Művészettörténet

1. szemeszter

Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. 1993.
Castiglione L.: Görög művészet. 1968²
Castiglione L.: Hellénisztikus művészet. 1980.
Castiglione L.: Római művészet. 1971.
Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. /Az én világom/ 1985, 75–135. o.
Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. /A múlt születése/ 1983.
Reich, J.: Az ősi Itália. /A múlt születése/ 1984.
Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy: A görög kultúra aranykora. 1984.² (Különösen a művészetről szóló fejezetek: 45–67, 103–154, 183–255, 295–338, 453–529, 577–630, 683–730.) = Németh Gy. – Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög Művelődéstörténet. 2006. (Az előző kötet bővített kiadása.)
Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. 1998.
Warren, P.: Az égei civilizációk. /A múlt születése/ 1989

2. szemeszter

Kötelező irodalom:
A középkori művészet történetének olvasókönyve. XI-XV. század, (Szerk.: Marosi Ernő) Budapest 1997
Marosi Ernő: A középkor művészete I. 1000-1250, Budapest 1997
Marosi Ernő: A középkor művészete II. 1250-1500, Budapest 1997
Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. (Szerk.: Galavics G., Marosi E., Mikó Á., Wehli T.) Gyula, 2001.
Ld. továbbá az ajánlott irodalmat.

3., 4. szemeszter

3. szemeszter
Az egyetemes és magyarországi reneszánsz művészet fő jellemzőinek, központjainak, ikonográfiai típusainak és képviselőinek megismertetése az alábbi témakörök alapján:
1) A centrális tér szimbolikája és elterjedés
2) A perspektíva (L.B.Albert, Brunelleschi)
3) A reneszánsz Mária-ábrázolások fő típusai
4) Vir Dolorum, Pietà és más Krisztus-ábrázolások
5) A Mediciek Firenzéje
6) Colore – disegno elméletek, Paragone viták
7) Oltárkép, falkép
8) Antik istenek és bibliai hősök
9) Világi műfajok: portrék, humanista allegóriák
10) A Vatikán és a művészetek
11) Mátyás király és a művészetek
12) A reneszánsz északon (Dürer, Bosch)

4.szemeszter
Az itáliai manierista festészet és az egyetemes és magyarországi barokk művészet fő jellemzőinek, központjainak, ikonográfiai típusainak és képviselőinek megismertetése az alábbi témakörök alapján:
1) Az itáliai manierizmus festészete (Pontormo, Bronzino, Arcimboldo, G. Romano)
2) A barokk Róma (Bernini, vatikáni megrendelések)
3) A caravaggizmus
4) A portréfestészet változásai
5) Barokk önarcképek
6) A kép a képben motívum
7) Az akadémikus festészet kialakulása, elvei
8) A felfokozott dráma, mint legfőbb kifejezési eszköz
9) Történelmi jelenetek, allegóriák és politikai reprezentáció
10) Új műfajok: a tájkép, csendélet és az életkép
11) A katolikus egyház és a festészet
12) Magyarországi barokk építészet, szobrászat
13) Magyarországi barokk festészet

A megadott kötelező és ajánlott irodalom valamint a képanyag elsősorban az Egyetem könyvtárában megtalálható könyvekre épül.

3.szemeszter
I. Kötelező:
Tolnay Károly: Teremtő géniuszok. Budapest, 1987. 5-143.o.
Michael Baxandal: Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet. Budapest, 1986
Cristina Bucci: Korai reneszánsz, Budapest, 2009.
Susanna Buricchi: Érett reneszánsz és manierizmus. Budapest, 2005, a 167. oldalig.
Galavics G.-Marosi E.-Mikó Á.-Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Gyula, 2001, 212-316.o.
II. Ajánlott:
Leon Battista Alberti: A festészetről, Budapest, 1997.
Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete, Budapest, 1973
Dürer: A festészetről és a szépségről, Budapest, 1982
Leonardo da Vinci: Tudomány és Művészet, Budapest, 1960
Michelangelo Buonaroti versei. Ford.: Rónay György Budapest, 1959
Antonio Paolucci: The Origins of Renaissance Art, The Baptistery Doors, Florence, 1996.
Ross King: Brunelleschi kupolája. A firenzei dóm építésének története. Budapest, 2008.
Filippo Pedrocco: Velence művészete, Budapest, 2004.
B. Szűcs Margit: Az építészet története, Újkor, Reneszánsz, Budapest, 1985
Andre Chastel: Fabulák, formák, figurák, Budapest, 1984
Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete, Budapest, 1982
Vayer Lajos: Témák, formák, ideák, Budapest, 1988
Ernst Gombrich: Reneszánsz tanulmányok, Budapest, 1985
Rudolf Wittkower: A humanizmus korának építészeti elvei, Budapest, 1986.
Anthony Blunt: Művészet és teória Itáliában, Budapest, 1990, 26-37. és 54-71.
Erwin Panofsky: A perspektíva mint „szimbolikus forma”,
in: E. Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben, Budapest, 1988, 170-248.
Hans Belting: Giovanni Bellini: Pietà, Budapest, 1985.
Daniel Arasse: Festménytörténetek, Budapest, 2007.
Aby M.Warburg: Sandro Botticelli két festménye: a Vénusz születése és a Tavasz. Az olasz korareneszánsz ókorképéről, in: A.M.Warburg válogatott tanulmányai, Budapest, 1995, 7-63.
Vayer Lajos: Raffaello freskói a Vatikánban, Budapest, 1987.
Rita A Scotti: A Szent Péter-székesegyház. Pompa és botrány: így épült a Vatikán jelképe, Budapest, 2010.
Tolnay Károly: Michelangelo. Mű és világkép. Budapest, 1975.
Michelangelo freskói: az újjászületett Sixtus-kápolna, Budapest, 1992.
A „Michelangelo”-paradigma a művészettörténetben: stílustörténet, ikonológia, hermeneutika, Szöveggyűjtemény. Szerk.: Rényi A. Enigma IX. évfolyam, 33. szám (2002)
Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet, Budapest, 1985
Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában, Budapest, 1966
Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon, Budapest, 1977
Magyar építészet sorozat:
- Buzás Gergely: Gótika és kora reneszánsz. A tatárjárástól Buda elfoglalásáig, Budapest, 2001
- Feld István: Késő reneszánsz és kora barokk, Budapest, 2002
Bibliotheca Corviniana 1490-1990. Kiállítási katalógus, szerk.: Földesi Ferenc, Budapest, 1990
Bibliotheca Corviniana, összeállította, a tanulmányt és a jegyzeteket írta Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára, Budapest, 1981
Buzás Gergely: Giovanni Dalmata Herkules-kútja a visegrádi királyi palotában, Budapest, 2001.

