20. századi egyetemes szobrászat
Kód:
MŰTESZ
Oktató:
Dr. habil. Sturcz János PhD
Oktatás nyelve:
Magyar
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 2K | 3 | 2K | 3 | ||||||||||||||||
| A tantárgy címe: | 20. századi egyetemes szobrászat |
| A tantárgy rövidített címe: | 20. századi egyetemes szobrászat |
| Tantárgykódja: | MŰTESZ |
| Felelős tanszéke: | Művészettörténet tanszék |
| Oktatója: | Dr. Sturcz János |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | Kötelezően előírt: |
| Képzési idő szemeszterekben: | 2 szemeszter |
| Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): | 1., 2. szemeszter |
| Képzési idő hetente: | 2 óra |
| Tanulmányi szint: | Alapképzési modul |
| Tanórák száma összesen: | 54 óra |
| A tantárgy kredit értéke: | 3/félév |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | Alapvető művészettörténeti, művészetelméleti kategóriák, ill. a modern szobrászat alapfokú ismerete, a szemeszterek egymásra épülnek. |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | Kollokvium |
| Tanulmányi követelmények: | A tényanyag, egyes irányzatok szellemi, művészi törekvéseinek ismerete, a 20. század kiemelkedő szobrász alkotói életműveinek beható tudása, szakirodalmi tájékozottság. |
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | Írásbeli és szóbeli vizsga, beszélgetés, egy témakör, életmű alapos körüljárása. |
| Az osztályzat kialakításának módja: | Írásbeli és szóbeli beszámolók eredményei alapján. |
| Vizsgakövetelmények: | Az előadásokon elhangzottak elsajátítása, a kötelező irodalom ismerete, kísérlet egyéni vélemény kialakításár. |
| Oktatási módszerek: | Vetítéssel kísért előadás, egyéni szóbeli konzultáció. |
| Javasolt tanulási módszerek: | Az órákon való személyes részvétel, folyamatos olvasás, egyéni múzeum és kiállítás látogatás. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | - |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | - |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | - a 20. századi egyetemes szobrászat sajátos kérdésfelvetéseinek, főbb irányzatainak, alkotóinak és műveinek megismerése, azok kultúrtörténeti összefüggéseinek bemutatása - a modern szobrászatról szerzett, megbízható, tényszerű ismeretek, a legfrissebb értelmezések segítségével felkészíteni a hallgatót arra, hogy saját művészi munkájában fel tudja használni a tananyagot, kritikai módon tudjon bekapcsolódni a modern és posztmodern hagyományába |
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): | Az előadás sorozat célja a 20. századi szobrászat legfontosabb jelenségeinek, életműveinek megismertetése. A kurzus folyamán a szobrászat fogalmának 20. századi jelentésváltozását, Rosalind Krauss kifejezésével élve „kiterjesztett terét” fogjuk körüljárni, a korszak olyan jelentős alakjainak alkotásait vizsgálva, mint Auguste Rodin, Constantin Brancusi, Alberto Giacometti és mások. Az első félévben Leonardo da Vinci, Gotthold Lessing, Adolf von Hildebrand, Kurt Badt, Krauss, Rilke, Heidegger és mások írásainak segítségével a szobrászat klasszikus fogalmának átalakulását, s a térről alkotott felfogás megváltozásával való összefüggéseit tisztázzuk, majd a szobrászat emlékműtől való elszakadásának folyamatát, szellemi és művészi következményeit követjük nyomon. Festőkből