Művészet- és kultúrtörténeti alapismeretek III.
KEMŰKUA
Magyar
Képzőművészet-elmélet Tanszék
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 2K | 2 | 2K | 2 | ||||||||||||||||
| A tantárgy címe: | Művészet- és kultúrtörténeti alapismeretek I |
| A tantárgy rövidített címe: | Kultúrtörténet |
| Tantárgykódja: | KEMŰKUA3 |
| Felelős tanszéke: | Képzőművészet-elmélet |
| Oktatója: | Mélyi József |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | szabadon választható tárgy, szakképzési modul |
| Képzési idő szemeszterekben: | 2 |
| Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): |
a mintatanterv szerint |
| Képzési idő hetente: | 2 óra |
| Tanulmányi szint: | |
| Tanórák száma összesen: | 24 |
| A tantárgy kredit értéke: | 2 |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | a félévek egymásra épülnek |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | kollokvium |
| Tanulmányi követelmények: |
Jelenlét az órák legalább 75%-án, megadott szakirodalom ismerete, aktív részvétel az órai munkában.
|
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | szóbeli kollokvium |
| Az osztályzat kialakításának módja: | szóbeli kollokvium értékelése |
| Vizsgakövetelmények: |
Félév során megadott szakirodalom és az órai anyag ismerete, önálló véleményalkotás kortárs műalkotásokról
|
| Oktatási módszerek: |
Előadások illetve a bemutatott művek értelmezésének közös megvitatása
|
| Javasolt tanulási módszerek: | részvétel az előadásokon, egyéni felkészülés a megadott szemelvények, szakirodalom alapján |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: |
Művészet- és kultúrtörténeti bevezető előadássorozat.
|
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): |
Kultúrtörténeti áttekintés az embergépek ábrázolásának történetéről. A kurzus során a hallgatók irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei stb. példákon keresztül megismerkednek az automaták és különböző embergépek keletkezésének és ábrázolásának történetével, a XVIII. század közepétől napjainkig. Az órák alkalmával a hallgatók filozófiai és tudománytörténeti áttekintést kapnak az embergép fogalmának kialakulásáról és metamorfózisáról, a beprogramozható zenélő automatáktól a videoklipekben megjelenő kiborgokig.
Főbb témakörök:
Felvilágosodás és embergép Kempelen automatái A Bauhaus és az embergép A számítógép mint embergép története A munka és az automata (Chaplin és a Taylor-módszer) Embergép és sci-fi (Szárnyas fejvadász és 2001: Űrodüsszeia) Embergép a médiaművészetben A másik teste – testképek változása |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): |
György Péter: A másik teste. Café Bábel, 1996/2 Donna Haraway: Kiborg kiáltvány. Replika, 2005/51-52. Ridley Scott: A szárnyas fejvadász
|
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: |