Építészettörténet
Kód:
ELÉPI
Oktatás nyelve:
Magyar
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 | ||||||||||||
| A tantárgy címe: | Építészettörténet |
| A tantárgy rövidített címe: | Építészet |
| Tantárgykódja: | ELÉPI |
| Felelős tanszéke: | Művészetelméleti |
| Oktatója: | Sólymos Sándor |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | Kötelezően választható általános műveltségi ismeretek. |
| Képzési idő szemeszterekben: | 4 |
| Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat?: | 3., 4., 5., 6. szemeszter |
| Képzési idő hetente: | 2 óra |
| Tanulmányi szint: | Alapképzési modul |
| Tanórák száma összesen: | 102 óra |
| A tantárgy kredit értéke: | 2/félév |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | Az első szemeszternél művészettörténet 2., a többi szemeszter egymásra épül. |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | Kollokvium |
| Tanulmányi követelmények: | Előadások látogatása, létszámellenőrzéskor aláírás. |
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | Félév végi vizsga |
| Az osztályzat kialakításának módja: | Szóbeli felelet, oktató általi értékelése. |
| Vizsgakövetelmények: | - |
| Oktatási módszerek: | PowerPoint vetített képes előadás, beillesztett filmrészletek, szóbeli szöveges ismertetők, kommentárok. |
| Javasolt tanulási módszerek: | Az előadások látogatása, a szemeszterenként elérhető jegyzet és a megadott irodalom feldolgozása. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | - |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | Erasmus ösztöndíjjal való külföldi tartózkodás alatt készített digitális képeket a félév teljesítésekor beszámítunk. |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | Általános műveltség, tárgyi ismeretek megszerzése és módszertani ismeretek kreatív elsajátítása. |
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): | I. szemeszter Célunk az első szemeszterben az építés és az építészet fogalmi különbségeinek definiálása és megkülönböztetése. Ezek után kronologikus stúdiumokba kezdünk. A prehistorikum korszakai; a neolitikum, bronzkor és vaskor után a folyam menti kultúrák változatait tekintjük át. A mezopotámiai és egyiptomi birodalomszerveződések okait és változatait elemezzük. Megvizsgáljuk a praktikus célokat szolgáló építészet, a kultuszok és vallások, majd a stratégia és a védelem építészeti példáit. Összevetjük a folyam menti kultúrák és a szigetek közt hajózó vagy steppeken nomadizáló kultúrák gondolkodásmódját. Ezután szisztematikus fejezetekben dolgozzuk fel a kréta-mükénéi a görög és a római építészet történeti és regionális anyagát. Elemezzük a gyarmati terjeszkedés, a centrum-periféria rendszerek és a civilizációs előremenekülés stratégiájának okait és máig ható kódolt következményeit. A birodalmi mintákban való gondolkodás gravitáló szabályosságait és veszélyeit is elemezzük. II. szemeszter A második szemeszterben azokat a regionális kulturális változatokat elemezzük először (népvándorlás kori, korai keresztény, bizánci, és mohamedán építészet), melyek révén áttekinthető az, az építészeti mintakészlet, melynek szintéziseként a romenesque civilizáció és retrospektív szemlélet egyszer csak érvényét veszti és a 12-14. Század körül regionális változatokban megszületik a gótika. Fontos szempont a 6.-14.-századi Európa ismertetése közben, előre jelezni, hogy miért válik majd a 19. századi művészeti historizmus számára hivatkozások kimeríthetetlen tárházává a középkor. A szemeszter végén négy előadásban tekintjük át a humanizmus és a reneszánsz művészet és építészet szintetikus látásmódját, amelynek révén igyekszik a középkori és az antik értékvilág mintáinak komplementer halmazát létrehozni. Az itáliai reneszánsz terjedését is megvizsgáljuk a francia, német és közép-európai illusztrációkon túl skandináv, orosz és egzotikus gyarmati mintákat is bemutatunk. III. szemeszter A harmadik építészettörténeti szemeszter a barokk korral kezdődik. A bevezetőben értelmezzük azt a civilizációs traumát, amit a török európai jelenléte majd a reformáció terjedése okoz az egyetemes római egyház (a római katolicizmus) számára. A rekatolizációs küldetéstudat, már velejéig modern civilizációs stratégiai minta, ami a reconquistával kezdődik, de az örökösödési háborúkon át a gyarmatbirodalmak megszerveződéséig és az európai abszolutizmus(ok)ig futó ívet mutat fel. Ekkor definiálható a rendre megújuló és egyre radikalizálódó modernizációs kényszer. A