4.szemeszter
I. Kötelező:
Kelényi György: A manierizmus. Budapest, 1995
Kelényi György: A barokk művészete, Budapest, 1985
Igaz Rita: A barokk Magyarországon, Budapest, 2007
Galavics G.-Marosi E.-Mikó Á.-Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Gyula, 2001, 731-441.
II. Ajánlott:
Chiara Lachi: Barokk művészet (A művészet története c. sorozatban ) Corvina, 2005.
Andre Chastel: Fabulák, formák, figurák c kötetből (Budapest, 1984): A barokk és a halál (95-114.);
Kép-a-képben (217-238.); Alak az ajtó keretében Velazqueznél (258-267.)
Gonda Zsuzsa: Kép a képben. Pictures within Pictures. kiállítási kat., Budapest, 2005.
Jan Bialostocki: A modus problémája a képzőművészetekben. In: J.Bialostocki: Régi és új a művészettörténetben, Bp. 1982
The Arcimboldo effect, (kiállítási katalógus) Velence, 1987
Kelényi György: Rubens Medici-galériája, Budapest, 1988
Fogarassy Miklós: Vermeer: A festőművészet, Budapest, 1987
Németh István: Az élet csalfa tükrei. Holland életképfestészet Rembrandt korában. Budapest, 2008
Hívószó - a holtpont igézete: Caravaggio. (Az Enigma c. folyóirat Caravaggio tematikus száma) 2001, 7. évf., 30. szám
Galavics G.: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest, 1986
Szilárdfy Z.: Barokk szentképek Magyarországon, Budapest, 1984
Szilárdfy Z.: Ikonográfia-kultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest, 2003.
Velladics M.: Barokk, rokokó és copf. Budapest, 2002. (Magyar építészet, 4.)
Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások.(Kiállítási kat.) Budapesti Történeti Múzeum. Szerk.: Galavics G. Budapest, 1993.
Zsánermetamorfózisok, The Metamorphosis of Themes, kiállitási kat.szerk.: Mojzer Miklós, Budapest, 1993.

5., 6. szemeszter

5. szemeszter
A klasszicizmus, romantika és biedermeier stiláris jellemzői, jelentősebb életművei, elméleti és kultúrtörténeti háttere nagyobb témacsoportok alapján: a művész megváltozott szerepe; forradalom és művészet; a mindennapok képei: polgári zsáner; a természet vallása; a múlt felfedezése: antikvitás és középkor; a másik kultúrája: idegenség és egzotikum; új test-kép: szerelem és halál.

6. szemeszter
A historizmus, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus és szimbolizmus legfőbb törekvéseinek és alkotóinak bemutatása: világkiállítások, akadémiák, a realizmus fogalmának változása, Manet tradicionalizmusa és a „modern élet festészete”, új intézményrendszer és művészeti piac, az autonóm kép és az új tájszemlélet, tudományos impresszionizmusok, utak az avantgarde felé: Cézanne, Van Gogh, Gauguin; Modern mitológiák a szimbolizmusban, modern test-képek.

5. szemeszter
Novotny, Emil: Painting and Sculpture in Europe 1780-1880. (Pelican History of Art), New York, 1973.
Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika. Corvina, Budapest, 1976.
Rosenblum, Robert – Janson, H. W.: Art of the Nineteenth Century. Thames and Hudson, London, 1984.
Janson, H. W.: 19^th-Century Sculpture. Harry N. Abrans, INC, New York, 1985.
Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987.
Vaughan, William: Romanticism and Art. (World of Art) Thames and Hudson, London, 1978.
Honour, Hugh: Klasszicizmus. Corvina, Budapest, 1991.

6. szemeszter
Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Képzőművészeti Kiadó, 1987.
Thomson, Belinda: Impresszionizmus. Gyökerek. Megvalósulás. Fogadtatás. (A művészet világa) Glória Kiadó, Budapest, 2006.
Novotny, Emil: Painting and Sculpture in Europe 1780-1880. (Pelican History of Art), New York, 1973.
Rosenblum, Robert – Janson, H. W.: Art of the Nineteenth Century. Thames and Hudson, London, 1984.
Janson, H. W.: 19^th-Century Sculpture. Harry N. Abrans, INC, New York, 1985.
Hamilton, Georg Heard: Painting and Sculpture in Europe 1880-1945. (Pelican History of Art), New York, 1993.
Nineteenth Century Art: A Critical History. Ed.: Stephen Eisenman. New York, London, 1994.
Brettell, Richard R.: Modern Art 1851-1929. (Oxford History of Art). Oxford University Press, New York, 1999.
Nochlin, Linda: Realism (Style and Civilization). Penguin, 1993.
Treuherz, Julian: Victorian Painting. (World of Art) Thames and Hudson, London, 1993.
Sérullaz, Maurice: Az impresszionizmus enciklopédiája. Corvina, Budapest, 1983.
Walther, Inigo, F. (szerk.): Impresszionizmus. Taschen, Vince, Budapest, 2003.
Denvir, Bernard: Post-Impressionism. (World of Art) Thames and Hudson, London, 1992.
Cassou, Jean (szerk.): A szimbolizmus enciklopédiája. Corvina, Budapest, 1984.

