Társadalom tudományi alapismeretek: Művészetpszichológia

Kód:

KETTALMP

Oktató:

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Képzőművészet-elmélet Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év				2. év				3. év				4. év				5. év
1. félév / kredit		2. félév / kredit		3. félév / kredit		4. félév / kredit		5. félév / kredit		6. félév / kredit		7. félév / kredit		8. félév / kredit		9. félév / kredit		10. félév / kredit
				2K	2	2K	2

A tantárgy címe:

Művészetpszichológia

A tantárgy rövidített címe:

Művészetpszichológia

Tantárgykódja:

KETTALMP

Felelős tanszéke:

Képzőművészet-elmélet

Oktatója:

Ragó Anett

Melyik tantárgycsoportba sorolt:

a szakok mintatanterve szerint

Képzési idő szemeszterekben:

Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat?
(1-10):

a mintatanterv szerint

Képzési idő hetente:

2 óra

Tanulmányi szint:

Tanórák száma összesen:

A tantárgy kredit értéke:

Az oktatás nyelve:

magyar

Tanulmányi előkövetelmények:

a félévek egymásra épülnek

A félév végi számonkérés(ek) típusa(i):

kollokvium

Tanulmányi követelmények:

Jelenlét az órák legalább 75%-án, megadott szakirodalom ismerete, aktív részvétel az órai munkában.

Az ismeretek ellenőrzésének módja:

szóbeli kollokvium

Az osztályzat kialakításának módja:

szóbeli kollokvium értékelése

Vizsgakövetelmények:

Félév során megadott szakirodalom és az órai anyag ismerete

Oktatási módszerek:

Előadás

Javasolt tanulási módszerek:

részvétel az előadásokon, egyéni felkészülés a megadott szemelvények, szakirodalom alapján

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma:

félévente legalább 1

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa:

változó

A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:

A hallgatók elméleti, művészetpszichológiai tájékozottságának fejlesztése..

A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként):

1. szemeszter:

A kurzus célja a vizuális művészetek problémáinak pszichológiai megközelítése. A félév során a hallgatók megismerkedhetnek a kognitív tudomány alapvető szemléletével, mely elsősorban az egyén és a külvilág kapcsolatát kutatja. Legfőbb célunk, hogy feltárjuk a vizuális világ észlelésének alapvető mechanizmusait, kulturális és kontextuális meghatározottságát, valamint a világ leírására alkotott mentális reprezentációk természetét és azok kapcsolatát a kultúra reprezentációival. Az előadások a pszichológiai elméletekből indulnak, majd fokozatosan kitekintést adnak a befogadást és alkotást befolyásoló tényezők természetéről, figyelembe véve a megközelítés korlátai, magyarázó értékének változó erejét.

1. Bevezetés: a pszichológia főbb kérdései, módszerei, a kognitív szemlélet főbb elvei és korlátai

2. A vizuális világ észlelése 1: a látás alapvető szabályszerűségei, kapcsolata a többi észlelési területtel (képek a külvilágban)

3. A vizuális világ észlelése 2: A látás „története” – a látásról való gondolkodás története és jelentősége (képek a filozófiai elméletekben)

4. A vizuális világ észlelése 3: „mentális képeink” (képek az elmében)

5. A látás működése 1. – formák, tárgyak észlelése

6. A látás működése 2. – színek észlelése, színelméletek

7. A látás működése 3. – a tér észlelése, illúziók

8. A látás működése 4. – mozgás észlelése

9. Az észlelés fejlődése – látvány és a saját mozgás összekapcsolódása, a szenzomotoros tapasztalat szerepe

10. A vizuális tapasztalatok felhasználása 1. – a képi reprezentáció szerepe a gondolkodásban

11. A vizuális tapasztalatok felhasználása 2. – a képzeleti képek formája

12. A vizuális tapasztalatok felhasználása 3. – az emlékezés szerepe az észlelésben

2. szemeszter:

A kurzus a Művészetpszichológia 1. c. kurzus folytatása. Ebben a félévben a magasabb rendű kognitív folyamatok működésével, azok kulturális beágyazottságával ismerkedhetnek meg a hallgatók. Fő cél annak szemléltetése, hogy a műalkotások készítése és befogadása nem csupán kulturálisan beágyazott, de az egyén mentális folyamatai által is vezérelt folyamat. Az egyén kulturális meghatározottsága és kognitív képességei egyaránt meghatározzák azokat a gondolkodási, emlékezeti folyamatokat, amelyek a kulturális tárgyak értelmezését és értékelését teszik lehetővé.

Bevezetés: megismerés és kultúra
A determinizmus kérdése: gének vs. tapasztalat
Társadalmi determinizmus: én vs. másik
Tudatosság és emlékezet
Emlékezet 1. – emlékezeti rendszerek és fejlődésük
Emlékezet 2. – a test emlékezete
Emlékezet 3. – az identitás folytonossága, önéletrajzi emlékezet
Emlékezet 4. – a kulturális elbeszélés szerepe és formája
Kultúra a fejben – a társas lét mentális feltétele
Emlékezet 4. – a kulturális elbeszélés szerepe és formája
„Anxious objects” – műalkotások mint kulturális tárgyak
A műalkotás befogadásának alapmechanizmusai: emlékeztetés

Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány

szemeszter:
Crary, J. (1999) A megfigyelő módszerei, 4. fejezet. Bp.: Osiris Kiadó

Gombrich, E. H. (1972) Művészet és illúzió, 37-90. o. Bp.: Gondolat

Kovács I. és Szamarasz V. (szerk.) (2006) Látás, nyelv, emlékezet, 1-4. fejezetek. Budapest: BME-GTK – Typotex Kiadó.

2. szemeszter:

Changeux, J-P. (2000) Agyunk által világosan, 5. fejezet. Bp: Typotex.

Gross, C. G. (2004) Agy, látás, emlékezet 2 és 5. fejezetek.. Bp.: Typotex.

Kovács I. és Szamarasz V. (szerk.) (2006) Látás, nyelv, emlékezet, 9-12. fejezetek. Budapest: BME-GTK – Typotex Kiadó.

Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: