Esztétika - Művészetelmélet

Első szemeszter

A kurzus a hat féléves esztétika – művészetelmélet tantárgy propedeutika előadásokra épülő első féléve. A kurzus célja, hogy a hagyományos történeti elbeszélésmódok helyett témakörönként ismertesse az esztétikatörténet és művészetelmélet főbb kérdéseit, ezzel a teleologikus narratívától eltérően a történeti kérdéseket új megvilágításba helyezze. A kronologikus szempont annyiban érvényesül, amennyiben egyes kérdések történeti időhöz kötötten merülnek fel. Ennek megfelelően az első félév előadásai leginkább a 18-19. századig tárgyalják részletesen az esztétika kérdéseit.

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
1. A művészet eredete. A középkori esztétika, skolasztika.
2. A szabad és a mechanikus művészetek kérdése: az akadémiák megalapításának hatása. (Wittkower, Bourdieu, Goethe, Schiller).
3. Műfaji tisztaság versus műfajok keveredése. (Kristeller, Gadamer).
4. Magas és alacsony-, elitkultúra és tömegkultúra kérdéseinek kezdetei. (Addison, Goethe, Schiller, Brewer, de Bolla, Stallybrass)

Második szemeszter

A kurzus az esztétika – művészetelmélet lényeges kérdésköreit tárgyalja. Az egyes előadás-csoportok kitérnek az esztétikai ízlés és esztétikai ítélet; az eredetiség, egyéniség, esztétikai autonómia; természet és művészet kérdésének bemutatására a legmeghatározóbb szerzők elméleti alapfelvetései ismertetésével, valamint elemzik az egyes elméletek közötti különbségeket. 

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
1. Esztétikai ítélet és ízlés. A szép és a fenséges esztétikája. (Longinosz, Burke, Kant, Hegel, Lyotard).
2. Eredetiség, individualitás, esztétikai autonómia, (Goethe, Schiller, Schlegel, Coleridge, Hazlitt).
3. Zseniesztétikák; eredetiség és másolás; jogdíj és márkanév, a művész szerepének változása és a művészi szubjektivitás.
4. Antikok és modernek vitája a kritikai kultúrakutatás tükrében. (Perrault, Batteux, Goethe, Schiller, Philip-Moritz, Nietzsche).
5. Természet, művészet, kultúra, civilizáció (Simmel, Elias, Bourdieu)

Harmadik szemeszter

Az előadások célja, hogy betekintést kínáljanak a modernitáshoz kapcsolódó új esztétikai tapasztalat előzményeibe és annak hatásába. A kurzus tárgyalja a technikai civilizáció esztétikai tapasztalatra és művészeti formákra gyakorolt hatását, valamint a „művészeti tömegtermelés” kezdetének kortárs kérdéseit és annak következményeit. A kurzus bemutatja a sokszorosítás megjelenésének művészetelméletre gyakorolt hatását, valamint reflektál a mai megváltozott körülményekre, melyek közt a gép sokszorosítás fogalma lassan érvényét veszti, illetve nyomon követi a médiumok változásának szerepét a művészetben. 

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
1. Technika, modernizáció, egyén és tömeg. (A nagyváros mint élmény és téma).
2. A sokszorosítás hatása az esztétikában.
3. A képi elbeszélés változásai.
4. Művészetfelfogás a médiumok tükrében. Művészet, technika, technológia

Negyedik szemeszter

Ötödik szemeszter

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
1. Kritikai iskolák és alapfogalmak a 20. század második felében. IV. (Feminista kritika, női értelmezés, posztkoloniális értelmezések, multikulturalitás)
2. A kritikai kultúrakutatás hatása a kortárs értelmezésekre.
3. A kulturális emlékezet és a múzeum. 

Hatodik szemeszter

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
1. Esztétika és vizualitás. A kép elméletei felé.
2- A vizuális kultúra mint új diszciplína. „Visual Studies”: a chicagói és a New York-i iskola.
3. Kép és szó művészete. 

Első szemeszter
Janus, 1987 IV. 1.
Goethe, J. W. von: Művészet és kézművesség, In: Irodalmi és művészeti írások Európa, 1985;
Schlegel, August Wilhelm: Előadások a szépirodalomról és a szépművészetekről, In: Válogatott esztétikai írások, Gondolat 1980.;
Bourdieu, Pierre: A tiszta esztétika történeti genezise, In: Változó művészetfogalom. Kijárat Kiadó, 2001.;
Wittkower, Rudolf: A szaturnusz jegyében, Osiris, 1999.;
Brewer, John: The Pleasures of the Imagination, Harper Collins Publisher, 1997.