lett szobrászok, festők szobrászi működése, „Malerische Plastik” : Paul Gauguin, Medardo Rosso, Aristide Maillol, Henri Matisse, André Derain, Pablo Picasso, Amedeo Modigliani, Umberto Boccioni, Jean Arp, Max Ernst, Salvador Dali. Analitikus tér, kölcsönhatások szobrászat, festészet és építészet között: Alexander Archipenko, Jacques Lipchitz, Vladimir Tatlin, Naum Gabo, Antoine Pevsner, El Lisszickij, Moholy-Nagy László, Theo van Doesburg. Marcel Duchamp és a ready made hatása a szobrászatra, Brancusi, Gaston Lachaise, Man Ray. Szürrealizmus és szobrászat: Giacometti, Man Ray, Max Ernst, Meret Oppenheim, Joseph Cornell, Julio Gonzales, Arp, Picasso. A második félévben olyan életműveket vizsgálunk, amelyek éppen a szobrászat fogalmának kiterjesztéséből fakadó kiüresedés ellenhatásaként az ember klasszikus ábrázolásának (Henri Moore, Germaine Richier, Marino Marini, Fritz Wotruba) vagy a klasszikus modern absztrakció (Max Bill, Edouardo Chillida, Anthony Caro), netán a primitivizmus (Louise Nevelson, David Smith, Louise Bourgeois, Isamu Noguchi) felélesztésére tesznek kísérletet. A „modern szobrászaton túl” (Jack Burnham): subsculpture, kinetikus és fényszobrászat Alexander Caldertől, Pol Buryig, Takisig, Jean Tinguelyig, Moholy-Nagytól a Zero csoportig, Yaacov Agamig, Nicolas Schöfferig, Dan Flavinig és James Turrellig. Pop art, új realizmus és szobrászat: Robert Rauschenberg, Jasper Johns, Jim Dine, Edward Kienholz, George Segal, Claes Oldenburg, Arman, César. Formalista szobrászat a hatvanas években, minimalizmus: Donald Judd, Richard Serra, Carl Andre. A szobrászat konceptuális kiterjesztése: Bruce Naumann, Denis Oppenheim, Sol LeWitt, Posztminimalizmus, process és land art: Robert Morris, Lynda Benglis, Robert Smithson, Michael Heizer, Walter de Maria,Christo, Turrell. Nőművészek a land artban: Alice Aycock, Nancy Holt, Mary Miss. Az európai land art sajátos vonásai: Richard Long, Jan Dibbets. Hiperrealista szobrászat: John DeAndrea, Duane Hanson. Nőművészet és szobrászat: Niki de Saint-Phalle, Judy Chicago, excentrikus absztrakció, Eva Hesse, Louise Bourgeois, Jackie Winsor, Magdalena Jetelova, Magdalena Abakanowicz, a gender studies hatása: Judy Pfaff, Kiki Smith, Helen Chadwick, Robert Gober, Rebecca Horn. Társadalmi plasztika: Joseph Beuys. New Image art: Barry Flanagan, Nancy Graves. Az installációtól a videóinstallációig. Yayoi Kusama, Ilja Kabakov, Ann Hamilton, Olafur Eliasson, Jaume Plensa, Damien Hirst, Monica Bonvicini, Mona Hatoum, Shirin Neshat, Matthew Barney, Doug Aitken, Szobrászat az installáció után: Martin Puryear, David Hammons, az angol kortárs szobrászat „reneszánsza”, a post-industrial group: Tony Cragg, Anthony Gormley, Anish Kapoor, Andy Goldsworthy, Bill Woodrow, Richard Deacon. |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): | Irodalomjegyzék R. E. Krauss: A szobrászat kiterjesztett tere. Enigma. 20-21. szám, (VI. évf.,1999) 96-105. Kurt Badt: Térfantáziák és térillúziók – A plasztika lényege. Enigma. 20-21. szám, (VI. évf.,1999) 69-95. G.E. Lessing: Laokoón. Budapest, 1963. M. Heidegger: A művészet és a tér. „Költőien lakozik az ember…” Válogatott írások. Budapest-Szeged, 1994. 211-217.o. Szabó Zsigmond: A tér és a művészet. A tér a szobrászatban – A szobrászat tere. Műcsarnok, Budapest, 2005. 