7., 8. szemeszter

Az előadás sorozat célja a modern művészet szövevényes, sokszor egymással polemizáló irányzatainak, a hátterükben meghúzódó társadalmi-szellemi változásoknak és legjelentősebb egyéni alkotói teljesítményeinek megismertetése. A „modern” kifejezés nem annyira valamely meghatározott formakört, stílust, mint inkább társadalmi feltételrendszert, intellektuális klímát jelöl, ami mindenekelőtt elbizonytalanodást mutat. A modern korban nem uralkodott „egységes művészetteremtő akarat”, a műalkotás megkérdőjeleződött, a modern művészet maga vált önmaga problémájává. A történelem felgyorsulása, a köznapi élet diszkontinuitása egy új kortudatot eredményezett, amire a művészet is reflektált. A modern korra adott különböző válaszokat elemezzük a szemeszter folyamán. Vizsgálódásaink során szinte az összes európai központot végigjárjuk, s igyekszünk megragadni sajátos szellemi karakterüket.

7. szemeszter
Utak az expresszionizmus felé: késő-szimbolizmus, a modernizmus kezdetei; az északi „moralisták”, az emberi sorskérdések festői: Edward Munch, James Ensor. A bécsi szecesszió aktualitása: Gustav Klimt és Egon Schiele testképe. Az önelvű vizualitás kezdetei, a „szenzuális expresszionizmus”: a fauves-ok, Henri Matisse, a die Brücke csoport. Spirituális expresszionizmus és absztrakció: a Der Blauer Reiter csoport, Vaszilij Kandinszkij absztrakciójának rejtett szimbolizmusa, Paul Klee művészetének univerzalitása. A kubizmus: Pablo Picasso és Georges Braque „ezoterikus” párbeszéde. Picasso korszakai.

8. szemeszter
Az első avantgárd mozgalom: a futurizmus. Egyéni életművek és politikai célok. A futurista szobrászat, fotó és performance. Predadaizmus New Yorkban, a gép kritikája és erotizálása Francis Picabia „mechanomorf” stílusában, a kollázs-elv kiterjesztése „anti-festményeiben”. Man Ray rayogrammjai, fotói és tárgyművei. A zürichi Cabaret Voltaire, Hans Arp. A németországi dadaizmus központjai: berlini Dada Club és a fotómontázs jelentősége, Georg Grosz korszakai, Kurt Schwitters és a Merz, Max Ernst kölni dadaizmusa. Marcel Duchamp művészettörténeti jelentősége, munkássága. Kazimir Malevics szuprematizmusa és Vladimir Tatlin produktivizmusa. A De Stijl és a Bauhaus. A szürrealizmus figuratív és absztrakt ága.

(Válogatás a magyar nyelvű szakirodalomból)

