Dr. Terdik Szilveszter

Publikációk

Tanulmányok

1. A heroikus barokk eszményei és a középkori hagyomány összefüggései Zrínyi eposzában. In: Reggeli fényben – diákantológia. Győr 1994, 51-63.
2. A legszentebb Istenszülő elszenderülésének ikonja. Pannonhalmi Szemle, III. 1995. 1. szám, 104-117.
3. „Madonna delle Vittorie”, a pócsi Mária tiszteletéről Venetóban. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1999/1-2, 153-161.
4. (az előző javított és bővített változata, képmelléklettel:) „Madonna delle Vittorie”- A pócsi Mária-ikon kultuszának hatásai Venetóban. In:  Keller Márkus – Terdik Szilveszter (szerk.:) Studia Ignatiana I. Budapest 2001, 123-144.
5. A barokk templom művészettörténeti leírása. In: Vásárhelyi Anzelm (szerk.): A béli Szent Mauríciusz monostor története 1018-1998. Bakonybél 2002, 107-138.
6.   „…Orthodoxi Patres et Doctores, pariter Graeci et Latini...”. In: Studia Patrum 1. Nemeshegyi Péter - Rihmer Zoltán (szerk.): A Magyar Patrisztikai Társaság I. konferenciája az ókori kereszténységről (Kecskemét, 2001. június 21-23.), Budapest 2002, 315-333.
7. Ihletett egyházatyák ábrázolásai a velencei keresztelőkápolnában. In: Tima Renáta(szerk.): Kapcsolatok – Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Budapest 2002, 59-80.
8. 2002. január: ELTE BTK művészettörténet szakán jeles minősítést nyert szakdolgozat: A velencei Szent Márk Bazilika keresztelőkápolnájában található kupolamozaikok ikonográfiája, Konzulens: Eörsi Anna)
9. „Unus Dominus, una fides, unum baptisma”- a velencei keresztelőkápolnáról. Pannonhalmi Szemle X. 2002. 2. szám, 119-134.
10.  2003. szeptember: PPKE HTK hittanár szakán jeles minősítést nyert szakdolgozat: Rácz Demeter. Egy görög katolikus mecénás a 18. században, Konzulens: Török József 
11. A vallás, a kultúra és a nemzet emlékműve – A nagyszebeni ortodox székesegyházról. In: Keller Márkus (szerk.): Szemközt a történelemmel. Studia Ignatiana III. Budapest 2003, 49-108.
12. Szakrális művészet - szakralitás a művészetben az ezredfordulón (Csanádi Szilviával, Garami Grétával és Nagy Villővel közösen). Utóirat, a Régi-Új Magyar Építőművészet melléklete III. (2003) 6. szám, 49-52.
13. Ad imaginem Dei. Vigília 69. (2004), 623-626.
14. A templom művészete, vagy a művészet temploma. Az 1908-as egyházművészeti kiállítás és recepciója. Pannonhalmi Szemle XII. 2004. 4. szám, 91-106.
15. Katolicizmus és ikonfestészet. In: Xeravits Géza (szerk.): Ikonográfia ökumenikus megközelítésben. Pápa - Budapest 2005, 61-90.
16. 2005. május, ELTE Régészet, jeles minősítést nyert szakdolgozat: Középkori épületek recepciója a 18. században – Károlyi Sándor építkezései Szatmár-megyei birtokain. Konzulens: Laszlovszky József
17. A pócsi Szűzanya kegyképének másolatai. In: Ivancsó István (szerk.): A máriapócsi kegykép harmadik könnyezésének centenáriuma alkalmából rendezett nemzetközi konferencia anyaga. Nyíregyháza 2005, 49-61.
18. Múzeumi leletmentés – A magyarkomjáti ikonosztázionról (Kutas Eszterrel, Szacsvay Évával, Puskás Bernadettel közösen). Magyar Múzeumok 2006. Nyár, 1-5.
19. Csegöld középkori temploma és a csegöldi táblaképek. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle XLII. (2007), 176-192.
20. „Elsőrendű ipari termékek” A Néprajzi Múzeum két ikonosztázionjáról. Néprajzi Értesítő LXXXVIII. (2006), 143-155.
21. Aktualizált történelem, Konstantinápoly ostroma a moldvai kolostorok freskóin. In: Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és történelem (Folklór a magyar művelődéstörténetben). Budapest 2007, 268-277.
22. Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás. A Jósa András Múzeum Évkönyve XLIX. (2007), 333-380.
23. A magyar szent királyok ábrázolásai román orthodox templomokban. In: Kerny Terézia (szerk.): Szent Imre 1000 éve, Tanulmányok Szent Imre tiszteletére születésének ezredik évfordulója alkalmából. Székesfehérvár 2007, 96-98.
24. Az erdődi vár építkezései Károlyi Sándor korában. Satu Mare, studii şi comunicări seria arheologie XXIII-XXIV/I. 2006-2007, Satu Mare 2008, 239-288.