7-19., 23-28. M. Heidegger: Költők mire jók? Enigma. 20-21. szám, (VI. évf.,1999) 36-68. R. A. Etlin: Az esztétika és az egyéni térérzet. Enigma. 20-21. szám, (VI. évf.,1999) 106-133. J. Simmen: A Vertigo-elv – A hatodik érzékés az új médiumok. Enigma. 20-21. szám, (VI. évf.,1999) 134-142. Jovánovics György: Test és tér a szobrászatban. (Gondolatfoszlányok) A tér a szobrászatban – A szobrászat tere. Műcsarnok, Budapest, 2005. 31-46. H. Read: A modern szobrászat. Budapest. 1968. R. M. Rilke: Rodin. Budapest, 1984. Rényi András: A gravitáció mint létforma – Egy motívum a kései Rilke költészetében. Enigma. 20-21. szám, (VI. évf.,1999) 18-35. Rodin beszélgetései a művészetről. Budapest, 1914. Zólyom Franciska: Medardo Rosso : 1858-1928 / ; [szerk.: Körösényi Tamás, Zólyom Franciska] Budapest : Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2005 Harry Cooper: Medardo Rosso : Second impressions. New Haven ; London : Yale, 2003 Harsányi Zoltán: Maillol. Budapest, 1979. Rényi András: Testek világlása. A tánc mint plasztikai művészet és a nehézkedés hermeneutikája. Testek világlása.Hermeneutikai tanulmányok, Budapest, 1999. 235-286. Isabelle Monod-Fontaine: The sculpture of Henri Matisse. London : Thames and Hudson : Arts Council of Great Britain, 1984 Doris Krystof: Amadeo Modigliani 1884-1920 : a pillanat költészete / Köln : Taschen ; Budapest : Vince, 1996 Nagy Ildikó: Archipenko. Budapest, Corvina, 1980 Sík Csaba: Brâncusi. Budapest, Corvina, 1972. Carola Giedion-Welcker: Constantin Brancusi. New York. George Braziller, 1959 Brâncusi és Brancusi. (Brancusi and Rumanian folk traditions) Budapest : Noran, 2005 Herbert Read: Arp. Budapest, Corvina, 1972 Eric Robertson: Arp : painter, poet, sculptor. New Haven, London : Yale University Press, 2006 José María Faerna: Brancusi. New York, Cameo/Abrams, 1997 James Lord: Egy Giacometti portré. Budapest, Háttér, 2004 Bozóky Mária: Giacometti- Budapest, Corvina, 1972 Alberto Giacometti, 1901-1966 / [szerk. Bálványos Anna] ; [ford. Fiona Elliott et al.] ; [kiad. a Szépművészeti Múzeum ...] Budapest : Szépművészeti Múzeum., 2004 Laurie Wilson: Alberto Giacometti : myth, magic ant the man. New Haven : Yale Univ. Press, 2003 Martin Hammer & Christina Lodder: Constructing modernity : the art & career of Naum Gabo / New Haven ; London : Yale University Press, 2000 HenryMoore: A szobrászatról. Helikon, Bp. 1985. Rényi András: Test és tér között. Giacometti és a nehézkedés hermeneutikája. A tér a szobrászatban – A szobrászat tere. Műcsarnok, Budapest, 2005. 7-19. R.E. Krauss: Passages in Modern Sculpture. Cambridge, Mass. MIT Press, 1977. W. Hofmann: Die Plastik des 20. Jahrhunderts, Frankfurt am Main, 1958. Daniel Wheeler: Art since Mid-Century. New York, 1991. Hammacher, A. M.:The evolution of modern sculpture : Tradition and Innovation . London : Thames and Hudson, 1969 Penelope Curtis: Sculpture 1900-1945 : After Rodin / Oxford : Oxford University Press, 1999 William Tucker: The language of sculpture. London : Thames and Hudson 1974 N. de Oliveira-N. Oxley-M. Petry: Installation art. London, Thames and Hudson, 1994. Terry Fenton: Anthony Caro. New York : Rizzoli, 1986 Általános W. Hofmann: A modern művészet alapjai. Budapest. 1974. M. Micheli: Az avantgardizmus. Budapest. 