Általános
W. Hofmann: A modern művészet alapjai. Budapest. 1974.
W. Hofmann: Törésvonalak. Budapest. 1990.
M. Micheli: Az avantgardizmus. Budapest. 1965, 1978.
H. Read: A modern festészet. Budapest. 1965.
H. Read: A modern szobrászat. Budapest. 1968.
H. Sedlmayr: A modern művészet bálványai. Budapest, 1960.
A. Gehlen: Kor-képek. Budapest. 1987.
Szecesszió – preexpresszionizmus
Hanák Péter: A dekandenciáról és szellemi virágzásról. In: Café Bábel, 10. "Századvégek" szám. 1993/94. Tél
Sármány Ilona. A "Femme fatale" tündöklése és bukása. In: Café Bábel, 11. "Férfi-nő" szám, 1994/1-2. Tavasz-nyár
Champigneulle: Art Nouveau-Jugendstil-Szecesszió. Budapest. 1978.
Bernáth Mária: Munch. Budapest, 1966.
Kristó Nagy István: Munch. Budapest. 1983.
Sármány Ilona: Bécs festészete a századfordulón. Budapest. 1989.
G. Fiedl: Klimt. Budapest. 1992.
Sármány Ilona: Klimt. Budapest. 1989.
S. Partsch: Klimt élete és művészete. Budapest. 1992.
Kokoschka: Életem. Budapest. 1974.
T. Marlow: Schiele. Budapest. 1992.
R. Steiner: E. Schiele. Budapest. 1993.
A szecesszió. Szemelvény-gyűjtemény. Szerk. Pók Lajos. Budapest. 1977.
Román József: Matisse. Budapest. 1975.
Expresszionizmus
Az expresszionizmus. Szemelvény-gyűjtemény. Szerk. Koczogh Ákos. Budapest. 1967.
Az expresszionizmus enciklopédiája. Szerk. L. Richard. Budapest. 1987.
Kandinszkij: A szellemiség a művészetben. Budapest. 1987.
Székely András: Kandinszkij. Budapest. 1979.
H. Düchting: Kandinszkij. Budapest. 1992.
Szabó Júlia: Kandinszkij. Budapest. 1970.
H. Lützeler: Absztrakt festészet. Budapest. 1970.
W. Haftmann: Klee. Budapest. 1988.
S. Partsch: Klee. Budapest, 2003.
Perneczky Géza: Klee. Budapest. 1967.
Klee: Pedagógiai vázlatkönyv. Budapest. 1980.
F. Klee: Klee. Budapest. 1975.
Kubizmus-futurizmus
Kubizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Vál. Gera György. Budapest. 1975.
Apollinaire: A kubista festők. Budapest. 1974.
Aragon: A kollázs. Budapest. 1969.
Leger: A festő szeme. Budapest. 1976.
Gleizes: A kubizmus. Budapest. 1984.
Sík Csaba: Picasso. Budapest. 1985.
Perneczky Géza: Picasso - Picasso után. Budapest. 1989.
D. Chevalier: Picasso kék és rózsaszín korszaka. Budapest. 1981.
Körner Éva: Picasso. Budapest. 1969.
Somlyó György: Picasso. Budapest. 1981.
I. Walther: Picasso. Budapest. 1992.
Kampis Antal: Braque. Budapest. 1966.
A futurizmus. Szemelvény-gyűjtemény. Szerk. Szabó György. Budapest. 1967.
Dada
Dadaizmus antológia. (Szerk. Beke L.). Budapest. 1998.
Passuth Krisztina: Schwitters. Budapest. 1978.
Duchamp
O. Paz: A meztelen jelenés. Budapest. 1990.
J. Clair: Duchamp, avagy a nagy fikció. Budapest. 1988.
Létünk, Duchamp emlékszám, 1985/2
Mezei Ottó: Duchamp. Budapest. 1970.
Duchamp: Az eltűnt idő mérnöke. Beszélgetések...Budapest. 1991.
Görgényi Frigyes: Egy bizonyos Marcel Duchamp. Budapest. 1996.
Jindrich Chalupecky: A művész sorsa. Duchamp-meditációk. Budapest, 2002.
Konstruktívizmus
A konstruktívizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Szerk. Bajkay Éva. Bp.1979.
Malevics: A tárgy nélküli művészet. Budapest. 1986.
Szabó Júlia: Malevics. Budapest. 1984.
Tatlin. Szerk. Zsadova. Budapest. 1983.
G. Karginov: Rodcsenko. Budapest. 1979.
Vadas József: El Liszickij. Budapest. 1977.
Ruzsa György: Larionov. Budapest. 1977.
Bakos Katalin: Goncsarova. Budapest. 1981.
Nagy Ildikó: Archipenko. Budapest. 1980.
De Stijl
P. Overy: De Stijl. Budapest. é.n.
Hajdú István: Mondrian. Budapest. 1987.
Bauhaus
A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Szerk. Mezei Ottó. Bp. 1975.
Forgács Éva: Bauhaus. Pécs. 1991.
J. Itten: A színek művészete. Budapest. 1978.
Moholy-Nagy: A festéktől a fényig. Bukarest. 1979.
Moholy-Nagy: Festészet- Fényképészet - Film. Budapest. 1978.
Moholy-Nagy: Az anyagtól az építészetig. Budapest. 1973.
Schlemmer-Moholy-Nagy-Molnár: A Bauhaus színháza. Budapest. 1978.
Passuth Krisztina: Moholy-Nagy. Budapest. 1982.
Kállai Ernő: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Budapest. 1981.
Gropius: Apolló a demokráciában. Budapest. 1981.
Haulisch Lenke: Schlemmer. Budapest. 1982.
Szürrealizmus
A szürrealizmus. Szerk. Bajomi Lázár Endre. Budapest. 1979.
R. Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája. Budapest. 1984.
Dali: Millet Angelusának tragikus mítosza. Budapest. 1986.
E. Shaves: Dali/Mesterművek. Budapest. 1991.
Műhely, Szürrealista különszám, 1990.
Mezei Ottó: Ernst. Budapest. 1977.
Román József: Ernst. Budapest. 1978.
Román József: Miró. Budapest. 1981.
Román József Magritte. Budapest. 1981.
Dávid Katalin: Chagall. Budapest. 1976.
S. Nagy Katalin: Chagall. Budapest. 1980.
Passuth Krisztina: Chirico. Budapest. 1973.

9., 10. szemeszter

Az előadás sorozat céljaaz 1945 utáni művészet főbb tendenciáinak, szellemi hátterüknek és jelentős alkotóinak megismertetése. A késő-modern időszakot nem annyira új invenciók megteremtése, mint inkább a már meglévő tendenciák, a 20. század elején beindult jelenségek szélső értékig vitele, egyfajta felnagyítás és megcsontosodás jellemzi. A 2. világháborút követően a világ művészetének központja Párizsból New Yorkba helyeződik át.
Az 1945-70 közötti időszakot a szűkebb izmusok, irányzatok, csoportok gyors egymásutánja jellemzi. Megváltozik a művész társadalmi szerepe, helyzete is, az általános demokratizálódás következtében a művészek ugyan elvetik, hogy egy luxuspiac kiszolgálói legyenek, mégis elfogadják a sztár szerepet. A művész produktumáról egyre inkább a személyiségére helyeződik a hangsúly, alkotásaik árucikké válnak, melyet vásárlóik nem műtárgyakként, hanem egy sajátos egzisztencia előjogainak szimbólumaként vesznek meg. A hatvanas évek végén alapvető változás áll be a művészeti világ szemléletében, a posztmodern elveti az eredetiség, az innováció és a szerzőség kultuszát, s e helyett a múlttal és a természettel való párbeszédre, illetve a társadalom kritikájára helyezi a hangsúlyt. A szemeszter második felében a posztmodern reakciókat vesszük sorra.
(A művészképzés igényeinek megfelelően az egyes művek mélyebb elemzésére és portrék felvázolására koncentrálunk.)

9. szemeszter
Az amerikai absztrakt expresszionizmus kialakulása, Arshile Gorky és Willem de Kooning. Akción alapuló, lineáris absztrakt expresszionizmus: Jackson Pollock, Franz Kline, Mark Tobey. Color field: Clyfford Still, Mark Rothko, Barnett Newman. Európai absztrakt expresszionizmus: tasizmus, matiére peinture, kalligráfia. Neodadaizmus: Robert Rauschenberg és Jasper Johns; Jim Dine. Az amerikai pop art festészete és szobrászata: Andy Warhol, Roy Lichtenstein, James Rosenquist, Claes Oldenburg, George Segal. Nouveau Realism és  Yves Klein. New yorki happening és bécsi akcionizmus: Alan Kaprow, Wolf Vostell, Arnulf Rainer, Hermann Nitsch, Günter Brus, Otto Muehl, Rudolf Schwarzkogler. A fluxus New Yorkban és Nizzában.

