Esztétika - művészetelmélet I-VI.
ELEME
Magyar
Képzőművészet-elmélet Tanszék
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 | 2Ai+Zv | 3 | ||||||
| A tantárgy címe: | Esztétika - művészetelmélet I-VI. |
| A tantárgy rövidített címe: | Esztétika |
| Tantárgykódja: | ELEME |
| Felelős tanszéke: | Művészetelméleti |
| Oktatója: | Varga Tünde |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | kötelező a mintatanterv szerint /Kötelezően előírt, kötelezően választható, szabadon választható/ |
| Képzési idő szemeszterekben: | 6 |
| Képzési idő hetente: | 2 óra előadás |
| Tanulmányi szint: | szakképzési modul / szakmai törzsmodul |
| Tanórák száma összesen: | heti 2 kontakt óra, 2 óra felkészülés |
| A tantárgy kredit értéke: | 2 |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | Az Esztétika - művészetelmélet propedeutika tárgy két félévének teljesítése. A 6 félév egymásra épül, a következő félév feltétele az előző teljesítése. |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | kollokvium |
| Tanulmányi követelmények: | |
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | Gyakorlati feladatok értékelése, félév végi kollokvium. |
| Az osztályzat kialakításának módja: | Az osztályzat kialakítása az elméleti vizsgán nyújtott teljesítmény alapján történik. |
| Vizsgakövetelmények: | Az előadásokon részletesen tárgyalt esztétikai alapfogalmak, a főbb esztétikai áralmalatok, illetve a történeti kérdések ismerete. Követelmény az előadások anyagának, illetve a kötelező forrás-olvasmányok ismerete. |
| Oktatási módszerek: | A kurzus alapvetően előadásokból áll, melyekhez a megadott olvasmányok ismerete elengedhetetlen. |
| Javasolt tanulási módszerek: | Az előadások anyaga a kapcsolódó háttéranyagokkal együtt a hallgatók rendelkezésére áll. A feladott kötelező irodalom mellett ezek teljes körű segítséget biztosítanak az ismeretek elsajátításához, illetve a vizsgára való felkészüléshez. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | félévente legalább 1 |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | esszé, tanulmány |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | A hallgatók esztétikai, művészetfilozófiai, valamint művészetelméleti ismereteinek megalapozása, illetve bővítése, mely során elsajátíthatják a hagyományos, valamint a kortárs művészetelméleti beszédmódok fogalmi eszköztárát. Továbbá a hallgatók jártasságot nyernek a művészeti diszkurzusokban, mely segítségével könnyebben reflektálhatnak saját alkotói tevékenységükre, illetve a hallgatók elméleti tájékozottsága elősegítheti az elmélet és gyakorlat közötti teremtő kölcsönhatás lehetőségét. |
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): |
Esztétika - művészetelmélet I. A kurzus a hat féléves esztétika – művészetelmélet tantárgy propedeutika előadásokra épülő első féléve. A kurzus célja, hogy a hagyományos történeti elbeszélésmódok helyett témakörönként ismertesse az esztétikatörténet és művészetelmélet főbb kérdéseit, ezzel a teleologikus narratívától eltérően a történeti kérdéseket új megvilágításba helyezze. A kronologikus szempont annyiban érvényesül, amennyiben egyes kérdések történeti időhöz kötötten merülnek fel. Ennek megfelelően az első félév előadásai leginkább a 18-19. századig tárgyalják részletesen az esztétika kérdéseit.
A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
4. Magas és alacsony-, elitkultúra és tömegkultúra kérdéseinek kezdetei. (Addison, Goethe, Schiller, Brewer, de Bolla, Stallybrass) Esztétika - művészetelmélet II.
A kurzus az esztétika – művészetelmélet lényeges kérdésköreit tárgyalja. Az egyes előadás-csoportok kitérnek az esztétikai ízlés és esztétikai ítélet; az eredetiség, egyéniség, esztétikai autonómia; természet és művészet kérdésének bemutatására a legmeghatározóbb szerzők elméleti alapfelvetései ismertetésével, valamint elemzik az egyes elméletek közötti különbségeket.
A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
5. Természet, művészet, kultúra, civilizáció (Simmel, Elias, Bourdieu)
Esztétika - művészetelmélet III.
