bezárás

Esztétika - művészetelmélet propedeutika

Kód:

ELEMEP

Oktatás nyelve:

Magyar

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 22K 2

 

A tantárgy címe: Esztétikai - művészetelmélet, propedeutika
A tantárgy rövidített címe: Esztétika
Tantárgykódja: ELEMEP
Felelős tanszéke: Művészetelméleti
Oktatója: Kékesi Zoltán, Mélyi József, Varga Tünde
Melyik tantárgycsoportba sorolt: Kötelezően előirt: festőművész, grafikusművész, intermédia-művész, szobrászművész szak.
Kötelezően választható: alkalmazott látványtervezés.
Képzési idő szemeszterekben: 2 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 1. 2. szemeszter
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint: alapképzési modul
Tanórák száma összesen: 54 óra
A tantárgy kredit értéke:  2/félév
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: a félévek egymásra épülnek
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): kollokvium
Tanulmányi követelmények:  
Az ismeretek ellenőrzésének módja:

kollokvium

Az osztályzat kialakításának módja:

Előadás anyaga és kötelező forrásolvasmányok alapján

Vizsgakövetelmények:

Előadás anyaga és kötelező forrásolvasmányok ismerete

Oktatási módszerek: előadás
Javasolt tanulási módszerek: Az előadások anyaga a kapcsolódó háttéranyagokkal együtt a hallgatók rendelkezésére áll. A feladott kötelező irodalom mellett ezek teljes körű segítséget biztosítanak az ismeretek elsajátításához, illetve a vizsgára való. felkészüléshez.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: -
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: -
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatók esztétikai, művészetfilozófiai, valamint művészetelméleti ismereteinek megalapozása, illetve bővítése, mely során elsajátíthatják a hagyományos, valamint a kortárs művészetelméleti beszédmódok fogalmi eszköztárát. Továbbá a hallgatók jártasságot nyernek a művészeti diszkurzusokban, mely segítségével könnyebben reflektálhatnak saját alkotói tevékenységükre, illetve a hallgatók elméleti tájékozottsága elősegítheti az elmélet és gyakorlat közötti teremtő kölcsönhatás lehetőségét.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként):

A kurzus az esztétika – művészetelmélet lényeges kérdésköreit tárgyalja az antikvitástól napjainkig. A kurzus célja, hogy a hagyományos történeti elbeszélésmódok helyett témakörönként ismertesse az esztétikatörténet és művészetelmélet főbb kérdéseit, ezzel a teleologikus narratívától eltérően a történeti kérdéseket új megvilágításba helyezze. A kronologikus szempont annyiban érvényesül, amennyiben egyes kérdések történeti időhöz kötötten merülnek fel. Az egyes előadás-csoportok foglalkoznak a legmeghatározóbb szerzők elméleti alapfelvetései ismertetésével, valamint elemzik az egyes elméletek közötti különbségeket.

Propedeutika
Bevezetés az esztétikai fogalmakba (történeti áttekintés)
Bevezetés az esztétikai-művészeteméleti alapfogalmakba (kortárs diskurzusok alapfelvetései)

Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.):