Második szemeszter
Pszeudo-Longinosz: A fenségesről, Akadémiai, 1965.;
Burke: Filozófiai vizsgálódások a fenségesről és a szépről való fogalmunk eredetéről, In :Az angol romantika, Kijárat, 2003.;
Kant, I.: Az ítélőerő kritikája. Ictus, 1996.;
Hegel, G. W. F.: A művészeti szép fogalma, In: Esztétika. Gondolat, 1979.;
Lyotard, J-F.: Mi a posztmodern, In: Nagyvilág, 1988.;
Schiller, F.: Művészetfilozófiai írásai, Atlantisz, 2005.;
Simmel, G.: A kultúra fogalma és válsága, In: Forrásmunkák a kultúra elméletéből: német kultúraelméleti tanulmányok, szerk. Bujdosó Dezső; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.;
Williams, Raymond: A kultúra elemzése, In: A kultúra szociológiája, Osiris, 1998.;
Sinfield, Alan: A kulturális termelés elmélete, Helikon, 2005/1-2

Harmadik szemeszter
Winckelmann, J. J.: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban, In: Művészeti írások, Helikon, 1978.;
Diderot, D.: Értekezés a festőművészetről, In: Diderot Válogatott filozófiai művei II., Franklin.;
Goethe, J. W. von: Diderot kísérlete a festészetről, In: Irodalmi és művészeti írások, Európa 1985.;
Lessing, G. E.: Laokoón, In: Válogatott esztétikai írások. Gondolat, 1982.;
Goethe, J. W. von: A Laokoón-szobor, In: Irodalmi és művészeti írások, Európa 1985.;
Benjamin, W.: Műalkotás a sokszorosíthatóság korszakában, In: Kommentár és prófécia, 1969.;
Mitchell, W. J. T:. The Work of Art in the Age of Biocybernetic Reproduction, In: What Do Pictures Want?, Chicago UP, 2005.;
Kemp, W.: A festők terei: a képi elbeszélés Giotto óta, Kijárat, 2003.;
Kittler, F. A.: Optikai médiumok, Magyar Műhely-Kijárat, 2005.;
Pfeiffer, Ludwig: A mediális és az imaginárius, Magyar Műhely--Ráció, 2005.;
Moholy-Nagy, László: Vision in Motion. Chicago, 1947. (magyarul: Látás mozgásban. Bp., 1996.).;
Szamosi Gertrud: A posztkolonialitás. Helikon, 1996, Nr. 4, 415-429. (Posztkoloniális művészetelmélet különszám).;
Theories and documents of contemporary art. A sourcebook of artists’ writings. Ed. by Kristine Stiles and Peter Selz. Berkeley, Los Angeles, London, 1996.

Negyedik szemeszter
Deconstruction and the Visual Arts: Art, Media, Architecture, ed. Brunette and Wills, Cambridge UP, 1994.;
Batchmann, Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába, Balassi, 1998.;
Maquet, Jaques: Az esztétikai tapasztalat. Csokonai, 1986..;
Böhringer, Hannes: Kísérletek és tévelygések, Balassi – Tartóshullám, 1995.;
Kommunikáció. I-II. Szerk Horányi Özséb, General Press, 2003.;
Jameson, F.: Utópizmus az utópia vége utá, In: A posztmodern, Jószöveg könyvek, 1998.;
Bal, Mieke: Látvány és narratíva egyensúlya, I: Narratívák 1. Kijárat Kiadó, 1998.;
Bal, Mieke: Visual Analysis, In: A Mike Bal Reader, The University of Chicago Press, 2006

Ötödik szemeszter
Laqueur: A testet öltött nem, Új Mandátum, 2002.;
Bal, Mieke: Látvány és narratíva egyensúlya, In: Narratívák 1. Kijárat Kiadó, 1998.;
Bal Mieke, ed.: The Artemisia Files, The University of Chicago Press, 2005.;
Said, Edward: Orientalizmus, Európa, 2000.;
Belting. Han:. A művészet a modernség tükrében, Enigma, 2000. 7-8.;
Belting, Hans: Test-kép-médium, In: Kép-antropológia. Kijárat Kiadó 2001.;
Bourdieu, Pierre: Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához, In: Wessely A. (szerk.), A kultúra szociológiája. Osiris, 1998, 174-185.;
Gans, H. J.: Népszerű kultúra és magaskultúra, In: A kultúra szociológiája, 114-149.;
György Péter: Az eltörölt hely: a Múzeum, MAC Klub - Magvető, Athenaeum, Corvina Kiadó, 2003.;
György Péter: A hely szelleme., Magvető, 2007.;
Danto, Arthur C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Budapest, 1997.

Hatodik szemeszter
Mitchell. W. J. T.: Mi a kép?, In: Kép, fenomén , valóság. Kijárat Kiadó, 1997. 338-370.;
Searle, John: A képi reprezentáció, In: A sokarcú kép, Typotex, 2003.;
Mirzoeff, Nicholas: Mi a vizuális kultúra?, In: Ex-symposion 2000. 32.-33. szám.;
A kép a médiaművészet korában, L’Harmattan, 2006.;
Vizuális kultúra, tematikus szám, Enigma, 11. évf. 41. sz. 2004.;
Kép-Képiség. Atheneum 1993/4. I. kötet. szerk. Bacsó Béla. T-Twins Kiadó.;
Wollheim, Richard: Valaminként-látás, benne-látás és a képi reprezentáció, In: Kép, fenomén valóság.;
Gadamer, H-G.: A kép és a szó művészet, In: Kép, fenomén,valóság.;
Boehm, G.: A képleírás, In: Narratívák. 1. Kijárat kiadó, 1998.;
Beke László: Médium/elmélet: tanulmányok, 1972-1992. Balassi, 1997.;
Jay, Martin, The Downcast Eyes, Berkley: The University of California Press, 1994