bezárás

Alkotó elemzés

Kód:

IMALE

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Intermédia Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
4K 34K 34K 34K 3

 

Alkotó elemzés I.

Alkotó elemzés I. A tantárgy címe: Alkotó elemzés I. (interpretáció és alkotás)
A tantárgy rövidített címe: Műelemzés
Tantárgykódja: IMALE
Felelős tanszéke: Intermédia
Oktatója: KissPál Szabolcs
Melyik tantárgycsoportba sorolt: kötelezően előírt
Képzési idő szemeszterekben: 2
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 1-2
Képzési idő hetente: 4 óra + konzultáció
Tanulmányi szint: alapképzési modul
Tanórák száma összesen: 108
A tantárgy kredit értéke: 3
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények:
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): gyakorlati jegy
Tanulmányi követelmények: A kurzus önálló, kiscsoportos munkára ösztönző, a műalkotások megértését és elemzését az alkotói oldal felől közelítő jellege miatt követelmény lehet úgy az önálló, adott témához kapcsolódó mű, mind az önálló elemzés, beszámoló, dolgozat készítése illetve akár ezek együttese is.
Az ismeretek ellenőrzésének módja: Szemeszterenként kettő - öt önálló feladat, írásbeli vagy szóbeli beszámoló.
Az osztályzat kialakításának módja: A vállalt feladatok végrehajtásának minősége, órai munka illetve teszt alapján.
Vizsgakövetelmények:
Oktatási módszerek: Demonstráció, előadás, szemináriumi diskurzus, közös elemzés, spontán vita.
Javasolt tanulási módszerek: Csoportos felkészülés a szemeszterenként változó témákból, az ajánlott irodalom áttekintése, rendszeres feladatmegoldás az (önkéntesen vállalható) feladatoknál, folyamatos, aktív jelenlét és együttműködés az órákon és a feladatok kivetelezése során.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: 2-5 / szemeszter
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: egyszerű válasz e-mailben, gyűjtés, rövid dolgozat, esszé, írásos műelemzés, önálló felkészülésen alapuló előadás, beszámoló, projektterv (műhöz), önálló 2-3 fős csoportokban létrehozott műalkotás (az adott szemeszter tematikájának függvényében)
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgató művészet- és kultúrtörténeti ismereteinek illetve alkotástechnikai, módszertani és interpretációs készségeinek fejlesztése különös tekintettel a médiaművészetre. Az elemzés technikáinak és módszereinek átvitele az alkotási folyamatba.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): Az alkotó elemzés lényegét kreatív gyakorlatok és alkotásminták adják, melyek közös műtárgyelemzés, műhelymunka során illetve szerencsés esetben workshop-szerű formában valósulnak meg. Mivel bevezető jellegű foglalkozásról van szó, az adott szemeszterek tematikáját jelentős mértékben meghatározza az adott évfolyam hallgatóinak ismeretanyaga, érdeklődése, még inkább hiányosságai. Általánosságban: a kurzus azt vizsgálja, hogy mire jó a műelemzés, mit és hogyan ismerünk meg egy-egy művet elemezve s ezen ismeretek hogyan vezethetnek új művek létrehozásához. A kurzus során változó kérdésfelvetéseket használunk munkahipotézisként egy olyan szemlélet tudatosításához, mely a műből indul ki, mindenekelőtt a művet veszi figyelembe és célja, hogy a műhöz jusson el. Fontos annak felismerése, hogy a műalkotások megértése út lehet a megismerés felé, másként fogalmazva: a mualkotás a még nem ismert irányába nyitott kapu, melynek belátása éppúgy segítheti egy adott mű befogadását, mind új művek létrehozatalát. Általában a hallgatók előtt kevéssé ismert műformákkal foglalkozunk, a szemeszterek gyakran tematikusak, visszatérő elemekkel (médiaarcheológia, experimentális film, videóművészet, tudomány és művészet viszonya). A kurzus úgy az elemzést, mint az alkotást egy közösségi, diszkurzív folyamatnak felételezi, ennek érdekében a közös, csoportos munka meghatározó fontossággal bír.
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): Médiatörténeti Szöveggyűjtemény http://catalog.c3.hu/mediatortenet/
Beke László: Művészet/elmélet. BAE-Balassi Kiadó, Bp. 1994. (benne:) Az emlékezés szerepe a műalkotások interpretációjában., Az alkotó interpretációtól az interpretáció tagadásáig)
Moholy-Nagy László: Látás Mozgásban. Műcsarnok - Intermédia, 1996 Budapest Ivins, William M. Jr.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Budapest, Enciklopédia, 2001.
Svetlana Alpers: Hű képet alkotni. Corvina, Budapest, 2000
Jonathan Crary: A megfigyelő módszerei. Osiris, Budapest, 1999
Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980.
Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája. Tartóshullám - Belvedere, Bp.1990 v Bódy Gábor: Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában. Végtelen kép. Budapest, Pesti Szalon, 1996
Erdély Miklós: Mozgó jelentés. Zenei szervezés lehetősége a filmben. A filmről. Budapest, Balassi, 1995.
Beke László: MÉDIUM/ELMÉLET. Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám - Intermédia, 1997.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: Az Intermédia Tanszék eszközparkja.