Az előadások célja, hogy betekintést kínáljanak a modernitáshoz kapcsolódó új esztétikai tapasztalat előzményeibe és annak hatásába. A kurzus tárgyalja a technikai civilizáció esztétikai tapasztalatra és művészeti formákra gyakorolt hatását, valamint a „művészeti tömegtermelés” kezdetének kortárs kérdéseit és annak következményeit. A kurzus bemutatja a sokszorosítás megjelenésének művészetelméletre gyakorolt hatását, valamint reflektál a mai megváltozott körülményekre, melyek közt a gép sokszorosítás fogalma lassan érvényét veszti, illetve nyomon követi a médiumok változásának szerepét a művészetben.
A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
4. Művészetfelfogás a médiumok tükrében. Művészet, technika, technológia
Esztétika - művészetelmélet IV. A félév bemutatja a főbb elméleti iskolák művészeti-esztétikai megközelítésmódjait a 19. század végétől a 20. század végéig. A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az esztétikai-művészeti elméletekkel és bemutassa azok alkalmazhatóságát a képzőművészetben.
A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
(hermeneutika, új kritika, pozitivizmus)
(strukturalizmus/posztstrukturalizmus, hermeneutika/ dekonstrukció/ recepcióelmélet)
(modern pszichoanalitikus iskolák, narratológia).
Esztétika - művészetelmélet V. A kurzus célja, hogy bemutassa a 20. század második felének kritikai-elméleti felvetéseit és iskoláit. A kurzus kitér a feminista, multikulturális és posztkoloniális elméletek új szemléletmódot jelentő kérdéseire, valamint a kritikai kultúrakutatás legújabb megközelítésmódjainak ismertetésére. Továbbá elemzi a múzeum, a gyűjtemények és a kulturális emlékezet szerepét a kortárs elméletekben.
A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
(Feminista kritika, női értelmezés, posztkoloniális értelmezések, multikulturalitás)
3. A kulturális emlékezet és a múzeum.
Esztétika - művészetelmélet VI. A kurzus áttekinti a vizuális kultúra és a képelméletek főbb irányzatait, az új diszciplína létrejöttének előzményeit, valamint az esztétikára és művészetelméletre gyakorolt hatását. Bemutatja német a francia és az angolszász iskolák megközelítésmódjának különbségét, valamint reflektál az elmélet interdiszciplináris alapjaira.
A kurzus során tárgyalt főbb témakörök: Esztétika és vizualitás. A kép elméletei felé. A vizuális kultúra mint új diszciplína. „Visual Studies”: a chicagói és a New York-i iskola. Kép és szó művészete.
|
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): |
Esztétika - művészetelmélet I.
Janus, 1987 IV. 1. Goethe, J. W. von: Művészet és kézművesség, In: Irodalmi és művészeti írások Európa, 1985 Schlegel, August Wilhelm: Előadások a szépirodalomról és a szépművészetekről, In: Válogatott esztétikai írások, Gondolat 1980 Bourdieu, Pierre: A tiszta esztétika történeti genezise, In: Változó művészetfogalom. Kijárat Kiadó, 2001 Wittkower, Rudolf: A szaturnusz jegyében, Osiris, 1999 Brewer, John: The Pleasures of the Imagination, Harper Collins Publisher, 1997
Esztétika - művészetelmélet II.
Pszeudo-Longinosz: A fenségesről, Akadémiai, 1965 Burke: Filozófiai vizsgálódások a fenségesről és a szépről való fogalmunk eredetéről, In :Az angol romantika, Kijárat, 2003 Kant, I.: Az ítélőerő kritikája. Ictus, 1996 Hegel, G. W. F.: A művészeti szép fogalma, In: Esztétika. Gondolat, 1979 Lyotard, J-F.: Mi a posztmodern, In: Nagyvilág, 1988 Schiller, F.: Művészetfilozófiai írásai, Atlantisz, 2005 Simmel, G.: A kultúra fogalma és válsága, In: Forrásmunkák a kultúra elméletéből: német kultúraelméleti tanulmányok, szerk. Bujdosó Dezső; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 Williams, Raymond: A kultúra elemzése, In: A kultúra szociológiája, Osiris, 1998 Sinfield, Alan: A kulturális termelés elmélete, Helikon, 2005/1-2
Esztétika - művészetelmélet III.