10. szemeszter
Hard edge festészet és minimalista szobrászat. A posztmodern reakció: posztminimalizmus, process art: Robert Morris, Eva Hesse, Lynda Benglis; land art: Robert Smithson, Walter de Maria, Michael Heizer, Charles Simonds, Alice Aycock, Nancy Holt, Christo; land art Európában: Richard Long, Jan Dibbets, utóélete: James Turrell. Arte povera, Jannis Kounellis, Mario Merz. Performansz és body art: Gilbert és George, Vito Acconci, Dennis Oppenheim, Bruce Naumann, Chris Burden. Európaqi performansz: Joseph Beuys és Marina Abramovič-Ulay. Nőművészet és test: Gina Pane, Ana Mendieta, Carolee Schneeman, Adrian Piper, Hannah Wilke, Rebecca Horn, Ulrike Rosenbach. Konceptuális művészet: Joseph Kossuth, John Baldessari, Daniel Buren, Lawrence Weiner, Art and Language csoport, Bernd és Hilla Becher, On Kawara, Roman Opalka. Nőművészet és szobrászat: Louise Bourgeois, Kiki Smith. Graffiti művészet: Jean-Michel Basquiat, Keith Haring. Szimulacionizmus: Jeff Koons, Haim Steinbach. Appropriation art: Sherrie Levine, Mike Bidlo. Neokonceptualizmus: Robert Gober, dekonstrukció és posztfeminizmus: Barbara Krueger, Cindy Sherman, Jenny Holzer. Neogeo és új absztrakció: Peter Halley, Ross Bleckner, Philip Taffe. After the Wall: Kortárs művészet Közép-Kelet-Európában

(Válogatás a magyar nyelvű szakirodalomból)

Könyvek
Aknai Tamás: Egyetemes művészettörténet 1945-1980. Budapest-Pécs, 2001
Perneczky Géza: Tanulmányút a Pávakertbe. Budapest, 1969
Jean-Louis Pradel: A jelenkor művészete. Budapest, 2002
A neoavantgarde. (szerk. Krén Katalin, Marx József) Budapest, 1981
A posztmodern. (szerk. Pethő Bertalan) Budapest, 1992
Poszt-posztmodern. (szerk. Pethő Bertalan) Budapest, 1997
András Edit: Kötéltánc. Tanulmányok az ezredvég amerikai képzőművészetéről. Budapest, 2001
András Edit: Kulturális átöltözés. Művészet a szocializmus romjain. Budapest, 2009
Sturcz János: Janus félúton. Budapest, 1998. 85-160.o.
Sturcz János: A heroikus ego leépítése. Budapest, 2005
(Daniel Wheeler: Art since Mid-Century. New York, 1991)

Válogatás a hazai szakfolyóiratokban megjelent írásokból

Enigma
(A szerzők ABC rendjében)
Balázs Eszter: Henri Michaux. In: Enigma, 1994/No. 2., 25-34. o.
Belting, Hans: A művészet a modernség tükrében (fordította Schein Gábor). In: Enigma, 1999/No. 22., 18-37. o.
Deleuze, Gilles: Francis Bacon, az érzékelés logikája – Festészet és érzékelés – A hisztéria – Az erők lefestése – A diagram (fordította Babarczy Eszter és Vajdovich György). In: Enigma, 1995/No. 7., 30-52. o.
Kuspit, Donald: A minimalista művészet wittgensteini aspektusai (fordította Komáromy Zsolt és Havas Lujza). In: Enigma, 1995/No. 6., 84-93. o.
Michaux, Henri: A festészet mint jelenség (fordította Somlyó György). In: Enigma, 1994/ No. 3., 103-107. o.
Sylvester, David: Beszélgetések Francis Baconnel(fordította Kiséry András és Mihály Árpád). In: Enigma, 1995/No. 7., 75-92. o.Vasák Benedek Balázs: Tér és alak – Francis Bacon térábrázolása és annak forrásai. In: Enigma, 1995/No. 7., 110-115. o.Wanday, Patric. Írás a tekintetnek: Deleuze – Bacon(fordította Takács Ádám). In: Enigma, 1995/No. 7., 53-59. o.

