bezárás

Magyarországi művészet: reneszánsz és barokk

Kód:

MTMR

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:


Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 32K 3

 

A tantárgy címe: Magyarországi művészet: reneszánsz és barokk
A tantárgy rövidített címe:  
Tantárgykódja: MTMR
Felelős tanszéke: Művészettörténet tanszék
Oktatója: dr. Fehér Ildikó
Melyik tantárgycsoportba sorolt: Kötelezően választható: restaurátorművész szakon
Szabadon választható: szobrászművész szakon
Képzési idő szemeszterekben: 2 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 3., 4. szemeszter
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint: Alapképzési modull
Tanórák száma összesen: 52 óra
A tantárgy kredit értéke: 3/félév
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: -
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): gyakorlati jegy
Tanulmányi követelmények: Részvétel az órákon való közös megbeszéléseken, önálló felkészülés után egy előadás megtartása és egy dolgozat megírása választott témából.
Az ismeretek ellenőrzésének módja: Szemináriumi dolgozat és előadás.
Az osztályzat kialakításának módja: Az előadásra való felkészülés, az írott dolgozat és az órákon nyújtott teljesítmény alapján.
Vizsgakövetelmények: -
Oktatási módszerek

Reneszánsz félév
Vetítéssel kísért előadás.
Közös múzeumlátogatás: Budapesti Történeti Múzeum: Buda középkori és reneszánsz várpalotája- állandó kiállítás.
Filmvetítés: Az esztergomi studiolo 15. századi falképei.
A félév utolsó harmadában: a hallgatók saját munkáinak közös megbeszélése.

Barokk félév
Vetítéssel kísért előadás.
Közös múzeumlátogatás.
A félév utolsó harmadában: a hallgatók saját munkáinak közös megbeszélése.

Javasolt tanulási módszerek: Az órákon való részvétel, múzeumlátogatás, könyvtári tájékozódás.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: 2 feladat
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: Egy előadás megtartása, és egy kb. 5-10 oldalas dolgozat megírása választott témában.
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Reneszánsz félév
A magyarországi 15-16. sz-i művészet legfontosabb emlékeinek, az európai művészetben ekkor betöltött kiemelkedő szerepének megismerése, értékelése, különös tekintettel a töredékesen fennmaradt művek rekonstrukciójára.

Barokk félév
A magyarországi 17-18. sz-i művészet legfontosabb emlékeinek, az európai művészetben ekkor betöltött szerepének megismerése, értékelése.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): Reneszánsz félév
A Zsigmond-kori művészet reneszánsz vonatkozásai: építkezések, itáliai mesterek Magyarországon, falkép-festészet.
Mátyás korának művészete: Buda, Visegrád, Nyék építkezései, itáliai humanisták és mesterek Magyarországon.
Az esztergomi palotakápolna freskói.
Az európai uralkodó eszméje és a mecenatura kérdése: Mátyás és a Mediciek. Könyvfestészet: Bibliotheca Corviniana. Itáliából érkező vörösmárvány- szobrászok.
A Jagello-kor művészete, a reneszánsz elterjedése: Bakócz-kápolna, nyírbátori stallum, Lázói-kápolna, Báthory-Madonna, Várépítészet: Simontornya, Sárospatak, Siklós.
Későreneszánsz: felvidéki és erdélyi pártázatos építészet: Lőcse, Késmárk, Frics, Zólyom. Erdélyi „virágos reneszánsz”.
A Budapesti Történeti Múzeumban kiállított budavári reneszánsz emlékek.

Barokk félév
A hazai barokk művészetben megjelenő fő épülettípusok bemutatása néhány emléken keresztül:
- jezsuita építkezések az ellenreformáció jegyében (Nagyszombat, Győr, Miskolc)
- a szerzetesrendek vezető szerepe (Jászó, Eger, Győr, Pozsony),
- reprezentatív főnemesei kastélyépítészet (Buda, Gödöllő, Fertőd, Kismarton, Ráckeve).
Falképfestészet: Győr, Kismarton, Sárvár, Veszprém, Jászó, Eger. Az oltárok fő ikonográfiai típusai: Árpási és a győri mellékoltárok. A Patrona Hungariae eszméje a képzőművészetben.
F.A. Maulbertsch, Kracker, és P.Troger munkái. A sokszorosított grafika szerepe a portréfestészetben, nemesi ősgalériák. II.Rákóczi Ferenc és Mányoki Ádám.
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.):

