Képantropológia – Képelmélet
Kód:
KEKÉPAN
Oktató:
Dr. habil. Peternák Miklós CSc.
Oktatás nyelve:
Magyar
Felelős tanszék:
Képzőművészet-elmélet Tanszék
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 | 2K | 2 |
A tantárgy címe: | Képantropológia – Képelmélet |
A tantárgy rövidített címe: | Képantropológia |
Tantárgykódja: | KEKÉPAN |
Felelős tanszéke: | Képzőművészet-elmélet |
Oktatója: | Peternák Miklós |
Melyik tantárgycsoportba sorolt: | kötelezően választható |
Képzési idő szemeszterekben: | 2+2 |
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): | 3-4, illetve egyénileg választható |
Képzési idő hetente: | 2 óra |
Tanulmányi szint: | |
Tanórák száma összesen: | 54+54 |
A tantárgy kredit értéke: | 2 |
Az oktatás nyelve: | magyar |
Tanulmányi előkövetelmények: | nincs, a tárgy többször is felvehető |
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | teszt, kollokvium |
Tanulmányi követelmények: | jelenlét az előadásokon |
Az ismeretek ellenőrzésének módja: | Tesztfeladat megoldása az órai jelenléttel összevetve. |
Az osztályzat kialakításának módja: | Tesztfeladat értékelése a hallgatóval konzultálva. |
Vizsgakövetelmények: | Jelenlét az előadásokon, alkalmanként egyéni feladat megoldása. |
Oktatási módszerek: | Előadások, melyek alaposabb megértését a megadott szakirodalom ismerete segíti. |
Javasolt tanulási módszerek: | Az előadások témáival kapcsolatos önálló kutatás a megadott irodalom figyelembe vételével. |
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | - |
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | - |
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | A tantárgy áttekinti azokat az interdiszciplináris művészetelméleti és filozófiai fejleményeket, melyek az új kultúratudományi szemlélet elterjedésével Magyarországon is nagy hatással voltak/vannak a művészetre, a kurátori gyakorlatra és az egész vizuális univerzumra. |
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): | Kísérlet a képtörténet segítségül hívása, rekonstrukciója által a kép(ek) értelmezésére. Amit képnek hívunk, az vagy látható, vagy valamire utal, ami látható lehetne, de nem minden kép, ami látható. Minden, ami a látvány-világ része, alapul szolgálhat egy képhez, de a kép nem feltétlen utal erre vissza. A kép látható és nem látható között úgy teremt kapcsolatot, hogy megmutatja határukat. A képi kifejezés és a fogalmi gondolkodás viszonyának vizsgálata segíthet megérteni, hogy mi a képek státusa jelenünkben. A képről a múlt század előtt leginkább a művészeknek voltak tapasztalatai, ma ez a helyzet alapvetően megváltozott. A 21. századra a régebbi korokhoz képest nagyon elszaporodtak a különböző fajta, elsősorban technikai képek. Korábban a köznapi ember az élete során ilyen mennyiségű képpel soha nem találkozhatott. A látható kép létező természeti jelenség is, amiből kitűnik, hogy a képen nem kizárólag ember által létrehozott konstrukciót érthetünk. Ezt felismerve pontosabban megérthetjük az új, technikai képfajtákat. A kurzus során tárgyalt főbb témakörök: Kultúratudomány, vizuális antropológia, visual studies, vizuális kultúra, képantropológia (Hans Belting), ikonológia (Aby Warburg, Erwin Panofsky), képtudomány, képelmélet (Boehm, Mitchell, Bredekamp) |
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): | Barthes, Roland, Mitológiák, Budapest: Európa, 1983. Baxandall, Michael, Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet. Budapest: Corvina, 1986. Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt. Budapest: Balassi, 2000. Belting, Hans, Képantropológia. Képtudományi vázlatok. Budapest: Kijárat Kiadó, 2003 Bredekamp, Horst, Mellőzött hagyomány? A művészettörténet mint képtudomány. In: BUKSZ, 2003/3. 253-258 Flusser, Vilém: http://www.artpool.hu/Flusser/flusser.html Frizot, Michel (Ed.) The New History of Photography. Köln: Könemann, 1998. Gross, Charles G., Agy, látás, emlékezet. Mesék az idegtudomány történetéből. Budapest: Typotext, 2004. A kép a médiaművészet korában, Budapest: L’Harmattan, 2006. Kép-Képiség. Atheneum 1993/4. szerk. Bacsó Béla. T-Twins Kiadó Hockney, David: Titkos tudás. A régi mesterek technikájának újrafelfedezése. Budapest: Officina’96, 2003. Hornyik Sándor, A képi fordulatról. http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=225 ICONOCLASH. Beyond the Image Wars in Science, Religion and Art. Edited by Bruno Latour and Peter Weibel. The MIT Press, 2002 Julesz Béla, Dialógusok az észlelésről. Budapest: Typotext, 2000. Kemp, Martin, The Science of Art. Optical themes in Western Art from Brunelleschi to Seurat. Yale University Press, New Haven - London 1992. Kepes György, A világ új képe a művészetben és a tudományban. (The New Landscape in Art and Science). Budapest: Corvina, 1979. Mitchell, W. J. T, Picture Theory, Chicago UP, 1994. Panofsky, Erwin, A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, 1984. Schivelbusch, Wolfgang, A vasúti utazás története. A tér és az idő iparosodása a 19. században. Napvilág Kiadó, 2008. Warburg, Aby, MNHMOSYNH / Mnémoszüné (Aby Warburg válogatott tanulmányai), Budapest: Balassi Kiadó/Magyar Képzőművészeti Fõiskola, 1995. Wulf, Christoph: Az antropológia rövid összefoglalása. Budapest: Enciklopédia, 2007. |
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: | internet |