 

Alkotó elemzés II.

Alkotó elemzés II. A tantárgy címe: Alkotó elemzés II. (interpretáció és alkotás)
A tantárgy rövidített címe: Műelemzés
Tantárgykódja: IMALE
Felelős tanszéke: Intermédia
Oktatója: KissPál Szabolcs
Melyik tantárgycsoportba sorolt: kötelezően előírt
Képzési idő szemeszterekben: 2
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 1-2
Képzési idő hetente: 4 óra + konzultáció
Tanulmányi szint: alapképzési modul
Tanórák száma összesen: 108
A tantárgy kredit értéke: 3
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények:  
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): gyakorlati jegy
Tanulmányi követelmények: A kurzus önálló, kiscsoportos munkára ösztönző, a műalkotások megértését és elemzését az alkotói oldal felől közelítő jellege miatt követelmény lehet úgy az önálló, adott témához kapcsolódó mű, mind az önálló elemzés, beszámoló, dolgozat készítése illetve akár ezek együttese is.
Az ismeretek ellenőrzésének módja: Szemeszterenként kettő - öt önálló feladat, írásbeli vagy szóbeli beszámoló.
Az osztályzat kialakításának módja: A vállalt feladatok végrehajtásának minősége, órai munka illetve teszt alapján.
Vizsgakövetelmények:  
Oktatási módszerek: Demonstráció, előadás, szemináriumi diskurzus, közös elemzés, spontán vita.
Javasolt tanulási módszerek: Csoportos felkészülés a szemeszterenként változó témákból, az ajánlott irodalom áttekintése, rendszeres feladatmegoldás az (önkéntesen vállalható) feladatoknál, folyamatos, aktív jelenlét és együttműködés az órákon és a feladatok kivetelezése során.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: 2-5 / szemeszter
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: egyszerű válasz e-mailben, gyűjtés, rövid dolgozat, esszé, írásos műelemzés, önálló felkészülésen alapuló előadás, beszámoló, projektterv (műhöz), önálló 2-3 fős csoportokban létrehozott műalkotás (az adott szemeszter tematikájának függvényében)
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgató művészet- és kultúrtörténeti ismereteinek illetve alkotástechnikai, módszertani és interpretációs készségeinek fejlesztése különös tekintettel a médiaművészetre. Az elemzés technikáinak és módszereinek átvitele az alkotási folyamatba.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): Az alkotó elemzés lényegét kreatív gyakorlatok és alkotásminták adják, melyek közös műtárgyelemzés, műhelymunka során illetve szerencsés esetben workshop-szerű formában valósulnak meg. Mivel bevezető jellegű foglalkozásról van szó, az adott szemeszterek tematikáját jelentős mértékben meghatározza az adott évfolyam hallgatóinak ismeretanyaga, érdeklődése, még inkább hiányosságai. Általánosságban: a kurzus azt vizsgálja, hogy mire jó a műelemzés, mit és hogyan ismerünk meg egy-egy művet elemezve s ezen ismeretek hogyan vezethetnek új művek létrehozásához. A kurzus során változó kérdésfelvetéseket használunk munkahipotézisként egy olyan szemlélet tudatosításához, mely a műből indul ki, mindenekelőtt a művet veszi figyelembe és célja, hogy a műhöz jusson el. Fontos annak felismerése, hogy a műalkotások megértése út lehet a megismerés felé, másként fogalmazva: a mualkotás a még nem ismert irányába nyitott kapu, melynek belátása éppúgy segítheti egy adott mű befogadását, mind új művek létrehozatalát. Általában a hallgatók előtt kevéssé ismert műformákkal foglalkozunk, a szemeszterek gyakran tematikusak, visszatérő elemekkel (médiaarcheológia, experimentális film, videóművészet, tudomány és művészet viszonya). A kurzus úgy az elemzést, mint az alkotást egy közösségi, diszkurzív folyamatnak felételezi, ennek érdekében a közös, csoportos munka meghatározó fontossággal bír.
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): Médiatörténeti Szöveggyűjtemény http://catalog.c3.hu/mediatortenet/
Beke László: Művészet/elmélet. BAE-Balassi Kiadó, Bp. 1994. (benne:) Az emlékezés szerepe a műalkotások interpretációjában., Az alkotó interpretációtól az interpretáció tagadásáig)
Moholy-Nagy László: Látás Mozgásban. Műcsarnok - Intermédia, 1996 Budapest Ivins, William M. Jr.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Budapest, Enciklopédia, 2001.
Svetlana Alpers: Hű képet alkotni. Corvina, Budapest, 2000
Jonathan Crary: A megfigyelő módszerei. Osiris, Budapest, 1999
Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980.
Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája. Tartóshullám - Belvedere, Bp.1990
Bódy Gábor: Jelentéstulajdonítások a kinematográfiában. Végtelen kép. Budapest, Pesti Szalon, 1996
Erdély Miklós: Mozgó jelentés. Zenei szervezés lehetősége a filmben. A filmről. Budapest, Balassi, 1995.
Beke László: MÉDIUM/ELMÉLET. Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám - Intermédia, 1997.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: Az Intermédia Tanszék eszközparkja.