1965, 1978. H. Sedlmayr: A modern művészet bálványai. Budapest, 1960. A. Gehlen: Kor-képek. Budapest. 1987. Román József: Matisse. Budapest. 1975. Az expresszionizmus. Szemelvény-gyűjtemény. Szerk. Koczogh Ákos. Budapest. 1967. Az expresszionizmus enciklopédiája. Szerk. L. Richard. Budapest. 1987. Kubizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Vál. Gera György. Budapest. 1975. Perneczky Géza: Picasso - Picasso után. Budapest. 1989. A futurizmus. Szemelvény-gyűjtemény. Szerk. Szabó György. Budapest. 1967. Dadaizmus antológia. (Szerk. Beke L.). Budapest. 1998. O. Paz: A meztelen jelenés. Budapest. 1990. J. Clair: Duchamp, avagy a nagy fikció. Budapest. 1988. Létünk, Duchamp emlékszám, 1985/2 Mezei Ottó: Duchamp. Budapest. 1970. Duchamp: Az eltűnt idő mérnöke. Beszélgetések...Budapest. 1991. Görgényi Frigyes: Egy bizonyos Marcel Duchamp. Budapest. 1996. Jindrich Chalupecky: A művész sorsa. Duchamp-meditációk. Budapest, 2002. A konstruktívizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból . Szerk. Bajkay Éva.Bp.1979. Malevics: A tárgy nélküli művészet. Budapest. 1986. Szabó Júlia: Malevics. Budapest. 1984. Tatlin. Szerk. Zsadova. Budapest. 1983. G. Karginov: Rodcsenko. Budapest. 1979. Vadas József: El Liszickij. Budapest. 1977. Nagy Ildikó: Archipenko. Budapest. 1980. P. Overy: De Stijl. Budapest. é.n. A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Szerk. Mezei Ottó. Bp. 1975. Forgács Éva: Bauhaus. Pécs. 1991. Moholy-Nagy: A festéktõl a fényig. Bukarest. 1979. Moholy-Nagy: Festészet- Fényképészet - Film. Budapest. 1978. Moholy-Nagy: Az anyagtól az építészetig. Budapest. 1973. Schlemmer-Moholy-Nagy-Molnár: A Bauhaus színháza. Budapest. 1978. Passuth Krisztina: Moholy-Nagy. Budapest. 1982. Kállai Ernő: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Budapest. 1981. Gropius: Apolló a demokráciában. Budapest. 1981. Haulisch Lenke: Schlemmer. Budapest. 1982. A szürrealizmus. Szerk. Bajomi Lázár Endre. Budapest. 1979. R. Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája. Budapest. 1984. E. Shaves: Dali/Mesterművek. Budapest. 1991. Mûhely, Szürrealista különszám, 1990. Mezei Ottó: Ernst. Budapest. 1977. Román József: Ernst. Budapest. 1978. Aknai Tamás: Egyetemes művészettörténet 1945-1980. Budapest-Pécs, 2001 Perneczky Géza: Tanulmányút a Pávakertbe. Budapest, 1969 Jean-Louis Pradel: A jelenkor művészete. Budapest, 2002 A neoavantgarde. (szerk. Krén Katalin, Marx József) Budapest, 1981 A posztmodern. (szerk. Pethő Bertalan) Budapest, 1992 Poszt-posztmodern. (szerk. Pethő Bertalan) Budapest, 1997 András Edit: Kötéltánc. Tanulmányok az ezredvég amerikai képzőművészetéről. Budapest, 2001 András Edit : Kulturális átöltözés. Művészet a szocializmus romjain. Budapest, 2009 Sturcz János: Janus félúton. Budapest, 1998. 85-160.o. Sturcz János: A heroikus ego leépítése. Budapest, 2005 Kenneth Baker: Minimalism. Art of Circumstance. Abbeville Press, New York, 1988. Ellen H. Johnson: Modern Art and the Object. A century of changing attitudes. Harper and Row, New York, 1976. The New Sculpture 1965-75. Between Geometry and Gesture. (ed. Richard Armstrong, Richard Marshall) Whitney Museum of American Art, New York, 1975. |
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: | - |