Balkon
(A megjelenés időrendjében)
Beurard, Patrick: Joseph Beuys és Rudolf Steiner: Leszámolás egy tabuval. In: Balkon, 1994/6., 4-11. o.)
Dékei Kriszta: Lét-határok – Marina Abramović retrospektív kiállítása – München, Stuck Villa. In: Balkon, 1996/7., 8., 33-35. o.
Földényi F. László: Romantikus automaták: Rebecca Horn kiállítása. In: Balkon, 1994/5, 32-33. o.
Gábor György: Szép új világ – avagy Christian Boltanski mester leckét ad a szelektív memóriájú Prágának. In: Balkon, 1995/1., 27-28. o.
Gémes Péter: Művészeti önportré: a megkínzott ember (Günther Uecker). In: Balkon, 1993/1., 31. o.
Gerszewski, Nicolaus: Emil Schumacher (ford. Tillmann József Attila). In: Balkon, 1994/11., 34. o.
Gerszewski, Nicolaus: 20. századi festészet és valóság Gerhard Richter képeinek tükrében. In: Balkon, 1994/6., 20-23. o.
György Péter: Művészet a művészettörténet után – A reprezentáció kérdése a 80-as években. In: Balkon, 1995/1., 8-13. o.
Kókai Károly: A határon túl – Beyond the Limits – Chris Burden kiállítása. In: Balkon, 1996/4., 5., 30-31. o.
Nagy Pál: A túlélés művészete – a művészet túlélése – Joseph Beuys retrospektív kiállítása a párizsi Centre Georges Pompidou-ban. In: Balkon, 1994/10., 36-38. o.
Perneczky Géza: Az „ismeretlen” Fontana – Retrospektív életmű-kiállítás Frankfurtban és Bécsben. In: Balkon, 1996/7., 8., 30-33. o.
Perneczky Géza: Ugrás a semmibe – Yves Klein-retrospektív Kölnben és Düsseldorfban. In: Balkon, 1995/2., 38-40. o.
Petrányi Zsolt: Relatív bizonyosság – On Kawara kiállítása Frankfurt am Mainban. In: Balkon, 1994/6., 33-34. o.
Sebők Zoltán: A Clochardok vacsorája – Wols fotóiról. In: Balkon, 1994/6., 17-19. o.
Szegő György: 0=1965-=1(EGY) – Roman Opałkaa Szépművészeti Múzeumban. In: Balkon, 1995/4., 24-26. o.
Cserba Júlia: A képzőművészet Jimi Hendrixe – Jean-Michel Basquiat kiállítása Párizsban. In: Balkon, 1998/3., 25-26. o.
Cserba Júlia: Egy amerikai Párizsban – Mark Rothko kiállítása. In: Balkon, 1999/5., 25-26. o.
Ivacs Ágnes: Laurie Anderson: Puppet. Motel. Gallimard, 1995. In: Balkon, 1997/4., 5., 41. o.
Keer, Alexandra: Joseph Kosuth Frankfurtban – Vendégek és idegenek: Goethe itáliai utazásai. In: Balkon, 1999/10., 32-33. o.
Keer, Alexandra: Rosemarie Trockel – A német kortárs művészet a kilencvenes években- 1. In: Balkon, 2000/1.,2., 22-25. o.
Keer, Alexandra: A „színes szobor” problematikája Lucio Fontana művészetében. In: Balkon, 1999/1., 2., 4-7. o.
Keer, Alexandra: Íriszek és vadvirágok – A másik modern – A japán festészet 1910-től 1970-ig. In: Balkon, 2000/5., 40-44. o.
Keer, Alexandra: Tradíció és aktualitás Bill Viola Köszöntés című művében. In: Balkon, 1999/6., 16-19. o.
Szegő György: Bill Viola – 25 év művei Frankfurtban. In: Balkon, 1999/3.,4., 41-42. o.
Szűcs Károly: Állóképek/filmképek – Cindy Sherman: The Complete Untitled Film Stills. In: Balkon, 1998/7., 8., 28-29. o.
Tatai Erzsébet: Gentle are the Stairs to Heaven – Yayoi Kusama kiállítása. In: Balkon, 2000/3., 4., 41-42. o.
Tillmann József Attila: Egy szivárvány színtartománya – Laurie Anderson. In: Balkon, 1998/11., 18-20. o.
Groys, Boris: A szenvedő kép (fordította Jósvai Judit). In: Balkon, 1993/2., 16-18. o.
Adamik Lajos: „Azt mondják, tabukat sértenek. Pedig nem sérteni kívánom a tabukat, hanem a létezésük okait kutatom.” – Hermann Nitsch-csel Adamik Lajos beszélget prinzendorfi kastélyának kertjében 1999. augusztus 8-án. In: Balkon, 1999/9., 15-18. o.
Kabakov, Ilja – Groys, Boris: Beszélgetés a Nyugatról (fordította Sebők Zoltán). In: Balkon, 1997/10., 11., 11-15. o.
Horváth Gyöngyvér: „Akárhonnan, érkezhet mondat akárhonnan?” Jenny Holzer művészetéről.In: Balkon, 2001/1., 2., 3.
Schauschitz Attila:Jenny Holzer Berlinben. In: Balkon, 2001/1., 2., 3.
Bíró Yvette: A digitális fotográfia szép új világa Recent Photographs by Andreas Gursky. In: Balkon, 2001/4.
Kókai Károly: Democracy Unrealized documenta 11. In: Balkon, 2001/5.
Sebők Zoltán: Többség atyuska portréja Komar és Melamid akciója. In: Balkon, 2001/6., 7.
Várnagy Tibor: Beuys magyarul – végre!! In: Balkon, 2001/6., 7.
Zygmunt Bauman: A posztmodern, avagy az avantgarde lehetetlenségéről. In: Balkon, 2001/8.
Dieter Wieczorek: Szívecske a pusztulásban Dél- és közép-amerikai művészet a szociális valóság és az ellenállás iránti vágy vonzásában . In: Balkon, 2001/8.
Földényi F. László: „Az avantgárd válsága nem azonos a művészet válságával” Octavio Paz látásgyakorlatai. In: Balkon, 2001/8.
Simon Zsuzsa: Arrière-garde Robert Storr: Modern Art despite Modernis. In: Balkon, 2001/9.
Korányi Tamás: Fümms bö wö tää zää Uu...Az Ősszonáta kapcsán avagy az avantgarde hagyományai. In: Balkon, 2001/9.
Wojciech Balus: De Chirico és a metafizika melankóliája. In: Balkon, 2001/10.
Bíró Yvette: Nam June Paik Az „elektronikus tündér" bűvésze. In: Balkon, 2001/10.
Szipőcs Krisztina: Beszélő fejek Tony Oursler kiállítása. In: Balkon, 2001/11.
Tandori Dezső: A szellemköztársaság elégikusaRobert Motherwell. In: Balkon, 2001/12.
Nagy Edina: Hol pop, hol nem popMelankólia, halálvágy, tragikum. Andy Warhol retrospektív kiállítása Berlinben. In: Balkon, 2001/12.
Földényi F. László: A csapda mint emberi alaphelyzet Sophie Calle. In: Balkon, 2002/1., 2.
Szőnyei György: Csehek a várban Frantisek Kupka és Otto Gutfreund művei. In: Balkon, 2002/1., 2.
Csak egy művész – Berecz Ágnes beszélgetése Andres Serranoval. In: Balkon, 2002/3.
Ilja Kabakov: Első beszélgetés . In: Balkon, 2002/4.
Cserba Júlia: Art & Language - Too Dark to Read Retrospektív kiállítás, 1965-2001. In: Balkon, 2002/4.
Keiko Sei: Bill Viola aurája Going forth by day - (Kilépés a fénybe) . In: Balkon, 2002/5.
Nagy Edina: A történelmi festészet reneszánsza Bill Viola - Going forth by day . In: Balkon, 2002/5.
Kicsiny Balázs: Christian Boltanski: A telefonelőfizetők (Les Abonnés du Telephone). In: Balkon, 2002/5.
Cserba Júlia: Vacsora a Jeu de Paume-ban Daniel Spoerri kiállítása In: Balkon, 2002/6.
Alexandra Kreer: Peter Rösel: Líraiság és erotika rendőr uniformisba öltöztetve Niki de Saint-Phalle 1931-2002In: Balkon, 2002/6.
Volker Harlan: Gondolatok a documenta kapcsán.In: Balkon, 2002/7., 8.
Pika Nagy Árpád: dokumenta Documenta 11, Kassel.In: Balkon, 2002/7., 8.
Cserba Júlia: Lázadó festészet Georges Mathieu retrospektív kiállítása. In: Balkon, 2002/7., 8.
Tandori Dezső: Louise Bourgeois.In: Balkon, 2002/9.
Szőke Katalin: Metaművészet mint művészi tevékenység és műértelmezési stratégia Adrian Piper retrospektív kiállítása. In: Balkon, 2002/10.
Nagy Márta, Adamik Lajos: ,,Nem csinálhattam egész életemben ugyanazt a dolgot" Beszélgetés Daniel Spoerrivel. In: Balkon, 2002/12.
Nagy Edina: Nyolc szürke Gerhard Richter kiállítása. In: Balkon, 2003/1., 2.
Cserba Júlia: Párizsi beszélgetések Anthony Cragg Alain Fleischer. In: Balkon, 2003/4.
A teknős meg a háza Vito Acconcival Grazban beszélgetett Nagy Márta. In: Balkon, 2003/5.
Erdősi Anikó: Tényleg nem történik semmi...? Anri Sala kiállítása. In: Balkon, 2003/6., 7.
Zsilinszky Zsófia: Kortárs művészet az új Saatchi Galériában. In: Balkon, 2003/6., 7.
Molnár Edit: micro/macro brit kiállítás a Műcsarnokban. In: Balkon, 2003/8.
Házas Nikoletta: Korszellem és havas táj micro/macro. In: Balkon, 2003/8.
Erdősi Anikó: Álmok és konfliktusok Az 50. Velencei Képzőművészeti Biennále. In: Balkon, 2003/8.
Szipőcs Krisztina: Trendek és művek Prague Biennale 1 Survey ’03. In: Balkon, 2003/8.
Matthias Bunge: Képkategóriák a 20. század művészetében Fogalmi behatárolás-kísérletek a határait veszített kép láttán. In: Balkon, 2003/10.
Ken Friedman: Mail art történet: A fluxus-tényező. In: Balkon, 2003/12.
Meller Kálmán Mária: Szenvedélyek (The Passions) Bill Viola kiállítása Londonban. In: Balkon, 2004/1., 2.
Ébli Gábor: Kortárs = modern A Tate Modern állandó kiállításáról. In: Balkon, 2004/5.
Erdősi Anikó: Yinka Shonibare „Double dutch”. In: Balkon, 2004/6.
„Emlékezetes események”Jean Dubuffet művei a Ludwig Múzeumban Vámos Éva beszélgetése Sophie Webellel. In: Balkon, 2004/7.
Günter Brus: Akcionizmus. In: Balkon, 2004/11., 12.
Monika Faber: Festészet és rajz az akció előtt. In: Balkon, 2004/11., 12.
Peter Weibel: Eufória Londonban. In: Balkon, 2004/11., 12.
Monika Faber: Az Osztrák Emigráns Kormány. In: Balkon, 2004/11., 12.
Johanna Schwanberg: Testanalízisek a nyelvi térben. In: Balkon, 2004/11., 12.
Hermann Nitsch: Vázlatok az akció történetéhez. In: Balkon, 2004/11., 12.
Bíró Yvette: A szenvedélyek kálváriája Bill Viola új munkái: Passions és Going Forth By Day. In: Balkon, 2004/11., 12.
Cserba Júlia: Marie Raymond — Yves Klein. In: Balkon, 2005/1.
Dékei Kriszta: „My trademark: images and text” M’as-tu vue. Sophie Calle kiállítása. In: Balkon, 2005/1.
Török Adrienn: Rendező mint kurátor Images of the body, The museum interpreted by Robert Wilson.In: Balkon, 2005/2
Ma már sokkal inkább a struktúra az, ami érdekel – Erdősi Anikó interjúja Dennis Oppenheimmel. In: Balkon, 2005/5.
Ivacs Ágnes: Művészet mint pszichoanalízis – Lea Vergine: Body Art and Performance. The Body as Language. In: Balkon, 2005/5.
Nemes Zoltán Márió: Születés a kioltásból. Günter Brus – AKTIONISMUS. In: Balkon, 2005/5.
Az ember gonosz. A hatvanéves Anselm Kieferrel Jörg Demutz beszélget. In: Balkon, 2005/6.
Palotai János: Anselm Kiefer Rómában. In: Balkon, 2005/6.
Mestyán Ádám: Hermann Nitsch esztétikája. Hermann Nitsch: orgia misztérium színház. In: Balkon, 2005/7. 8.
Bodor Kata: Áltitkok és valós kincsek. Tàpies / Rainer – Porteurs de Secret. In: Balkon, 2005/7., 8.
Gellér B. István: Lucian Freud retrospektív kiállítása. In: Balkon, 2005/7., 8.
Antal István: Mekas Velencében. Jonas Mekas kiállítása képviselte Litvániát a Biennálén. In: Balkon, 2005/9.