25. A bikszádi monostor kegyképének eredete. In: Véghseő Tamás (szerk.): „Rómából Hungáriába”, Nemzetközi konferencia Joannes Josephus De Camillis (1641-1706) munkácsi püspök halálának 300. évfordulóján. Nyíregyháza 2008, 321-345.
26. A tanulmány olasz nyelvű változata: L’origine dell’icona miracolosa del monastero di Bikszád. In: Tamás Véghseő (ed.): Da Roma in Hungaria, Atti del convegno nel terzo centenario della morte di Giovanni Giuseppe De Camillis, vescovo di Munkács/Mukacevo (1689-1706). Nyíregyháza 2009, 295-317.
27. Hagyományok metszéspontjában - Magyar görög katolikus templomok a 20. században. Utóirat, a Régi-Új Magyar Építőművészet melléklete VIII. (2008), 5-8.
28. A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források. A Jósa András Múzeum Évkönyve L. (2008), 525-570.
29.  „Kitűnő munka, kiváló versenyképesség és nagybanitermelés.” Rétay és Benedek egyházi műiparintézete. Fons XV. (2008), 325-360.
30. Mária-szimbólumok a balázsfalvi székesegyház ikonosztázán. In: Kerny Terézia – Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans. Budapest 2009, 201-207.
31. Újabb Eredmények a Munkácsi Egyházmegye művészetének föltérképezésében. Athanasiana 30. (2009), 119-150. 
32. A balázsfalvi kastély egykori kápolnája. In: N. Kiss Tímea (főszerk.): Colligite fragmenta! Örökségvédelem Erdélyben. Budapest 2009, 100-115. 
33. Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669-1743) korában. A Jósa András Múzeum Évkönyve LI. (2009), 335-369. 
34. Transzformacija Cerkvi jezujitiv v Uzshorodi u Katedru za csasziv Bacsinszkoho I-II. Blahovisznik - Zsurnal mukacsivszkoji hreko-katolickoji Eparhiji, 2010. 2. szám, 18-19., 3. szám,  18-19.
35. Ján Rombauer a gréckokatolíci. Tendencie v maliarstve Mukačevskej gréckokatolíckej eparhie na prelome 18. a 19. storiča. In: Beňová, Katarína (ed.): Ján Rombauer (1782-1849). Levoča, Petrohrad, Prešov. Bratislava 2010, 129-144.
36. „Scupltor constantinopolitanus” Un intagliatore greco a Máriapócs nel Settecento. In: Véghseő Tamás (ed.): Symbolae. Ways of Greek Catholic heritage research. Papers of the conference held on the 100th anniversary of the death of Nikolaus Nilles. Nyíregyháza 2010, 101-110. 
37. Adatok az abodi görög katolikus templom történetéhez. Athanasiana 31. (2010), 129-156. 
38. Az angyali karok ikonográfiája a középkori Kelet és Nyugat művészetében. Studia Patrum 3. Ókeresztény szerzők, kortárs kérdések: kulturális diverzitás és antropológia. Válogatás a Magyar Patrisztika Társaság III. és IV. konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változataiból, szerk. Bugár M. István és Pesthy Mónika. Budapest 2010, 279-298.
39. Középkori eredetű görög katolikus templomok a történeti Szatmár vármegyében. Athanasiana 32 (2010), 119-134 
40.  Palkovics György (1763-1835) kanonok esztergomi lakóháza. „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére, szerk. Bubryák Orsolya. Budapest 2010, 717-727. 
41. A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LII. (2010), 329-348. 
42. Avaslekence fatemploma, Avasfelsőfalu – Skanzen; Szilágykorond, ortodox templom; Bikszád, ortodox templom. Középkori egyházi építészet Szatmárban, szerk. Kollár Tibor. Nyíregyháza 2011, 383-394.
43. Görög katolikus püspöki központ kiépítése Balázsfalván a 18. században. Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690 – 1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére, szerk. Orbán János. Marosvásárhely – Kolozsvár 2011, 85-116.

Könyvek társszerzőjeként

1. Szent Mihály és Gábor arkangyalok templom, Nagypeleske, Romániai magyar görög katolikus templomok 1. Nagypeleske 2006, Pallai Bélával közösen
2. Szent Demeter a művészetben. In: Tóth Péter 8szerk.): Magyarország elfeledett védőszentje, Szent Demeter. Budapest 2007, 158-205.
3. Arhitectura eccleziastică din Satu Mare, Szatmár egyházi építészete, Ecclesiatical Architecture of Satu Mare, szerk. Szőcs Péter Levente. Satu Mare 2007.

Recenzió

1. A görög katolikus egyház művészete, Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XLIII (2008), 557-559.
2. Puskás Bernadett: A görög katolikus egyház művészete. Hagyomány és megújulás. Debreceni Szemle 2009. 2. szám, 269-271.
3. Bronzikonok reneszánsza. Pannonhalmi Szemle XVIII. 2010. 2. szám, 101-103.