A Magyar Képzőművészeti Egyetem épületei
Főépület
1062 Budapest, Andrássy út 69-71.
A mai Magyar Képzőművészeti Egyetem őse, a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben jött létre. Épületét a müncheni iskolázottságú Rauscher Alajos építész, a Mintarajztanoda tanára tervezte, az Andrássy út (akkori Sugárút) Izabella utcával határos saroktelkére. Korábbi firenzei és veronai tanulmányútjain szerzett tapasztalatait hasznosította a Mintarajztanoda tervezésekor, az itáliai reneszánsz inspirálta az épületdíszítő motívumok kiválasztásában. Tervei alapján készült az épület belső dekorációja is. A homlokzat általa tervezett sgraffitojában a medalionok portréi (Bramante, Michelangelo, Leonardo da Vinci..stb.) Székely Bertalan művei. Az intézményben 1876-ban kezdődött meg a tanítás, tíz évvel később új szárnnyal bővült az épület.
A szomszédos telekre közadakozásból épült az 1877-ben felavatott Műcsarnok. A neoreneszánsz stílusú sugárúti palota homlokzatát, valamint az épület belső ornamenikáját Láng Adolf tervezte. Az ovális kupolával koronázott lépcsőház és az első emeleti folyosó allegorikus falfestményei a mesteriskola festőtanárának, Lotz Károlynak művei. A lépcsőház lunettáinak változatos beállítású, alacsony ívvel lezárt képmezőibe illeszkedő nőalakjai, különböző művészeti műfajokat szimbolizálnak (Művészettörténet, Iparművészet, Szobrászat, Építészet, Rajz). Az első emeleti folyosó mennyezetén az Összhang, a Szépség, a Valóság és a Képzelet női megszemélyesítői egy-egy nyolcszögletű képmezőben, géniuszok és pajkos puttók kíséretében reneszánsz ornamentális keretben jelennek meg. Az itt látható mennyezeti stukkók - csakúgy mint az első emeleti díszes termekben - Kéler Napoleon építész munkái. Az épület színes üvegablakait Róth Zsigmond tervezte.
A Mintarajztanoda, - mely 1897-től Mintarajziskola, 1908-tól pedig Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola -, és a vele szomszédos Műcsarnok története összefonódik: az iskola tanárai egyúttal a Műcsarnok kiállító művészei voltak, itt rendezték meg 1897-ben első fővárosi kiállításukat. A Milleneumi ünnepségekhez kapcsolódva 1896-ban kiállítási palota épült a Városligetben, mely a Műcsarnok nevet kapta. Ekkor keresztelték át az Andrássy úti épületet Régi Műcsarnokra. Később a két szomszédos épületet egybenyitották, s azóta a Régi Műcsarnok épülete a Képzőművészeti Egyetem része, mely magába foglalja - többek között - a Barcsay - kiállítótermet, a Rektori Hivatalt, valamint a Tanulmányi Hivatalt. A Régi Műcsarnok egykori díszes mennyezetű terme, amely a Képzőművészeti Társulat Választmánya számára épült, ma a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanácsterme.
1997-98-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem főépületén folytatott restaurálási munkálatoknak köszönhetően, eredeti szépségét nyerte vissza a múlt században épült homlokzat, a Rektori folyosó, valamint az épület számos belső dekorációja.
Képek a Főépületről:
Epreskert
1063 Budapest, Kmety Gy u. 26-28.
A városi Epreskert nevét az itt található Eperfás ligettől kapta. Területén a múlt században Festészeti Mesteriskola nyílt Benczúr Gyula vezetésével, amelyet 1887-ben, öt évvel később Lotz Károly festőiskolája, valamint Stróbl Alajos szobrásziskolája követett. A első épület 1884-ben épült fel Benczúr Gyula műteremházaként, melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek.
Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - még mindig állnak, jelenleg is műtermek.
Az epreskerti mesteriskolák és műtermek 1921-től "beolvadtak" az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába. A múlt században került az Epreskertbe az egykori Józsefvárosi Kálvária (1744-1749) alépítménye, mely jelenleg a főiskola hallgatóinak munkáit bemutató kiállítóhelység. Évközben egyéni és tematikus csoportos kiállítások helyszíne, a tanév végén pedig diplomamunkák kiállítására biztosít lehetőséget.
Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém -, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.
Képek az Epreskertről:
Stróbl Alajos Kollégium
1087 Budapest, Stróbl Alajos utca 3/A
A kollégium épülete Budapesten a Népstadion metrómegállótól 8-10 perc sétával megközelíthető.
