bezárás

Tér és dráma: a dráma formái különböző korokban és terekben

Kód:

LÁTMTÉDR

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Látványtervező Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 22K 1

 

A tantárgy címe: Tér és dráma: a dráma formái különböző korokban és terekben
A tantárgy rövidített címe: Tér és dráma
Tantárgykódja: LÁTMTÉDR
Felelős tanszéke: Látványtervező tanszék
Oktatója: Duró Győző
Melyik tantárgycsoportba sorolt: Kötelező általános szakmai és elméleti ismeretek
Képzési idő szemeszterekben: 2 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 2., 3. szemeszter
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint:  
Tanórák száma összesen: 54 óra
A tantárgy kredit értéke: A második félévben 2,
a harmadik félévben 1.
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: A szemeszterek egymásre épülnek.
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): Kollokvium
Tanulmányi követelmények: A tantermi előadások és a kötelező irodalom anyagának elsajátítása.
Az ismeretek ellenőrzésének módja: Az egyes szemeszterek során hallgatói kiselőadások tartatása bizonyos tárgyalt témákból, illetve a kötelező irodalom tételeinek közös, interaktív feldolgozása.
Az osztályzat kialakításának módja: A szemeszterközi szereplés és a kollokviumon nyújtott teljesítmény együttes figyelembevétele.
Vizsgakövetelmények: A tantermi előadások és a kötelező irodalom anyagáról kell számot adni.
Oktatási módszerek: Vetítettképes, illetve videó- vagy DVD-felvételekkel kísért előadások, valamint hallgatói kiselőadások és a kötelező irodalom közös, interaktív feldolgozása.
Javasolt tanulási módszerek: Rendszeres részvétel a tanórákon, a kötelező irodalom elolvasása, tájékozódás az ajánlott szakirodalomban, felkészülés kiselőadásokra.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: Felkészülés legalább szemeszterenként egy kiselőadásra, illetve a kötelező irodalom anyagának elolvasása.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: Kiselőadás, szakirodalom-olvasás.
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatóknak átfogó képet kell kapniuk a színházművészet különböző térformáiról és a drámairodalom történetének legfontosabb korszakairól, illetve e két szakterület összefüggéseiről. Megismerhetik, hogyan modellezik az adott színházi terek és az azokban előadott drámaformák annak a kultúrkörnek és történelmi kornak a világképét, amelyben létrejöttek, illetve hogyan olvasható le egy színházi térről és az abban megelevenedő drámákról, hogy mire használta az adott társadalom a színházművészetet.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): A hallgatók korszakról korszakra haladva megismerik, miképpen határozta meg a színházi tér szerkezete a benne előadható színjátékfajták által alkalmazható szövegeket és dramaturgiát, díszlet- és jelmezegyüttest, zenét és egyéb hatáseszközöket, színészi eszköztárat és játékstílust, valamint az előadók és a közönség viszonyát, továbbá hogy mit és hogyan látott a néző az adott színházi terekben, illetve milyen cselekvés- vagy magatartásformákról vehetett példát az ott bemutatott drámákból.

I. szemeszter:
1.
A színházi tér fogalma, a dráma és típusai
2. Rítus és dráma. A rituális tér és a színházi tér össszefüggései és különbözőségei
3. A színházi tér és az abban előadott drámaformák mint a koronként és társadalmanként ismert objektív univerzum „térképei“
4. A színházi tér és az abban előadott drámaformák mint az adott korban és társadalomban élő néző szubjektív univerzumának „térképei“
5. Az antik görög színházépímény mint világképmodell
6. A tragédia és az ókomédia lejátszódása az orkhésztra és a szkéné terében
7. A hellenisztikus és a római színházépület, illetve a közép-, az új- és a római komédia
8. Az európai középkor szimultán színpada mint világképmodell
9. A misztériumjáték, a mirákulum, a moralitás és a farce speciális játéktérformái
10. A távol-keleti színházi terek mint világképmodellek
11. Az indiai táncdrámák és a japán nó-játék térformái
12. A kínai jingju („pekingi opera“) és a japán kabuki térfilozófiája
13. Az európai és az ázsiai színházművészet térszemléletének és térhasználatának, illetve drámaszerkezeteinek alapvető eltérései

