Modern magyar szobrászat

A bevezetés röviden tárgyalja a Képzőművészeti Egyetem intézményi előzményét, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképző, azon belül a szobrászati iskola létrejöttét, első mestereit. Kiemelten szól a mesteriskolákról és első igazgatójáról, Stróbl Alajosról, aki az Epreskertet berendezte és a főváros egyik látványosságává tette. Az előadások a modern magyar szobrászat kialakulását nem a történetiség szoros sorrendjében, hanem a formaproblémák szerint dolgozzák fel hat nagyobb egységben, kitekintéssel az európai előzményekre és kapcsolatokra.
A századforduló szobrászata: két út. A. Rodin és A. Hildebrand. A torzó, mint új műforma elterjedése. Rodin tanítványai és követői. Hatása a magyar szobrászatra szórványos, de jellegzetes. (Ligeti Miklós, Betlen Gyula, Lányi Dezső, Csikász Imre)
Hildebrand könyve: A forma problémája a képzőművészetben. Hatása a szobrászi formalátásra, direkt faragás. Magyar követői: Beck Ö. Fülöp, Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk.
A szobrászi tömeg és tér új értelmezése, az avantgárd szobrászat alapvető mestere: Alexander Archipenko. Magyar szobrászok Párizsban az avantgárd közelében: Ferenczy Béni, Csáky József, Beöthy István, valamint az art deco műhelyeiben: Csáky, Miklós Gusztáv, Keleti Sándor, Huszár Imre, Hiesz Géza.
Pályakezdő szobrászok Magyarországon az első világháború után. Történelmi helyzetkép: vesztett háború, elvesztett illúziók, a neokonzervativizmus. Oswald Spengler és könyve: A Nyugat alkonya. Magyar megfelelője: Ligeti Pál építész művészetfilozófiai munkája: Új Pantheon felé, hatása a korszak magyar művészeire. Szobrászi pályaképek: Mészáros László, Goldman György, Forgács Hann Erzsébet, Vilt Tibor. Kitekintés a kortársakra: Mattis Teutsch János, Kalmár Elza, a korai Pátzay, Gárdos Miklós, Langsfeld Károly, Gerő Gyula.
A figuratív szobrászat nagy mesterei. A klasszikus szépségeszmény: Medgyessy Ferenc, Ferenczy Béni, Borsos Miklós; a tragikus és groteszk emberkép: Bokros Birman Dezső, a ?létbe vetett ember? képe: Schaár Erzsébet.
Non figuratív és szürreális törekvések a magyar szobrászatban, Kassák-kör, Európai Iskola. Péri László, Martyn Ferenc, Barta Lajos, Lossonczy Ibolya, Jakovits József, Megyei Barna.

Az előadás sorozat néhány életművön belül eljut az 1970-80-as évekig (pl. Vilt, Schaár), de nem foglalkozik az 1960-as években fellépett új művészgenerációval, amelyből az intézmény jelenlegi tanárai kerültek ki, mert ez semmiképpen sem lenne etikus.