Reneszánsz félév
Kubinyi András: Mátyás király, Budapest, 2001,
Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet, Budapest,1985,
Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában, Budapest, 1966,
Galavics G., Marosi E., Mikó Á., Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest,  2001, 212-316
Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon, Budapest, 1977
Magyar építészet sorozat:
Buzás Gergely: Gótika és kora reneszánsz. A tatárjárástól Buda elfoglalásáig (1241-1541) , Budapest 2001
Feld István: Késő reneszánsz és kora barokk, Budapest, 2002
Horler Miklós: A Bakócz-kápolna az esztergomi főszékesegyházban, Budapest (Helikon kiadó), 1987,
Bibliotheca Corviniana 1490-1990. Kiállítási katalógus, szerk.: Földesi Ferenc, Budapest, 1990
Bibliotheca Corviniana  [Összeállította, a tanulmányt és a jegyzeteket írta Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára] Budapest, 1981 ,
Buzás Gergely: Giovanni Dalmata Herkules-kútja a visegrádi királyi palotában, Budapest, 2001,
Mikó Árpád: Báthori András Madonnája, in: Művészettörténeti Értesítő 1998/3-4. (XLVII.) 167-175.
Feuerné Tóth Rózsa: A budai vár függőkertje és a cisterna regia, in: Magyarországi reneszánsz és barokk, szerk.: Galavics Géza, Budapest, 1975, 11-54.
Feuerné Tóth Rózsa: Művészet és humanizmus a korareneszánsz Magyarországon, Művészettörténeti Értesítő 1987, 1-39.
Pattantyús Manga: Nagyrévy András és a pesti belvárosi plébániatemplom reneszánsz tabernákulumai, In: Művészettörténeti Értesítő 1998/3-4. (XLVII.) 219-228.
Balogh Jolán: Az erdélyi reneszánsz I. Kolozsvár, 1943.

Barokk félév
Galavics G., Marosi E., Mikó Á., Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, 2001, 731-441.
Voit P.: A barokk Magyarországon. Budapest, 1970
Igaz Rita: A barokk Magyarországon, Budapest, 2007
Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Kiállítási katalógus.
Budapesti Történeti Múzeum. Szerk.: Galavics G. Budapest, 1993.
Mojzer M.: A Magyar Nemzeti Galéria késő reneszánsz és barokk kori kiállítása. Képek és szobrok. Budapest, 1982
Kelényi Gy.: Kora barokk. Érett és késő barokk. Magyarország építészetének története. Szerk.: Wiebenson, D.-Sisa J. Budapest, 1998. 109-169.
Velladics Márta: Barokk, rokokó és copf. Magyar építészet c. sorozat 4. kötete, Budapest, 2002
Garas K.: Magyarországi festészet a XVII. században. Budapest, 1953
Garas K.: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955
Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Budapest, 1974
Buzási E.: Régi magyar arcképek. Kiállítási katalógus. Tata, Vár – Szombathely, Képtár, 1988
Szilárdfy Z.: Magyar barokk szentképek. In: Művészettörténeti Értesítő 30 (1981) 114-135.
Szilárdfy Z.: Barokk szentképek Magyarországon, Budapest, 1984
Galavics G.: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest, 1986
Galavics G.: A Rákóczi szabadságharc és az egykorú képzőművészet. Rákóczi tanulmányok. Szerk.: Köpeczi B., Hopp L., Véárkonyi Á., Budapest, 1980. 465-510.
Mojzer M.: Torony, kupola, kollonád (Művészettörténeti füzetek 1.) Budapest, 1971
Varga K.: A gödöllői kastély évszázadai, Budapest, 2000
Garas K.: Franz Anton Maulbertsc 1724-1796. Budapest, 1960
Ingeborg Schemper-Sparholz:Lovasszobor az oltáron. Gondolatok G. R. Donner pozsonyi főoltáráról, J. T. Stammel grázi Szent Márton-főoltárával összehasonlítva.
In: Művészettörténeti Értesítő 45 (1996) 157-168.
Európa fejedelmi udvaraiban. Mányoki Ádám. Egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei.
Kiállítási kat. Szerk.: Buzási Enikő Budapest, MNG, 2003.