ABRAMS, M. H.: Addisontól Kanttig: a modern esztétika és az irányadó művészet [1985] Ford. Mánfai Alice In. Jelenkor (1997 / 5., 40.) pp. 501-520.
ALBERTI, Leon Battista: A festészetről (1436) 3. rész (Ford. Hajnóczi Gábor, Balassi Kiadó, Bp. 1997)
ALMÁSI Miklós: Anti-esztétika (T-Twins Kiadó, Bp. 1992)
ALPERS, Svetlana: Bevezetés In. Hű képet alkotni: holland művészet a XVII. században [1983] (Corvina, Egyetemi Könyvtár-sorozat, Bp. 2000)
BARTHES, Roland: A szerző halála 1968 In. A szöveg öröme (Osiris, Bp. 1996)
BATTEUX, Charles: Értekezés a szépművészetekről – avagy miképpen vezethetők vissza egy és ugyanazon elvre. In. Janus, Horányi Özséb (szerk.) (1987 / IV. 1., Pécs) 42. o.
BAXANDALL, Michael: Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet (Corvina, Pantheon-sorozat, Bp. 1986)
BELTING, Hans: A művészettörténet vége és napjaink kultúrája [1985/2002] In. A művészettörténet vége (Atlantisz, Bp. 2006) (Elektronikus formában: http://mek.niif.hu/01600/01654/01654.htm#2
BELTING, Hans: Utószók a művészethez – vagy a művészettörténethez? [1992] In. A művészettörténet vége (Atlantisz, Bp. 2006)
BENJAMIN, Walter: A mimetikus képességről. Ford. Szabó Csaba In. W. Benjamin: A szirének hallgatása. Válogatott írások (Osiris, Bp. 2001) pp. 64-68.
BENJAMIN, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában In. Kommentár és prófécia (Gondolat, Bp. 1969) (Elektronikus formában: http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/benjamin_sokszorosit.htm, http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/benjamin.htm, http://www.aura.c3.hu/walter_benjamin.html (Újrafordított változat)
BLUMENBERG, Hans: A természet utánzása, In. Bacsó Béla (Szerk.): Kép, fenomén, valóság (Kijárat Kiadó, Bp. 1997)
(Elektronikus formában: http://www.btk.pte.hu/tanszekek/esztetika/antik2/blumenberg.doc) (I.-II. és utolsó rész)
BOLZ, Norbert: A marketing mint művészet. Mit tanulhatunk Jeff Koonstól? In. Balkon (1998 / 07-08.) (Elektronikus formában: http://www.c3.hu/scripta/balkon/98/0708/03bolz.htm)
BOURDIEU, Pierre: A tiszta esztétika történeti genezise. Ford. Varga Zoltán In. HÁZAS Nikoletta (Szerk.): Változó művészetfogalom – kortárs frankofón művészetelméleti tanulmányok (Kijárat Kiadó, Bp. 2001) pp. 95-106.
BOURRIAUD, Nicolas: Relációesztétika [1998] Ford. Pálfi Judit-Pinczés Bálint (Műcsanok, Bp. 2007)
DANTO, Arthur C.: A remekművek és a múzeum In. Magyar Lettre (1995. tél, 19. szám) (Elektronikus formában: http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre19/danto.htm)
DUCHAMP, Marcel: A teremtő aktus 1957 (Elektronikus formában: http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/duchamp.htm)
ELIOT, Thomas. S.: Hagyomány és egyéniség, 1919 In. T. S. Eliot: Káosz a rendben (Gondolat, Bp. 1981); BÓKAY A.-VILCSEK B. (Szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény (Osiris, Bp. 1998) pp. 331-337.
GADAMER, Hans-Georg: A művészetfogalom változása In. NAGY Edina (Szerk.): A kép a médiaművészet korában – válogatás kortárs német esztétikai, médiaelméleti és művészettörténeti írásokból (L’Harmattan, Bp. 2005)
GOETHE, Johann Wolfgang von: A természet egyszerű utánzása. 1789 In. Johann Wolfgang von Goethe: Antik és modern (Gondolat, Bp. 1981) pp. 139-142.
GOETHE, Johann Wolfgang von: Művészet és kézművesség In. Irodalmi és művészeti írások (Szerk. Pók Lajos, Európa Könyvkiadó, Bp. 1985)
GREENBERG, Clement: Avantgárd és giccs. 1939 In. JÓZSA Péter (Szerk.): Művészetszociológia (Gondolat Kiadó, Bp. 1978) pp. 93-103.; vagy In. S. NAGY Katalin (Szerk.): Művészetszociológia-szöveggyűjtemény (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1993)