Winckelmann, J. J.: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban, In: Művészeti írások, Helikon, 1978 Diderot, D.: Értekezés a festőművészetről, In: Diderot Válogatott filozófiai művei II., Franklin Goethe, J. W. von: Diderot kísérlete a festészetről, In: Irodalmi és művészeti írások, Európa 1985 Lessing, G. E.: Laokoón, In: Válogatott esztétikai írások. Gondolat, 1982 Goethe, J. W. von: A Laokoón-szobor, In: Irodalmi és művészeti írások, Európa 1985 Benjamin, W.: Műalkotás a sokszorosíthatóság korszakában, In: Kommentár és prófécia, 1969 Mitchell, W. J. T:. The Work of Art in the Age of Biocybernetic Reproduction, In: What Do Pictures Want?, Chicago UP, 2005 Kemp, W.: A festők terei: a képi elbeszélés Giotto óta, Kijárat, 2003 Kittler, F. A.: Optikai médiumok, Magyar Műhely-Kijárat, 2005 Pfeiffer, Ludwig: A mediális és az imaginárius, Magyar Műhely--Ráció, 2005 Moholy-Nagy, László: Vision in Motion. Chicago, 1947. (magyarul: Látás mozgásban. Bp., 1996.) Szamosi Gertrud: A posztkolonialitás. Helikon, 1996, Nr. 4, 415-429. (Posztkoloniális művészetelmélet különszám) Theories and documents of contemporary art. A sourcebook of artists’ writings. Ed. by Kristine Stiles and Peter Selz. Berkeley, Los Angeles, London, 1996.
Esztétika - művészetelmélet IV. Deconstruction and the Visual Arts: Art, Media, Architecture, ed. Brunette and Wills, Cambridge UP, 1994 Batchmann, Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába, Balassi, 1998 Maquet, Jaques: Az esztétikai tapasztalat. Csokonai, 1986. Böhringer, Hannes: Kísérletek és tévelygések, Balassi – Tartóshullám, 1995 Kommunikáció. I-II. Szerk Horányi Özséb, General Press, 2003. Jameson, F.: Utópizmus az utópia vége utá, In: A posztmodern, Jószöveg könyvek, 1998 Bal, Mieke: Látvány és narratíva egyensúlya, I: Narratívák 1. Kijárat Kiadó, 1998 Bal, Mieke: Visual Analysis, In: A Mike Bal Reader, The University of Chicago Press, 2006
Esztétika - művészetelmélet V. Laqueur: A testet öltött nem, Új Mandátum, 2002 Bal, Mieke: Látvány és narratíva egyensúlya, In: Narratívák 1. Kijárat Kiadó, 1998 Bal Mieke, ed.: The Artemisia Files, The University of Chicago Press, 2005 Said, Edward: Orientalizmus, Európa, 2000 Belting. Han:. A művészet a modernség tükrében, Enigma, 2000. 7-8. Belting, Hans: Test-kép-médium, In: Kép-antropológia. Kijárat Kiadó 2001 Bourdieu, Pierre: Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához, In: Wessely A. (szerk.), A kultúra szociológiája. Osiris, 1998, 174-185. Gans, H. J.: Népszerű kultúra és magaskultúra, In: A kultúra szociológiája, 114-149. György Péter: Az eltörölt hely: a Múzeum, MAC Klub - Magvető, Athenaeum, Corvina Kiadó, 2003 György Péter: A hely szelleme., Magvető, 2007 Danto, Arthur C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Budapest, 1997
Esztétika - művészetelmélet VI. Mitchell. W. J. T.: Mi a kép?, In: Kép, fenomén , valóság. Kijárat Kiadó, 1997. 338-370. Searle, John: A képi reprezentáció, In: A sokarcú kép, Typotex, 2003 Mirzoeff, Nicholas: Mi a vizuális kultúra?, In: Ex-symposion 2000. 32.-33. szám. A kép a médiaművészet korában, L’Harmattan, 2006 Vizuális kultúra, tematikus szám, Enigma, 11. évf. 41. sz. 2004 Kép-Képiség. Atheneum 1993/4. I. kötet. szerk. Bacsó Béla. T-Twins Kiadó Wollheim, Richard: Valaminként-látás, benne-látás és a képi reprezentáció, In: Kép, fenomén valóság. Gadamer, H-G.: A kép és a szó művészet, In: Kép, fenomén,valóság Boehm, G.: A képleírás, In: Narratívák. 1. Kijárat kiadó, 1998 Beke László: Médium/elmélet: tanulmányok, 1972-1992. Balassi, 1997 Jay, Martin, The Downcast Eyes, Berkley: The University of California Press, 1994 |