai kortárs képzőművészeti koncepciókról. Ezt a tudását a képzőművészet területén végzett alkotói tevékenységek alapjaként használja.
- Ismeri az európai művészet elméleti vonatkozásait, viszonyát a globális művészeti hagyományokhoz és trendekhez.
- Ismeri és magas szinten, autonóm módon alkalmazza a képzőművészet fontosabb technikáit, anyagait, kifejezési eszközeit és módjait.
- Transzdiszciplináris szemlélete alapján tisztában van azzal, hogy a képzőművészet mely területén, milyen eszközrendszerrel képes magát a leginkább kifejezni, képzőművészeti elképzeléseit megvalósítani.
- Magas szinten ismeri a művészeti kutatási módszereket. Ismeri és alkalmazza a képzőművészeti, művészettörténeti, művészetelméleti kutatás, forrásgyűjtés, analógiák keresésére szolgáló módszereket.
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik egy adott alkotói gyakorlat eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének felismerésével kapcsolatos szempontrendszerről.
- Ismeri a képzőművészetben megjelenő különböző technikákat (rajzi, festészeti, grafikai, szobrászati, installációs módszerek, mediális technikák, eljárások és anyaghasználat), tudatosan választja és alkalmazza azt, ami ezek eszköztárából saját művészeti alkotómunkája számára megfelelőnek tart.
- Ismeri az európai összművészeti jelenségek történeti előzményeit, ezek viszonyát a kortárs művészeti jelenségekhez.
- Tisztában van a 21. századi normáknak és szokásoknak megfelelő etikai és szerzői jogi kérdésekkel.

b) képességei
- Képes a képzőművészeti, alkotói gyakorlata során önálló, tudatos és kreatív munkára, az európai képzőművészeti hagyományokból fakadó művészi problémák, kérdések megragadására, melyekre műveiben egyéni és eredeti módon reagál.
- A tanulmányai során szerzett tapasztalataira támaszkodva képes a vizuális művészetek értő befogadására, saját alkotásainak létrehozása során épít a mindenkori kortárs tendenciákkal kialakított tudatos viszonyára.
- A művészeti kutatási módszereket képes önálló alkotómunkája részeként alkalmazni.
- Képzőművészeti elképzeléseinek megvalósításához, műveinek megjelenítéséhez magas színvonalon alkalmazza a tradicionális eszközök mellett az új technológiák megfelelően kiválasztott körét.
- Hatékonyan, egyéni módon képes használni a képzőművészeti tevékenysége alapjául szolgáló technikákat, módszereket, az európai hagyományból eredőket és az eltérő hagyományból fakadókat egyaránt.
- Képes teremtő módon alkalmazni az európai tradíció rajzi ábrázolási módjainak és kifejezőeszközeinek terén megszerzett tudását.
- Autonóm alkotói tevékenységében képes használni a festészet, szobrászat, grafika, fotó, installációs művészet, szcenográfia, intermédia művészeti eszköztárát, technikáit, melyek közül autonóm művészi döntéssel választja ki a számára legmegfelelőbbet.
- Képes komplex képzőművészeti projektek átgondolt tervezésére és megvalósítására, az alkotói folyamat anyagi természetű feltételeinek pontos felmérésére alapozva.
- Képes felmérni, hogy alkotásai többféle esztétikai konvenció és eltérő etikai szabályok szerint is megítélhetők, és ezt alkotómunkája során figyelembe veszi.

c) attitűdje
- Törekszik arra, hogy a megértett hazai és nemzetközi képzőművészeti, alkotói módszertani folyamatok felhasználásával önállóan hozzon létre alkotásokat.
- Komplex ismereteire támaszkodva kritikai megértéssel viszonyul a kortárs képzőművészeti alkotásokhoz.
- Nyitott az európai, és azon belül a magyar kortárs képzőművészeti alkotások kifejezési eszközeire, módszereire, bátran használ kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.
- Nyitott a társművészetek és minden olyan szakterület felé, melyek gazdagítják és adekváttá tehetik képzőművészeti elképzeléseinek megjelenítését. Ebben az együttműködésben megvalósuló alkotómunkában konstruktív, hatékony kommunikációra képes.
- Szem előtt tartja a kortárs képzőművészet társadalmi beágyazottságát, alkotásaival érzékenyen reflektál a társadalmi kihívásokra. A magyar művészet nemzetközi hírnevét értő módon terjeszti, mind a szakmai, mind a szélesebb közönség számára.
- Szakmája etikai normái iránt elkötelezett és azokat betartja.

d) autonómiája és felelőssége
- Szakmai orientációja kialakult; kultúrkörének és az európai tradíciónak ötvözetéből önálló eszmeiségű vizuális műveket alkot.
- Önállóan tervez munkákat és részt vesz projektekben, valamint folyamatosan szerepel kiállításokon.
- Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.
- Tisztában van vele, hogy képzőművészként közéleti szerepet vállal, szűkebb és tágabb közösségekre hatással van.
- Képzőművészi munkásságáról szóban és írásban is felelősségteljesen kommunikál.
- Felelősséget érez a vizuális kultúrát fogyasztók véleményének formálásában.

9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- műtermi munka (képzőművészeti alkotómunka) 55-69 kredit,
- szabadkézi rajz, képi és plasztikai ábrázolás 18-30 kredit,
- szakmai elmélet 5-7 kredit,
- művészetelmélet 10-14 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés a különböző kultúrkörökből érkező külföldi hallgatók részvételével angol nyelven is indítható.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit szakmai ismeret, mely állhat műtermi munkából, képzőművészeti alkotómunkából, szabadkézi rajzból vagy szakmai elméleti ismeretekből a művészettörténet és művészetelmélet területeiről.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai során megszerzett szakmai ismeretek alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.