GYÖRGY Péter: A Kalinyingrád-paradigma (Magvető Könyvkiadó, Bp. 2009)
HAZLITT, William: Az eredetiségről 1830 In. PÉTER Ágnes (Vál. és szerk.): Az angol romantika. Esszék, naplók, levelek (Kijárat Kiadó, Bp. 2003)
HEIDEGGER, Martin: A műalkotás eredete. (Európai Könyvkiadó, Bp. 1988)
JAUSS JAUß, Hans Robert: Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és katharszisz alaptapasztalatai Ford. Kulcsár-Szabó Zoltán In. BABARCZY E.-DOMOKOS M.-SZEGEDY-MASZÁK M. (Szerk.): Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika (Osiris, Bp. 1997) pp. 158-178.
KANT, Immanuel a zseni-fogalmáról (46§ -50§), illetve a szépművészetek felosztásáról (51.§-54.§) In. Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája (Ford. Papp Zoltán, Ictus, Szeged, 1997)
KRISTELLER, Paul Oskar: The Modern System of Art: A Study in the History of Aesthetics I-II. Journal of the History of Ideas 12 1951, 4. pp. 496-527. és 13 1952, 1. pp. 17-46., magyarul: A művészetek modern rendszere (részlet) in. Vulgo, 2003 / 1., elektronikus formában: http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html)
LEONARDO da Vinci: A művészetek versengése In. A festészetről. (Ford. Gulyás Dénes, Lectum, Szeged, 2005) pp. 5-32.
MORITZ, Karl-Philipp: Az önmagában kiteljesedett fogalmáról 1785. Ford. Kerber Zoltán. In. Janus, Horányi Özséb (szerk.) 1987 / IV. 1., Pécs, pp. 68-72.
PLATÓN az utánzás feladatáról (3. könyv) és a barlanghasonlat (7. könyv), Az állam. In Platón összes művei I-III., (Európa, Bp. 1984; Gondolat, Bp. 1988 stb., elektronikus formában: http://mek.niif.hu/03600/03629/03629.htm)
POUSSIN, Nicolas: Megfigyelések a festészetről In. MAROSI E. (Ford., szerk.): Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Művészet és elmélet-sorozat (Corvina, Bp. 1976) pp. 185-187.
RANCIERE, Jacques: Esztétika és politika [2000] (Műcsarnok, Bp. 2009) pp. 16-29.
TATARKIEWICZ, Wladyslaw: Az esztétika alapfogalmai (Ford. Sajó Sándor, Kossuth Kiadó, Bp. 2006)
VARCHI, Benedetto: Beszélgetés, hogy melyik művészet az előbbre valóbb és nemesebb illetve miben hasonlóak és miben különbözőek a költők és a festők. In. MAROSI E. (Ford., szerk.): Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Művészet és elmélet-sorozat (Corvina, Bp. 1976) pp. 151-154.
WARNKE, Martin: Bevezetés In. Udvari művészek - A modern művész előtörténetéhez [1985] Ford. Havas Lujza (Enciklopédia Kiadó, Bp. 1998)
WILLIAMS, Raymond: A kultúra elemzése In. WESSELY Anna (Szerk.): A kultúra szociológiája (Osiris, Bp. 1998)
R. WITTKOWER –M. WITTKOWER: A szaturnusz jegyében. A művész személyisége az ókortól a francia forradalomig (Osiris, Bp. 1999)
YOUNG, Edward: Gondolatok az eredeti alkotásról (részletek). In. PÉTER Ágnes (Vál. és szerk.): Az angol romantika. Esszék, naplók, levelek. (Kijárat Kiadó, Bp. 2003) pp. 65-79.

Idegennyelvű szakirodalom
BARTHES, Roland: The Reality Effect 1968, The Novel: Anthology from 1900-2000 (Blackwell, 2006)
Bourdieu Pierre and Erec R. Koch The Invention of the Artist's Life Yale French Studies, No. 73, Everyday Life (1987), pp. 75-103
SHIFF Richard Shiff The Original, the Imitation, the Copy, and the Spontaneous Classic: Theory and Painting in Nineteenth-Century France Yale French Studies, No. 66, The Anxiety of Anticipation (1984), pp. 27-54
Nesbit Molly, What Was an Author? Author(s): Yale French Studies, No. 73, Everyday Life (1987), pp. 229-257
Rose, Mark (2005)'Technology and Copyright in 1735: The Engraver's Act',The Information Society,21:1,63 — 66
SHINER, Larry: The Invention of Art: A Cultural History (University of Chicago Press, 2001)

Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: -