Új Művészet
(A szerzők ABC rendjében)
András Edit: Ördögökkel cimborál, démonokkal komázik – Dennis Oppenheim kiállítása New Yorkban. In: Új Művészet, 1992/7., 44-48. o.
Andrási Gábor: A művészet mint purgatórium – Rudolf Schwarzkogler életmű-kiállítása Bécsben. In: Új Művészet, 1993/6., 17-19. o.
Andrási Gábor: A peronőr közbeszól – Harminchét nőművész kiállítása Londonban. In: Új Művészet, 1997/4., 6-9. o.
Andrási Gábor: Egy felforgató perspektíva – Femininmasculin. In: Új Művészet, 1996/4., 28-32. o.
Beke László: Ben mindenben kételkedik – Ben Vautier előadása Budapesten. In: Új Művészet, 1994/4., 42-44. o.
Czegledy Nina: Esztétikai terroristák – Bruce Nauman – Paul Garrin. In: Új Művészet, 1995/4., 33-35., 80-82. o.
Dárdai Zsuzsa: Orlan. In: Új Művészet, 1995/5., 21-24. o.
Deák Erika: Az orrszarvú csókja – Rebecca Horn a Guggenheim Múzeumban. In: Új Művészet, 1994/3., 44-46. o.
Deák Erika: Eva Hesse életmű-kiállítása a Yale Egyetemen. In: Új Művészet, 1992/9., 49-52. o.
Deák Erika: Rolywholyover, A Circus – John Cage-kiállítás a New York-i Guggenheim Múzeumban. In: Új Művészet, 1994/12., 66-67. o.
Dobos Katalin: Christo, az ernyős. In: Új Művészet, 1992/3. 54-57. o.
Forgács Éva: Andy, Marilyn és a Tehén. In: Új Művészet, 1991/6., 12-15. o.
Forgács Éva: Fotók és öntvények – George Segal új művei Los Angelesben. In: Új Művészet, 1996/3., 49-50. o.
György Péter: „Egyedüli példány” – Otto Muehl kiállítása. In: Új Művészet, 1990/1., 41-43. o.
György Péter: „Együtt élni a művészettel – kívánhatunk-e többet?” – Grand G 1970. Gilbert és George: A világegyetem képei. In: Új Művészet, 1992/10. 52-57., 84-85. o.
György Péter: Pénz a falon – Andy Warhol, az udvari festő. In: Új Művészet, 1991/6., 4-11. o.
Klein, Heijo: Joseph Beuys és a középkor – Beszámoló a kölni kiállításról. In: Új Művészet, 1997/7., 8., 9., 38-43. o.
Kovács Ágnes: „Az akadémia ott van, ahol én vagyok” – Joseph Beuys, az „akadémikus”. In: Új Művészet, 1999/9., 43-47. o.
L. Molnár Mária: A titokzatos nő – Cindy Sherman kiállítása. In: Új Művészet, 1998/9., 14-15. o.
Markója Csilla: A prinzendorfi borpincék – Hermann Nitsch Orgia-Misztérium Színháza. In: Új Művészet, 1994/4., 55., 74-77. o.
Mezei Ottó: Modern művészet és transzcendencia. In: Új Művészet, 1990/2., 52-54. o.
Molnár Sándor: „A halál utáni világ felé…” – Arshile Gorky kiállítása Bécsben. In: Új Művészet, 1991/7., 19-21. o.
Nagy Tibor de: A pop-art pápája – Andy Warhol. In: Új Művészet, 1993/3., 70-73. o.
P. Szabó Ernő: „Amikor minden művészet lehanyatlik…” – Daniel Spoerri kiállítása Bécsben. In: Új Művészet, 1991/6., 16-19. o.
Pataki Gábor: A tükör megtisztítása – Marina Abramović kiállítása Münchenben. In: Új Művészet, 1996/5., 36-40. o.
Petrányi Zsolt: A transznacionalitás alternatívája: A Gutai. In: Új Művészet, 1994/4., 49-54. o.
Sturcz János. A tudás és bűnbeesés almája – New York – Kiállítások, művészeti jelenségek, tendenciák New York galériáiban, 1994 – I. rész. In: Új Művészet. 1995/4., 24-28. o., II. rész 1995/5., 32-35, 78-82. o., III. rész 1996/1., 2., 24-28., 97-101. o., IV: rész Apokalipszis most – Robert Wilson művészete. 1996/3., 9-12., 78. o.
Szabadi Judit: A kérlelhetetlen művészet szorításában – Meghalt Francis Bacon (1909-1992). I. rész. In: Új Művészet 1993/5., 4-9. o., 81. o., II. rész 1993/6., 4-9. o.