II. szemeszter:
1.
Az olasz reneszánsz proszcéniumszínpad és az angol public theatre mint világkép-modell
2. A humanista dráma, a commedia dell’arte és az Erzsébet-kori dráma térhasználata
3. A Guckkastenbühne mint világképmodell
4. Barokk és klasszicista drámák a dobozszínpadon
5. Az opera és a balett látványvilága
6. A romantikus és a realista drámák térigénye
7. A naturalista és a szimbolista drámák eltérő térszemlélete
8. Az avantgárd színpadi szövegei és színházitér-forradalma
9. Az epikus dráma térkezelése
10. Az abszurd és a groteszk dráma terei
11. A XX. század második felének színházitér-problémái: vissza a rítushoz
12. Szöveg és tér a posztmodern színházban
13. A posztdramatikus színház „talált terei“
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): Kötelező irodalom
– drámák:
Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz
Plautus: A hetvenkedő katona
Ismeretlen szerző: Az innsbrucki húsvéti játék
Li Hszing-tao: A krétakör
Shakespeare: Lear király
Molière: Képzelt beteg
Büchner: Danton halála
Csehov: Ivanov
Strindberg: Az apa
Witkiewicz: Vízityúk
Brecht: Kurázsi mama és gyermekei
Beckett: A játszma vége
– szakcikkek:
BÉCSY Tamás: A színpad és a nézőtér viszonya. In: SZÍNHÁZ, 1979/12., 1–9. pp.
BÍRÓ Béla: Dráma és játéktér. In: SYMBOLON, V. évf., 8. szám (2004). 7–21. pp.
BROOK, Peter: A tér mint eszköz. In: B., P.: Változó nézőpont. Írások 1946–1987. Ford.: Dobos Mária. Bp., 2000, Orpheusz Könyvkiadó – Zugszínház. 171–176. pp.
FOUCAULT, Michel: Eltérő terek. Ford.: Sutyák Tibor. In: F., M.: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, 1999, Latin Betűk. 147–155. pp.  MÜLLER Péter, P.: Tér és dráma. In: THEATRON, I. évf., 2. sz. (1998 tél), 28–30. pp.; illetve: M. P., P.: Hamlettől a Hamletgépig. Színházi írások. Bp., 2008, Kijárat. 123–128. pp.
UNGVÁRI ZRÍNYI Ildikó: Tér-kép. Az érzékelés színpadi terei. In: KORUNK, 2009/1. 14–24. pp.
VASZILJEV, Anatolij: A tér új valósága. Egy rendező megjegyzései. Ford.: Kozma András. In: V., A.: Színházi fúga. Bp., 1998, OSZMI. 72–80. pp.

Ajánlott irodalom:
BARBA, Eugenio – SAVARESE, Nicola: The Secret Art of the Performer: A Dictionary of Theatre Antropology. London and New York, 1995, Routledge.
BÉCSY Tamás: Mi a dráma? Bp., 1987, Akadémiai.
BENTLEY, Eric: A dráma élete. Ford.: Földényi F. László. Pécs, 1998, Jelenkor. FISCHER-LICHTE, Erika: A dráma története. Ford.: Kiss Gabriella. Pécs, 2001, Jelenkor.
HALL, Edward T.: Rejtett dimenziók. Ford.: Falvay Mihály. Bp, 1980, Gondolat.
HAMVAS Béla: Az öt géniusz. In: H. B.: A magyar Hüperion és más magyar vonatkozású esszék. Bp., é. n., Medio. II. köt., 7–175. pp.
Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban. Bp., 2003, Kijárat.
HEIDEGGER, Martin: A művészet és a tér. Ford.: Bacsó Béla. In: H., M.: „…költőien lakozik az ember…”. Válogatott írások. Bp.–Szeged, 1994, T-Twins – Pompeji. 211–217. pp.
KÁLLAI János – KARÁDI Kázmér – TÉNYI Tamás: A térélmény kultúrtörténete és pszicho-patológiája. Bp., 1998, Tertia.
KEMP, Wolfgang: A festők terei. A képi elbeszélés Giotto óta. Ford.: Kékesi Zoltán. Bp., 2003, Kijárat.
KOSTOF, Spiro: A History of Architecture: Settings and Rituals. New York – Oxford, 1995, Oxford University Press.
MORAVÁNSZKY Ákos – M. GYÖNGY Katalin (szerk.): A tér. Kritikai antológia. Bp., 2007, Terc.
MÜLLER Péter, P.: Gesztus és dráma. In: M. P., P.: Hamlettől a Hamletgépig. Színházi írások. Bp., 2008, Kijárat. 116–122. pp.
NICOLL, Allardyce: The Development of the Theatre: A Study of Theatrical Art from the Beginnings to the Present Day. London, 1966., George G. Harrap & Co.
PAVIS, Patrice: Előadáselemzés. Ford.: Jákfalvi Magdolna. Bp., 2003, Balassi.
PAVIS, Patrice: Színházi szótár. Ford.: Gulyás Adrienn, Molnár Zsófia, Rideg Zsófia, Sepsi Enikő. Bp., 2005,
L’Harmattan. REDMOND, James (ed.): The Theatrical Space. Cambridge, 1987,
Cambridge University Press. Theatre Space/Der Raum des Theaters. Munich, 1977, International Federation for Theatre Research
UNGVÁRI ZRÍNYI Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába. Színháztudományi tankönyv. Marosvásárhely, 2006, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Kiadója.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: Számítógép, projektor, videó- és DVD- lejátszó.