barokk építészet elemzése után a felvilágosodás szellemi mozgalmainak okairól és terjedéséről beszélünk. A rokokó és a klasszicizmus határán egy szemléleti és egy generációs váltás van, mely megalapozza a 19. Századi historicizmust és akadémizmust, A história és a historicizmus fogalmi és értéktermészetű összefüggéseit tisztázni nagyon fontos pedagógiai célja ennek a szemeszternek. IV. szemeszter A negyedik történeti szemeszter egészében a 20. Század építészetének kronologikus és regionális áttekintését célozza. Az amerikai kontinensen megjelenő mérnöki és építészeti mozgalmak H. L. Sullivan (Chicago School) és a post-sullivanesque Frank Lloyd Wrigth munkássága szinte hiszterizálja 1911-ben az európai építészeti haladás érdekeltjeit. Innen vezethető le a Deutscher Werkbund, a Bauhaus, a De Stijl és a német expresszionizmus építészete. Részletesen áttekintjük a francia, olasz, német, holland, angol, skandináv avantgárdok építészetét, az USA és Japán különös modernizációs stratégiáit, valamint a türelmetlen modernizáció emberellenes megnyilvánulásait az etetizált diktatúrák (nemzeti szocialista, fasiszta, és kommunista változatok) államszocializmusainak építészeti kánonjait, ezeknek a hazai építészetre gyakorolt hatásait. A szemeszter végén a CIAM, a késő-modern, és a pop építészetet, majd a posztmodern okait és következményeit elemezzük. |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): | Ajánlott irodalom: I. szemeszter Sólymos Sándor: 52 építészeti előadás I. Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I. köt. (a vonatkozó részek) Hajnóczi J. Gyula: Az építészet története, Ókor I. Keleti és Átmeneti kultúrák Hajnóczi J. Gyula: Az építészet története, Ókor II. Klasszikus kultúrák Wilfried Koch: Építészeti stílusok (a vonatkozó részek) Werner Müller, Gunther Vogel: SH atlasz, Építőművészet (a vonatkozó részek) Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet (a vonatkozó részek) II. szemeszter Sólymos Sándor: 52 építészeti előadás II. Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. köt. (a vonatkozó részek) Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története (a vonatkozó részek) Cs. Tompos Erzsébet: Az építészet története, Középkor I. A bizánci és az iszlám ép. Zádor Mihály, Sódor Alajos: Az építészet története, Középkor II. Romanika, gótika B. Szűcs Margit: Az építészet története, Újkor, Reneszánsz Rados Jenő: Magyar építészettörténet (a vonatkozó részek) Sisa József, Dora Wiebenson: Magyarország építészetének története (a v. részek) Wilfried Koch: Építészeti stílusok (a vonatkozó részek) Werner Müller, Gunther Vogel: SH atlasz, Építőművészet (a vonatkozó részek) Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet (a vonatkozó részek) III. szemeszter Sólymos Sándor: 52 építészeti előadás III. Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. köt. (a vonatkozó részek) Az építészet története, Újkor, Barokk Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története (a vonatkozó részek) Rados Jenő: Magyar építészettörténet (a vonatkozó részek) Sisa József, Dora Wiebenson: Magyarország építészetének története (a v. részek) Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák Magyar Monarchiában Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: a századforduló magyar építészete Wilfried Koch: Építészeti stílusok (a vonatkozó részek) Werner Müller, Gunther Vogel: SH atlasz, Építőművészet (a vonatkozó részek) Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet (a vonatkozó részek) IV. szemeszter Sólymos Sándor: 52 építészeti előadás IV. Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. köt. (a vonatkozó részek) Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története (a vonatkozó részek); A modern formatervezés úttörői Kósa Zoltán: A XX. század építészete; Modern amerikai építészet Bognár Botond: Mai japán építészet Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története Vámossy Ferenc: Az építészet története, a Modern Mozgalom és a késő-modern Bonta János: A modern építészettörténet 1911-2000 Bruce Alsopp: Merre tart az építészet? A modern építészeti lexikon, vonatkozó címszavai Sisa József, Dora Wiebenson: Magyarország építészetének története (a v. részek) Wilfried Koch: Építészeti stílusok (a vonatkozó részek) Werner Müller, Gunther Vogel: SH atlasz, Építőművészet (a vonatkozó részek) |
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: | PC, projektor, vetítővászon, vagy megfelelő falfelület |