Nappali Ház
(A szerzők ABC rendjében)
Anderson, Laurie (fordította Erdélyi Annamária): Történetek az idegbibliából /részletek/. In: Nappali Ház, 1995/3., 34-43. o.
Babarczy Eszter: Beuys, halála után. In: Nappali Ház, 1989/2., 48-53. o.
Danto, Artur C. (fordította Puszta Dóra): Anselm Kiefer. In: Nappali Ház, 1999/1., 33-37. o.
Deréki Pál: A bécsi akcionizmus. In: Nappali Ház, 1989/1., 31-34. o. és 1989/2., 42-47. o.
Komondy Ágnes: A kígyó nyelve – Vázlat Laurie Andersonról. In: Nappali Ház, 1995/3., 30-33. o.
Paglia, Camille (fordította Erdélyi Annamária): Robert Mapplethorpe szépséges dekadenciája. In: Nappali Ház, 1998/1., 76-89. o.

2000
Böhringer, Hannes: Későpolgári művészeti ipar(fordította Tillman József Attila). In: Kétezer, 1993/8., 51-55. o.

Egyéb
Acsay Judit összeállítása: Robert Smithson és a film – Még egyszer a Spirális gátról /Arts/. In: Művészet, 1982/9., 56-57. o.
Németh Emese: A Land-Arttól az Art in Nature-ig. Korunk tájművészete. In: Művészettörténeti Értesítő, 1997/3., 4., 237-246. o.