A hallgatók elhelyezése a Kollégium 5 szintjén 70 db kétágyas lakószobában történik. A 140 férőhely az igényeknek megfelelő arányban teszi lehetővé lányok és fiúk elhelyezését.
Az épületben emeletenként 2 konyha-étkező, TV-társalgó, a földszinten konditerem és mosó-szárító helyiség található.
Az első emeleti internet-szoba, a földszinti tanulószoba és a lakószobákban férőhelyenként biztosított fali internet csatlakozás segíti a hallgatók tanulmányi és szakmai munkáját.
Szociális helyiségek – fürdő, mosdó, WC – emeletenként és nemenként a szabványok szerinti elosztásban és mennyiségben állnak rendelkezésre.
Az épületben lift üzemel.
A kollégium udvara és gondozott kertje a kollégisták számára lehetőséget biztosít a szabadidő kulturált eltöltésére, aktív pihenésre, közösségi programok szervezésére.
A kollégisták folyamatos regisztrálását, biztonságát, valamint az épület és a Kollégium területének vagyonbiztonságát mágneskártyás beléptető rendszer, kiépített biztonsági kamerarendszer, valamint 24 órás portaszolgálat biztosítja.
A folyosók füstérzékelőkkel vannak felszerelve. A kollégium egész területén (lift, WC, konyha, folyosó, társalgó), és a szobán belüli dohányzás szigorúan tilos! A dohányzásra kijelölt hely a Kollégium udvarán található.
Feszty-ház
1063 Budapest, Bajza u. 30.
Jókai Mór fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével a híres festővel, Feszty Árpáddal közösen vették meg 1890-ben Budapesten a mai Bajza utca 30. szám alatti telket. Feszty a velencei paloták mintájára építtette az ívelt ablakos villát, az író pedig fákkal és virágokkal tette otthonossá a kertet.
Az emeleten Jókai élt, a földszinti ötszobás lakás a fiataloké volt. A művészcsalád nyüzsgő társasági élete a pompás helyiségek köré, az emeleti 50 nm-es dolgozószoba, a festő 100 nm-es műterme és Fesztyné mahagóni szalonja köré szerveződött. Itt alakult ki az első igazi magyar művészszalon. Amikor az idős író házasságot kötött a húszéves Grósz Bellával és elköltözött, Feszty Árpád tönkrement, el kellett adni a villát.
A házat a Petőfi Irodalmi Társaság vette meg, végül több tulajdonosváltás után a Magyar Képzőművészeti Egyetemé lett. Az épület ma a Doktori Iskolának ad helyet.
Képek a Feszty-házról:
Somogyi József Művésztelep
8237 Tihany, Völgy utca 49.
A Balaton északi partján, tájvédelmi körzetben található a Nemzeti Kulturális Örökség részeként nyilvántartott Somogyi József Művésztelep. Az egykor bencés szerzetesek lakhelyéül szolgáló terület 1995-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem tulajdona. 1830-ban épült műemléki védettségű épületei - a Lábas-pajta és a Juhhodály - ma kiállításokat fogadnak be.
A Somogyi József Művésztelepet - az 1997/98-as bővítésnek és korszerűsítésnek köszönhetően -, már nemcsak a nyári szakmai gyakorlat alkalmával vehetik igénybe a hallgatók, hanem egész évben látogatható. Az egyetem diákjain és tanárain túl külföldi művésznövendékeknek, művészeknek is helyet kíván biztosítani a Magyar Képzőművészeti Egyetem a Somogyi József Művésztelepen. A természeti, egyszersmind történelmi környezetben található műtermek, kiállítóhelységek, a könyvtár a számítógépes munkaállomások és a sportszoba a hallgatók művésztelepi gyakorlatához, valamint az évközi kulturális és tanulmányi programokhoz biztosítanak korszerű infrastrukturális hátteret, amely a külföldi művészeti akadémiák és intézmények között létrejött partnerkapcsolatok fejlesztését és bővítését is lehetővé teszi. A művésztelepen a látogatók a közel 40 főt (télen 25 főt) befogadó központi és melléképületek két és négyágyas szobáin túl a kilenc főt befogadó "baráttanyát" választhatják. A tihanyi belső tó partján fekvő művésztelep közel 2000m2-én sportolásra alkalmas szabadtéri terület is igénybe vehető.
A egyetem hallgatói a Somogyi József Művésztelepen kívül Villányban, Csongrádon, Miskolcon, Siklóson, valamint különböző nemzetközi művésztelepeken is alkothatnak.
Somogyi József Művésztelep házirend (2019.09.11-től)
Képek a Somogyi József Művésztelepről:
